5 meccs, 5 győzelem, 0 kapott gól – továbbra is minden szép és jó, hétről-hétre dőlnek meg a rekordok, az ellenfelek még csak helyzeteket sem tudnak kidolgozni, tükörsimán hoztuk az Old Firmöt és Európában is menetelünk, az év legnagyobb góljával. Nem szabad semmit elkiabálni, de a kilátások eddig nagyon jók.

Jó hírrel indult az október, sorozatban másodszor kapta Rangers játékos az előző hónap legjobbjának járó díjat, Kent után most Tavernier érdemelte ki, ami nem is csoda, kapitányunk 3 bajnokin 3 gólt szerzett, amit két kupatalálattal toldott meg. Egyébként 2018 márciusa óta először választottak meg védőt erre a címre.

A hónapot a Ross County ellen kezdtük, a felföldiek az első három körben szerzett 7 pontjukhoz az azóta lejátszott 6 körben csak négyet tudtak hozzátenni, főleg a góllövéssel van gondjuk, összesen hétszer találtak be eddig. Ráadásul a kapitányuk, Iain Vigurs eltiltás miatt hiányzik.
Nálunk a Galata ellenihez képest négy helyen változott a csapat, Balogun és Jack sérülésből tértek vissza, Jones is újra lehetőséghez jutott.

Rangers – Ross County 2-0 (1-0)
Premiership, 10. forduló, október 4.

McLaughlin – Tavernier, Goldson, Balogun, Barisic (Bassey, 65.) – Jack (Hagi, 65.), Kent (Davis, 83.), Kamara, Jones (Barker, 70.), Arfield – Morelos
Gól: Tavernier (17., büntető), Barker (88.)
Nézőszám: zárt kapu

Hosszabb öf itt nézhető
Képek itt, emitt és itt láthatók

Kissé fásult játék, 72% labdabirtoklás, 14 szöglet, egyoldalú, viszonylag unalmas meccsen három pont – ez a lényeg.
Az első negyedóra végén Morelos tűnt el a védők között a tizenhatoson belül, és ha már egy héttel korábban begyakoroltuk a büntetőket, most újra meg lehetett próbálni, szerencsére a félelmetes formában játszó Tavernier ezúttal sem hibázott, 8/8-ra bővítve meccs/gól számát. Barisic háló tetejére pattantó szabadrúgását, Morelos középre menő lövését, Goldson fejesét vagy Kent mellézúgó próbálkozását egyaránt lehet helyzetnek nevezni, noha a kapusnak egyiknél sem volt különösebb gondja, de jól mutatja a fölényünket.

Nagyobb sansz volt röviddel a szünet után Morelosé, akit talán meglepett, hogy át tudta venni a labdát az ötösnél, ezért a védő blokkolni tudott. Balogun pörgetésébe már beleért a kapus, majd Morelos tévesztett célt jó helyzetből és ezek majdnem meg is bosszulták magukat, amikor Ross Stewart rosszul vette át a labdát lövőhelyzetben és Donaldson is alig fejelt fölé. Az utolsó húsz percre Gerrard kicsit frissítette a csapatot, ez be is vált, előbb Morris fejelt kis híján öngólt, majd az egyik friss Hagi indította külsővel a másik friss Barkert, aki befelé cselezve, három védő között megtalálta az utat a hálóba, megszerezve 24. születésnapján idei első gólját. A legvégén Morris szépíthetett volna, de tök üresen mellé fejelt – ez már a második olyan fejes, ami nem rajtunk múlt.

McAllister segédedző: „Ha a játékkal nem is, az eredménnyel elégedettek vagyunk. Az elejétől kezdve akadozott a dolog, nem találtuk a ritmust. Eleinte nem volt felismerhető a saját játékunk, de a félidőben ez változott. Jó formában vagyunk, öt győzelem, kapott gól nélkül. Örülni kell a sikernek, ám azt is be kell látni, ha nem játszunk jól. 1-0-nál az ellenfél joggal reménykedik, hogy hibázunk és lehet esélyük. Ilyenkor kell összekapni magunkat és visszatalálni a ritmusba, ami ma nem nagyon ment, de a végén csak megszereztük a második gólt is.”

Tripla válogatott kör következett, közte a legfontosabb EB playoff elődöntőkkel.

A skótok nem indultak jó előjellel, Armstrong pozitív tesztje után a vele szorosabb kontaktban lévő Tierney és Christie egyaránt karanténba kényszerült, továbbá McKenna, Burke és Palmer sérültek, így egy fél csapatnyi hiányzóval várták Izraelt. A gyenge színvonalú meccsen nem esett gól (a két csapat 29 próbálkozásból csupán egyszer találta el a kaput), a büntetőknél mind az öt skót túljárt a Hibs-ben védő Marciano eszén, a vendégek viszont egyszer hibáztak, így Skócia egyetlen, szerbiai lépésre került a kijutástól!

Ráadásul ez akkora lökést adott, hogy a szlovákok és a csehek elleni hazai Nemzetek Ligája meccseket egyaránt 1-0-ra megnyerték, így 10 ponttal magasan vezetik a csoportjukat! Ezeken a találkozókon szinte páratlan módon, két testvérpár (McCrorie és McGinn) is a keret része volt, érdekes lenne megvizsgálni, hogy ilyen előfordult-e már a történelemben? Mindenesetre a régóta fennálló csatárgondokra érkezett Lyndon Dykes-nak eddig 5 meccsén 2 gól+1 gólpassz a mérlege, míg az Aberdeenben több mint 500 klubmeccset lejátszott Andy Considine 33 évesen mutatkozott be a válogatottban.

Skócia 1988 óta először produkál 8 meccses veretlenségi sorozatot, egy győzelemre van az EB-re kijutástól és a NL csoport megnyerésétől is.

Ryan Jack 83+1+90 percet játszott (a csehek ellen a mezőny egyik legjobbja volt), a két cserekapus, Jon McLaughlin és Robby McCrorie nem álltak be, Ross McCrorie pedig először kapott behívót a nagyokhoz, de a padon maradt.

Utóbbi azonban a csehek ellen mégiscsak játszott, igaz, az U21-ben. Sőt, a 2-0-ás siker során gólt is szerzett. San Marino idegenbeli 7-0-ás kiütése már nélküle is ment, de ebben alaposan benne voltak a Rangers fiataljai, 5 gólpassz fűződik a nevükhöz! A két meccsen Lewis Mayo 180, Nathan Patterson 143, Glenn Middleton és Ross McCrorie 90-90, Stephen Kelly és Kieran Wright kapus 57-57 percnyit játszott. A San Marino elleni kiütés két rekordot is megdöntött: a triplázó Fraser Hornby a skót U21-es válogatott történelmének legeredményesebb játékosa lett, valamint soha ekkora különbségű győzelmet még nem arattak a fiatalok.

Két körrel a zárás előtt nagyon jó pozícióban vannak, a teljes európai mezőnyben csak a spanyolok kaptak náluk kevesebb gólt és ha legközelebb otthon legyőzik a horvátokat, akkor biztos a legalább 2. hely – bár az még nem jelent garantált pótselejtezőt. Igazából a görögökön múlik sok, ők fogadják előbb a listavezető cseheket, majd a végén a skótokat. Kérdés, melyik arcukat mutatják a hellének, mert az edinburgh-i, emberhátrányban elért sikerük óta három vereség mellett csak a miniállamot győzték le a legszűkebben…

Az északírek felemásan szerepeltek, a legfontosabb, hogy a Milan, Roma, Barca, Arsenal játékosokkal kiálló bosnyákok otthonában ki tudtak egyenlíteni és történetük első büntetőpárbajában eggyel kevesebbszer hibáztak, így a szlovákokat fogadhatják a kijutásért! Az NL-ben viszont az osztrákok és a norvégok is 1-0-ra nyertek ellenük, itt az ulsteriek 4 kör után 1 ponttal állnak, úgyhogy ezt már elengedték. Jordan Jones 38+90, Steven Davis 120+73+5 percet kapott, utóbbi ezekkel átlépte a 120. válogatottságot, amivel nemzeti rekorder lett.

Ami a többi európai válogatottunkat illeti: Filip Helander elutazott ugyan a svédekhez, de kisebb sérülés miatt postafordultával küldték is vissza Glasgow-ba. A finneknél Glen Kamara a lengyelek elleni 1-5-ös barátságoson fél órát játszott, fontosabb viszont, hogy a bolgárok és az írek elleni NL meccseket kapott gól nélkül nyerték, ezeken 90+75 percnyit focizott és újfent a mezőny legjobbjai közé sorolták. Ianis Hagi 45+64+14 percig három vereség részese volt Romániával, Izland ellen lemaradtak az EB-ről, az NL-ben a norvégoknak és az osztrákoknak sem tudtak gólt lőni. Borna Barisic eleve sérülten érkezett a horvátokhoz, ezért a svájciak elleni barátságos győzelmet kihagyta, de Cedric Ittennel egy fotó erejéig azért összeálltak, utóbbit ezen 38 percre becserélték. Barisic az NL-ben a svédek elleni győzelmet kihagyta, a franciák elleni 1-2-n végigjátszott, míg Ittent a németek elleni 3-3 során öt percre becserélték, a spanyolok ellen a padon maradt.

Kolumbia 4 ponttal kezdte a VB-selejtezőket, Alfredo Morelos Venezuela és Chile ellen 30+40 percnyit játszhatott. Nigéria két barátságos meccset játszott, Leon Balogun 90+57 percig volt a pályán Algéria és Tunézia ellen.

Letudva a nemzeti kötelezettségeket, jöhetett az idény első Old Firmje. Sőt, 2020-ban is az első, ugyanis pont a márciusi előtt került felfüggesztésre a bajnokság. Az előjelek, mondhatni, nekünk kedveztek, Glasgow zöld felét elérte a vírushelyzet: Edouard, Bitton és Elhamed pozitív teszttel érkezett vissza a válogatottból, Christie karanténba került, Forrest, Jullien és Ajeti sérültek.

Igaz, nálunk McGregor, Helander, Aribo, Roofe és Morelos szereplése szintén kérdéses volt, utóbbinak a válogatottal még szerda este 11 ezer km-rel odébb, Dél-Amerikában volt jelenése, de rendben visszaért szombat délig.

Amíg a zöldeknél a stábnak a játékosok miatt, a szurkolóknak a bíróval kapcsolatban voltak aggályai, a Celtic Supporters Association egy nyílt levelet írt, kifogásolva John Beaton küldését, ugyanis ő vezette a visszatérésünk óta megnyert első derbit (2018 decembere), szerintük nagyon rosszul, ráadásul utána ÁLLÍTÓLAG egy Rangers-bárban látták italozni, ami miatt fenyegetéseket is kapott. Egyébként valóban nem vezette jól, hiszen egy kezezés miatti büntetőt nem kaptunk meg és Brownt sem állította ki…
Mindenesetre a levél szerint „ebben a történelmi szezonban, úgy tűnik, hogy az SFA/SPFL mindent elkövet, hogy ne sikerüljön a 10-in-a-row”. Erre nagyon nem lehet mit mondani…

És voltak még valakik, „akik” féltek a meccs előtt, a hivatalos szervek. A mérkőzést közvetítő Sky Sports ugyanis egy fizetős csatorna, ezért az átlagos kocsmában szurkolókon kívül még többen szokták ilyen helyeken követni a derbiket. Viszont Skócia nagy része vendéglátói zárlat alatt van, ezért félő volt, hogy jelentős tömeg indul el másfelé, akár angol városokba is „kocsmaturistáskodni”. Például visszafelé sült el a glasgow-iak körében népszerű Blackpool legnagyobb Rangers pubjának kijelentése, miszerint náluk csak érkezési sorrend van, nincs előzetes helyfoglalás, ugyanis ezután több mint 1500 (!) foglalási igényt kaptak, így biztonsági okokból kénytelen voltak inkább bezárni, mert nem tudták volna garantálni az előírt biztonsági feltételeket. A dolog odáig fajult, hogy Skócia első minisztere, Nicola Sturgeon mindenkit arra kért, hogy otthon nézze a meccset, egyúttal bíztatta a Sky-t, hogy tegye ingyenesen láthatóvá, csökkentve ezzel a tömegvándorlás kockázatát, ám ez végül nem történt meg.
1994 áprilisában az Ibrox-ba nem jöhettek vendégszurkolók, miután korábban megrongálták a stadiont, de ezen kívül teljesen zártkapus derbit nem említenek a statisztikák.
Hangolásként a tavalyi derbik összefoglalója

A hazaiaknál a sok hiányzó okán a védelem közepén a 20 éves Stephen Welsh kezdett, akinek megelőzően mindössze egyetlen élvonalbeli meccse volt. A feljebb említett hatosból csak Ajeti került a padra, a többiek a keretben sem lehettek.
Nálunk is volt meglepetés, Jack és Hagi csak a padon, Barker viszont a kezdőben.

Celtic – Rangers 0-2 (0-1)
Premiership, 11. forduló, október 17.

McGregor – Tavernier, Helander, Goldson, Barisic – Davis, Kent, Kamara, Barker (Jack, 62.), Arfield (Aribo, 89.) – Morelos (Itten, 85.)
Gól: Goldson (9. és 54.)
Nézőszám: zárt kapu

0-1, Goldson
0-2, Goldson
Hosszabb öf itt nézhető
A lefújás pillanata
Duffy (rém)álompassza
Morelos taslija
Képek itt és itt láthatók

Ez a délután nem csak a nézőtlenség miatt lesz történelmi. A Celtic a megelőző 33 hazai meccsén mindig szerzett gólt, most viszont kapura lövés nélkül zárt! És ez nem véletlen, elképesztően gyengén játszottak és részünkről az is bőven belefért, hogy nem nyújtott különösebben extrát a csapat, mert nem is volt rá szükség. Valószínűleg történelmi abból a szempontból is, hogy egy belső védő duplázott és az is nagyon ritka, hogy a 60. percig nem került elő lap…
Először a Celtic jutott el a kapuig, Helandernek kellett blokkolnia, ám a korai vezetést mi szereztük meg: egy elég távolról érkező szabadrúgást Tavernier tökéletesen ívelt a remekül bemozduló Goldsonra, aki hat méterről Barkas keze mellett a hálóba fejelt. Két perc múlva egy szép összjáték után Tav tüzelt mellé, majd Kent lőtt erőtlenül. Eközben Goldson a másik kapunál is veszélyeztetett, Elyounoussi könnyen beforgatta, de szerencsére az átemelős kísérletet csizmaszárral találta el, így az csúnyán fölé szállt.

A szünet után mi kezdtünk jobban, Barker adott jó labdát Kentnek, akit Ajer az utolsó pillanatban szerelt. A szöglet után maradtunk támadásban és Arfield hathatós segítségével összejött a második gól is, aki előbb Kamarával, majd Morelos-szal kényszerítőzött, a belőtt labdára a fennmaradt Goldson érkezett, az első lövését még blokkolták, másodikra már nem hibázott, ugyanolyan távolságból betalálva, mint az elsőnél. Valószínűleg a fogadóirodáknál csak McGregor gólja fizetett volna többet Goldson duplájánál… A következő akció is gólt érdemelt volna, Barisic negyven méteres sprintje után jól tálalt a teljesen üresen érkező Kentnek, aki kapásból a védő lábát találta telibe. A zöldek húsz perccel a vége előtt már túl voltak három támadó szellemű játékos behozatalán, és egyikük, Griffiths közel is járt a gólhoz, lerázta Helandert, eltolta McGregor mellett, de kisodródva a visszaérő kapus kezébe passzolt. Gerrardnak taktikailag nem kellett belenyúlnia a meccsbe, Itten és Aribo időhúzóként kapott pár percet, a meccset egyébként Tavernier lefelé csapódó szabadrúgásával zártuk.

Sokatmondó statisztika, hogy a Celtic 3 legtöbb labdaérintője a három védő volt…

Gerrard: „Szép győzelem és fontos három pont, ezért jöttünk és megérdemelten visszük el. Érett, profi teljesítményt nyújtottunk, még ha nem is a legjobb formánkat mutattuk, többségében irányítottunk. Egy-két momentumot hagytunk csak a Celtic-nek, de McGregornak jóformán semmi védenivalója nem akadt. A játékosoktól mindent megkaptam, amit kértem. Ilyen nyugodt játékkal ritkán szerepel itt csapat. Ismét hatékonyak voltak a pontrúgásaink, legutóbb Katic fejelt itt egy fontos gólt, most Goldson lett a nyerőember. Tudtuk, hogy a szurkolók velünk vannak, még ha személyesen nem is lehettek jelen. Őket képviseltük ma és tudjuk, hogy mennyire boldogok és büszkék.”

Néhány érdekes statisztika:

• 2009-ben nyertünk legutóbb egymás után két bajnoki derbit, idegenben pedig erre legutóbb 1995-ben volt példa
• A Celtic az előző 22 hazai bajnokijából 20-at megnyert – a maradék kettőt ellenünk bukta el
• 2009 májusában fordult elő utoljára, hogy bajnoki meccsen a Celtic-nek nem volt kaput eltaláló próbálkozása
• A 85/86-as idény óta a szezonbeli első OF-en alulmaradó csapat csupán ötször tudott bajnok lenni, ebből négyszer a zöldek
• A Celtic a jelenlegi nine-in-a-row során egyszer sem veszített el szezonbeli első derbit
• Legutóbb 2011 szeptemberében Steven Naismith tudott duplázni Rangers mezben a Celtic ellen

Következhetett sorozatban a harmadik Európa Liga csoportkör!

A keretbe 25 főt lehet nevezni, viszont abban az esetben, ha nincs meg az UEFA által kívánt saját nevelésű kvóta szám, akkor kevesebbet. Esetünkben ez a helyzet, ezért Defoe, Edmundson, Jones és a harmadik számú kapus Firth hiányzik, Zungu viszont bekerült.

Első ellenfelünk a belga foci harmadik számú ereje, a Standard Liége. A 122 éves történelemmel bíró egyletet néhány diák alapította, a klubnevet a legelső (és összesen ötszörös) francia bajnok Standard Athletic Clubtól „kölcsönözték”.

1909-ben csatlakoztak az élvonalhoz, egy bő évtized alacsonyabb osztályú kitérő után 1921 óta folyamatosan az első osztály tagjai, ezzel ők a rekorderek. Igazi tényezővé az 50-es évektől kezdtek válni, három éven belül megszerezték első bajnoki- és kupagyőzelmüket is. Az aranykor 1960-tól indult, abban az évtizedben az 5 bajnoki címen és 2 ezüstérmen kívül három kupadöntőjükből kettőt meg is nyertek. Az elmúlt évtizedekben már csak alkalmanként jöttek össze nagy sikerek, igaz, ebben alaposan közrejátszott a 80-as évek közepi bundabotrányuk, amikor az utolsó forduló előtt úgy gondolták, jó ötlet „megkérni” az amúgy sem erős ellenfelet, hogy ne nagyon strapálják magukat, cserébe azok megkapják a meccsprémiumot. A dolog bár összejött, a keret nagy részét eltiltották vagy távozott. Így aztán bajnoki aranyra 25, kupasikerre 17 évet kellett várni. Előbbit azonnal meg is tudták duplázni, de 2009-ben megragadtak a 10. elsőségüknél. 8 kupagyőzelmükből három már 2010 után jött össze, legutóbb három éve diadalmaskodtak. Érdekes egyébként, hogy mind a bajnoki, a kupa és a szuperkupa sorozatokat tekintve többször voltak másodikok, mint elsők.
Az utóbbi időben pénzügyi gondokról lehetett olvasni, ami összefügg az Újpestről hírhedt Duchatelet papa tulajdonlásával. A tavalyi csonka szezonban a még épp selejtezős 5. helyet érték el.

Európában a korai idők óta többnyire állandó szereplők, legelső ellenfelük a Hearts volt. Rögtön a második indulás alkalmával BEK-elődöntőbe jutottak, 1961-ben a norvég és a finn bajnok kiejtése után a Rangers várt rájuk, a hazai 4-1 után Glasgow-ban 2-0-ra kaptak ki, végül a Real Madrid 0-6-tal állította meg őket. Öt évre rá a KEK-ben jutottak ugyaneddig, négy kör teljesítése után a későbbi győztes Bayernnel szemben maradtak alul. A következő években nem egyszer jutottak el negyeddöntőkig, 82-ben aztán ismét a KEK-ben tündököltek: a Floriana (12-1), a Vasas (4-1), a Porto (4-2) és a Dinamo Tbiliszi (2-0) búcsúztatása után Barcelonában döntőzhettek, és vezettek is, de alulmaradtak, pedig akkoriban olyan nevek fémjelezték a csapatot, mint Preud’homme, Gerets, Haan vagy az Újpest egykori edzője, Jos Daerden, míg a padon Raymond Goethals ült, aki néhány évvel korábban az Anderlechttel megnyerte a sorozatot, aztán 93-ban a Marseille-jel a BL-t is. A Liége-nek ezt megközelítendő bravúr azóta nem jött össze, ha csak a 96-os Intertotó kupa döntőbe jutást nem számítjuk… Az új korban egy EL-negyeddöntő és több csoportkörbe jutás a mérleg, viszont az előző öt próbálkozásból egyszer sem sikerült továbblépni, pedig tavaly az Arsenal, Frankfurt, Guimaraes négyesben egészen az utolsó 10 percig úgy álltak álltak, de végül nem jött össze. Az idei selejtezőből a Bala Town 2-0-ás, a Vojvodina hosszabbítás utáni 2-1-es és a Fehérvár 3-1-es legyőzése után kvalifikálták magukat. A Rangers elleni volt a 250. nemzetközi meccsük.

Jelenlegi keretükben nagyon ismert játékost nem találunk, de így is kb 20%-kal ér többet a Rangers-énél. A hazaiakon kívül horvát, bosnyák, montenegrói, ciprusi, marokkói, kongói és kameruni játékos szerepel, a legértékesebb a 21 éves, válogatottban is bemutatkozott csapatkapitány Zinho Vanheusden a maga 13 millió eurójával, a belső védőt az Internazionale már 16 évesen elvitte, de tavaly visszatért.
Őket az 55 éves francia Philippe Montanier irányítja, aki korábban megfordult a Sociedad, a Rennes és a Nottingham padján is, ide idén júniusban került.

Otthonuk 1909 óta a Maurice Dufrasne stadion, amely az építéskori klubelnökről kapta a nevét és 30 ezer fő befogadására képes.

Hozzánk hasonlóan ők is rangadóval hangoltak, a Club Brugge ellen a 90+3. percben mentettek pontot, egyébként a 9 bajnokiból csak egy vereséget szenvedtek és a második legkevesebb gólt kapták. De ami fontosabb, hogy a meccs után három brugge-i játékosról érkezett pozitív teszt, így nem meglepő, hogy a Liége-nél is felütötte a fejét a vírus, két nappal a meccs előtt 3 játékos és a kapusedző lett pozitív, további két játékos meg karanténba került.
Ennek ellenére a meccset a belga szabályozások miatt korlátozott számban nézők előtt rendezhették, igaz, a korábbi 7000-ről szóló hírek helyett ennek csak kevesebb, mint a felét engedték be.

Nálunk jóval jobb volt a helyzet, a hosszú távon sérült Katicon kívül mindenki rendelkezésre állt, Aribo és Roofe is játékra készen ültek a padon, ahol a 16 (!) éves Leon King is helyet kapott. Az Old Firmhöz képest Balogun, Jack és Hagi kerültek be.

Standard Liége – Rangers 0-2 (0-1)
Európa Liga csoport, 1. kör, október 22.

McGregor – Tavernier, Goldson, Balogun, Barisic (Bassey, 43.) – Arfield, Jack, Kamara, Hagi (Aribo, 67.), Kent – Morelos (Roofe, 74.)
Gól: Tavernier (19., büntető), Roofe (90+3.)
Nézőszám: 3 139

0-1, Tavernier
0-2 Roofe
Hátsó kamerából
Mexikói kommentátorral
Hosszabb videó itt nézhető
Képek itt és itt láthatók

50 perc foci, 40 perc vízilabda és minden idők egyik legnagyobb gólja – lehetne ez a szalagcím.

A kezdeti kiegyenlített játék után az első szögletünk rögtön gólt eredményezett, bár nem közvetlenül, Tavernier beadását Goldson fejelte a földre, ahonnan Gavory kezére pattant, a szabályok szerint kétségtelenül büntető, amit Tav bevágott a jobb alsóba – megszerezve ezzel 9. gólját utóbbi 10 meccsén! Hagi jó harminc méteres lökete nem sokkal ment mellé, majd fél óra elteltével Muleka Goldsonnal a nyakán fejelt a felsőlécre. A félidő vége mozgalmassá vált, Barisic sérülés miatt cserét kért, aztán a hosszabbítás utolsó pillanatában újra Muleka találta el a felsőkapufát, ám egyértelműen kézzel, amit a bírók nem láttak, ezért a hevesen reklamáló McGregor kapott sárgát a levonulás közben. Egyébként is, a meccs első 5 sárgájából hármat dumálásért osztott ki a dán spori.

A második félidőre Muleka már nem jött ki, Morelos viszont igen és rögtön gólhelyzetbe is került, de hosszan tolta meg a labdát. Innentől kezdve mintegy negyed órán át özönvíz-szerű eső zúdult a stadionra, aminek következtében a pálya használhatatlanná, a játék meg komolytalanná vált, egyes részeken a tócsákban konkrétan megállt a labda. A körülményekhez mi tudtunk jobban igazodni, Morelos például sarokkal passzolt Arfieldnek, az akció végén visszakerült hozzá a labda, de a kapusba lőtt, majd Bassey sprintje után Arfield tekert mellé. A Liége az utolsó tíz perc előtt már kihasználta mind az öt cseréjét, az egyenlítéshez az utolsó percben jártak legközelebb, amikor a középen üresen álló Cop lába alatt átcsúszott a labda. Ellenben a mi cseréink lényegesen hozzátettek a meccshez, Bassey a BBC-nél a mezőny legjobbja lett, Roofe pedig… nos erre nem nagyon vannak szavak:

https://imgur.com/Oez7Oux

Azon kívül, hogy ez az Európa Liga történetének legtávolabbról szerzett gólja (szerény számításaim szerint 6060 találat közül!!!), sokat tesz az élvezeti értékéhez, hogy négy védőn átcselezve magát, a tócsák között vállalta el a lövést. Puskás-díjat neki!

Tekintve, hogy Roofe az Anderlechttől érkezett és utolsó belga gólját pont ebben a stadionban szerezte, a végén volt egy kis csetepaté, a hazaiaktól olyanok is bekapcsolódtak, akiknek semmi dolguk nem lett volna ott. Ettől függetlenül a győzelem megérdemelt, többet tettünk érte, a Standardnak (akárcsak a Celticnek) nem volt kaput eltaláló lövése!

Gerrard: „1998 óta vagyok részese a futball világának és ez a legszebb gól, amit élőben láthattam! A saját kapuja előtt szerez labdát, megcsinál több cselt és tökéletes erővel és helyre rúgja el a labdát a saját térfeléről, a legrosszabb időjárási körülmények között, amit valaha átéltem – világklasszis pillanat. Fontos volt, hogy pozitívan kezdjük a csoportot, jó csapatot vertünk ma meg. A védekezésünk a két kapufát leszámítva rendben volt, de a labdabirtoklásban javulnunk kellett. A második félidő elejét jól kezdtük, aztán az időjárás közbeszólt, minden kiszámíthatatlanná vált, benne volt, hogy félbeszakad a meccs. De sikerült jól kezelni a helyzetet és hazavinni a három pontot.”

Jöjjön ismét néhány érdekesség:

• A Standard az elmúlt 6 évben ebben a stadionban lejátszott 15 nemzetközi meccséből egyszer sem szenvedett vereséget, pedig az Ajax, az Arsenal és a Sevilla is járt itt!
• A Gerrard-érában most tudtunk először idegenben csoportkörös meccset nyerni, ez legutóbb 2007-ben, Lyonban sikerült
• A 90-es évekbe visszanyúlóan, sorozatban ez a 11. veretlen nyitó csoportmeccsünk
• A feljebb már említett Tavernier gólszám (amivel amúgy aktuálisan házi gólkirály) mellett Roofe mutatója sem rossz, utolsó öt meccsén harmadszor talált be
• Tav ezzel az UEFA rangsora alapján a legtöbb pontszámot kapó védő lett, egyben bekerült a játéknap csapatába

A csodagól természetesen végigment a világon, a CNN-től Mexikóig, csak a Nagy-Britanniában a meccset közvetítő BT Sport tweetjét 2,5 millióan nézték meg és az UEFA honlapja is kiemelten foglalkozott vele.

A csoport másik meccsén Pizzi büntetőjét Ishak egyenlítette ki, de a Benfica Darwin Nunez góljával ismét vezetett a szünetben a Lech Poznań ellen. A fordulás után Ishak megint gyorsan egalizált, de Nuneznek erre már egy dupla volt a válasza, úgyhogy a Benfica 4-2-re nyert Lengyelországban.

Pihenésre nem volt idő, máris jött a következő feladat, a Livingston elleni bajnoki, amely abból a szempontból volt különleges, hogy magunk mögött tudván az alapszakasz első harmadát plusz 4-4 nemzetközi és felkészülési meccset, kizárólag nekik nem tudtunk gólt rúgni. Ezt leszámítva nem megy rosszul a Livi ellen, az előző hétből hatot nyertünk a 2018-as győzelmük óta. Az augusztusi döntetlenünk óta 3 győzelem, 4 vereség a Livi bajnoki mérlege.
A meccs előtti napon jelent meg a sajtóban a hír, miszerint a Standard-nál az EL-találkozó után elvégzett tesztek szerint 3 játékos pozitív tesztet produkált, közülük egy játszott, de a másik kettő is könnyen kapcsolatba kerülhetett a skótokkal a végén látott csetepatéban.

A belgiumi csapat öt helyen változott, Bassey, Aribo és Defoe is kezdtek, míg a vendégek cserekapus nélkül voltak kénytelenek kiállni.

Rangers – Livingston 2-0 (2-0)
Premiership, 12. forduló, október 25.

McGregor – Tavernier, Goldson, Helander, Bassey – Davis, Jack, Aribo (Arfield, 75.) Hagi (Jones, 83.), Kent (Itten, 75.) – Defoe (Roofe, 64.)
Gól: Aribo (9.), Defoe (16.)
Nézőszám: zárt kapu

1-0 Aribo
2-0 Defoe
Hosszabb videó itt nézhető
Képek itt, emitt és itt láthatók

Mondhatni jól kezdtünk, a 9. percben egy letámadás során Kent szerzett labdát, Defoe került ziccerbe, ezt még védte a kapus, a kipattanónál Hagi észrevette a teljesen üresen álló Aribot, akinek könnyű dolga volt az üres kapuval szemben. Az első negyedóra végén jött a második és a maga nemében ez is csodálatos volt: Tavernier 40 méteres felívelését Defoe parádésan, pattanás nélkül, futtából, laposan tette el Stryjek mellett – a találatot tovább hangsúlyozza, hogy ez JD karrierjének 300. klubgólja (az elsőt 20 éve szerezte – a Sky Sports készített egy grafikont a góljai évenkénti eloszlásáról)! Ekkor közelebb voltunk ahhoz, hogy kiütés lesz, minthogy több gólt már nem látunk, de ez utóbbi jött be. Pedig a szépítés nem rajtunk múlt, egy nagyon könnyen felhozott labda Goldson lábáról a kapufára, onnan Emmanuel-Thomas lábára pattant, ám ő már nem tudta irányítani, így a végig mozizó McGregor felszedte.

A második félidőre mindkét csapat biztonsági üzemre állt át, mi annyit adtunk ki, amennyi nagyon muszáj volt. Jacknek és Davisnek önmagához képest sok eladott labdája volt, Itten, Roofe és Jones újabb játékperceket gyűjthettek, utóbbinak volt egyedül egy olyan próbálkozása, ami komolyabb esély volt, de a kapus fölétolta.

Gary McAllister: „Nagyon pozitív héten vagyunk túl, egymás után nyertünk háromszor 2-0-ra. Ezek közül is kiemelkedik Roofe csütörtöki és Defoe mai gólja, egészen kiváló mindkettő, élmény volt látni. Az is nagy dolog, hogy öt változtatással és több pihentetéssel is képesek voltunk egy újabb clean sheetre. Ez mutatja a keretünk mélységét, nagyon fontos, hogy minden poszton legalább két, azonos képességű játékosunk legyen.”

A 2016-os visszajutásunk óta most fordult elő először, hogy sorozatban 7 tétmeccset sikerült megnyerni.
Az eredményt még szebbé tette a Celtic újabb pontvesztése, ezúttal az Aberdeen otthonában hagytak két pontot és még örülhetnek is, mert kétszer hátrányban voltak.

Noha október 5-e óta hivatalosan a Rangers játékosa, utolsó igazolásunk, a dél-afrikai Bongani Zungu karantén miatt csak a hónap végén csatlakozhatott a többiekhez. Ekkor készültek az első képek és nyilatkozatok is:

„Nagyon sokat jelent nekem, hogy itt lehetek. Gyerekkoromban is hallottam már a Rangers-ről, de ahogy elkezdtek érdeklődni irántam, jobban utánanéztem és tudom, hogy a világ legeredményesebb klubjáról van szó. Külön öröm, hogy Gerrarddal együtt dolgozhatok, ő volt az egyik példaképem, biztosan segít fejlődni. A karantén alatt a klub biztosított otthoni edzéslehetőséget, fizikailag rendben érzem és készen állok a játékra. Minőségi játékosokkal leszek körülvéve, igyekszem én is hozzátenni a sikerekhez.”

Immár Zunguval a fedélzeten vártuk a második csoportellenfelünket, amely a négyesben nemzetközi szinten a legkisebb név, ám a Lech Poznań története is 98 évig nyúl vissza! Pontosabban 100-ig, mert 1920-ban néhány Katolikus Ifjúsági Szövetségi tag úgy döntött, hogy megalapítja a saját futballklubját, ám hivatalossá csak két évvel később vált a dolog – akkor még KS Lutnia Dębiec néven, mostani nevüket jó sok változtatás után a lengyel nemzetalapítóról kapták.

A legmagasabb szintű ligába jutás 1947-ben, az Ekstraklasa néven újjáalakított sorozat indulásakor jött össze. Az 50-es éveben sikerült a bronzérem, köszönhetően a klub örök góllövőlistáját vezető Teodor Aniolanak, aki egymás után háromszor is lengyel gólkirály lett – az évtized végén vele együtt estek ki. A következő két évtized a hullámvasutazásról szólt, még a harmadosztályt is megjárták – és ha már itt tartunk, a több mint 60 éven át igen szoros kapcsolatot ápoltak a Lengyel Vasúttal, innen jön a „Vasutasok” becenév.
1980-tól eljött a 93-ig tartó „aranykorszak”: 4 kupadöntő (3 sikerrel), 2 szuperkupa siker és 5 bajnoki cím a mérleg! Nagy harcokat vívtak ekkor a Widzew Lodz-zsal, az első bajnoki címnél csupán egy ponttal előzték őket, 83-84-ben csak a gólkülönbség döntött, igaz, ekkor a kupával duplázni is tudtak – máig ez az egyetlen kettős sikerük. 92-ben és 93-ban is egymás után kétszer végeztek az élen, utóbbinál papíron csak harmadikok lettek, de fogadási csalás miatt a Legiától és a Lodztól is levontak pontokat, így a Poznan ugrott az élre.
Ezután viszont anyagi válság miatt kénytelenek voltak a legjobbjaikat eladni, 2000-ben pedig ismét kiestek és közel voltak a harmadosztályhoz is. A középmezőnyös vegetálás után a 2010-es évek ismét felvirágozást hoztak, hétszer végeztek dobogón (kétszer az élen), 3 szuperkupa siker és 4 elbukott kupadöntő jött össze ezalatt, köszönhetően Robert Lewandowski góljainak is.
Az előző szezont utólag be tudták fejezni, az alapszakasz 4. helye után a rájátszásban végül 3 ponttal gyűjtöttek kevesebbet a bajnok Legiánál, pedig a gólkülönbségük teljesen azonos volt. A kupaelődöntőben büntetőkkel maradtak alul.

Az európai meccsekkel eleinte nem volt szerencséjük, rendre igen erős ellenfeleket kaptak: Bilbao, Liverpool, Barcelona vagy a sorozatot később megnyerő Aberdeen. Csoportkörbe először 2008-ban jutottak az UEFA-kupában, tovább is mentek, de az Udinese megállítottak őket. A legnagyobb bravúr a 2010-es EL-csoport volt, ahol a Juventus, Man City, Salzburg elleni hat meccsből 11 ponttal jöttek ki és a továbbjutás után a későbbi döntős Bragát is megverték, de idegenben kiestek.

Idén a legelső selejtezőkörben csatlakoztak be, a lett Valmiera, a Hammarby és az Apollon Limasszol elleni meccseket 11-0-ával abszolválták, míg a playoffban a Charleroi-t 2-1-re verték, utóbbi két esetben az ellenfelük volt a kiemelt és idegenben játszottak.

Otthonuk az 1980-ban elkészült Miejski (Városi) Stadion, melyet a 2012-es EB három csoportmeccsére alaposan felújítottak, 43 ezer néző befogadására alkalmas.

Edzőjük a 47 éves Dariusz Zuraw, aki sok éven át játszott a Hannoverben, néhány kisebb klub után 2019 tavaszán vette át a Lech irányítását.

Keretükben a legértékesebb a 18 éves támadóközéppályás Filip Marchwinski a maga 3,5 millió eurójával, rajta kívül 1-1 cseh, svéd, grúz, szlovák és ukrán válogatottat találunk, míg a cséká a norvég Thomas Rogne, aki 60 meccset játszott a Celticben – összessségében kevesebb mint a fele a keretérték a Rangers-höz képest. A tavalyi gólkirályt, a dán Christian Gytkjaer nyáron a Serie B-s Monza vitte el ingyen…

Az idei szezont nem kezdték túl jól, 2-3-2 eredménysorral csupán a 10. helyen állnak a bajnokságban, utolsó három tétmeccsükön 1 pontot szereztek és az előző öt találkozójukon mindig kaptak gólt.

A Livi ellenihez képest öt helyen változott a csapat, Barisic és Balogun hátra, Kamara és Arfield középre, Roofe előre került be. A vendégek egyik legjobbja, az idényben már 9 kanadai pontnál járó portugál Pedro Tiba sérülés miatt hiányzott.

Rangers – Lech Poznań 1-0 (0-0)
Európa Liga, 2. kör, október 29.

McGregor – Tavernier, Goldson, Balogun, Barisic – Kamara, Davis, Arfield (Jack, 79.), Hagi (Aribo, 69.), Kent (Barker, 79.) – Roofe (Morelos, 62.)
Gól: Morelos (68.)
Nézőszám: zárt kapu

1-0 Morelos
Hosszabb videó itt nézhető
Képek itt, emitt és itt láthatók

Már a legelején lehetett látni, hogy igen nehéz dió lesz ez a lengyel csapat, hiszen meglepően támadólag léptek fel – igaz, ez nem tartott sokáig, ha megnézzük, hogy az egész meccsen összesen 3 kapura menő lövést lehetett feljegyezni… Az első félidőben nálunk Roofe megpróbálta felülmúlni a csodagólját, ezúttal ollózással kísérletezett, de ezzel elvette a szemből érkező Kent elől a sanszot. A másik kapunál Moder lövését Ishak próbálkozása követte, nem tévedett sokat.

A szünet után inkább belekezdtek a vendégek, az első negyedóra mezőnyben abszolút az övék volt, ráadásul a két középső védőnk besárgult. Nagyjából a 60. percben kezdtünk éledezni, Arfield alig mellészálló lökete után jött el Morelos ideje, aki a nem sokat mutató Roofe helyére állt be. Ennek öt perccel később meg is lett az eredménye, Barisic sokadik remek beadására egy védővel a nyakán érkezett Alfie és az ötösről keményen befejelte 21. gólját, amivel utolérte Ally McCoistot a klub örök európai góllövőlistáján! Gerrard nem sokkal később felfrissítette szinte a teljes középpályát, a Poznań nem is tudott veszélyeztetni, így megőriztük az előnyt és fontos 3 pontot szereztünk.

Gerrard: „Fantasztikus a rekordbeállítás, Alfredo top játékos és gólszerző, örülök neki, hogy velünk van. McCoist egy klublegenda, de Morelos is halad azon az úton, viszont ehhez trófeákat kell szereznie. Fantasztikus volt a gól előkészítése, az egész este remekül játszó Kamara indította az akciót, Borna pedig szokásáshoz híven csodásan ívelt be. A félidőben kicsit több odafigyelést kértem, szerencsére találtunk rajtunk rést és a gól után már nem engedtük ki a győzelmet. Nagyszerű, hogy hat ponttal állunk, de két nehéz meccs vár ránk a Benfica ellen, ám készen állunk a feladatra, meglátjuk, mit hozunk ki belőle.”

Az ehhez a körhöz tartozó érdekességek:

• 2007-ben kezdtünk utoljára 2 győzelemmel csoportkört – akkor nem jutottunk ugyan tovább, de az a kiesés az első lépés volt az UEFA-kupa döntőhöz vezető úton…
• A 80 európai kupacsapat közül csupán kettő áll 2 győzelemmel és 0 kapott góllal: a Rangers és a Liverpool!
• A Rangers történelmében csupán harmadszor fordul elő, hogy egymás után 5 nemzetközi meccset meg tud nyerni (68/69 és 91/92) – mindkét idényben a legjobb négyben végzett a csapat
• A legutóbbi 20 hazai európai meccsből csupán egyet veszítettünk el
• Morelos-nál senki nem szerzett több gólt Rangers színekben az UEFA-kupa+EL-ben, 9. találata volt már ez
• Az első forduló után most is adunk játékost a hét csapatába, ezúttal Barisic került be

A csoport másik meccsén a Benfica a második félidőben döntött, Pizzi és Waldschmidt büntetője után előbbi akcióból is betalált, így a portugálokkal együtt 6-6 ponttal várhattuk az egymás elleni dupa meccset, míg a többiek pont nélkül álltak.

Bármilyen hihetetlen, de Roofe távrekordját egy héttel később megdöntötték, igaz, az Omonia Nicosiás Jordi Gomez 56 méteres találata azon kívül, hogy hozzáadott értéket nem tartalmaz (időjárás, cselek), még mozgott is, így a jogossága is kérdéses.

17 games
15 wins
14 clean sheets
42 goals scored
Four goals conceded
Away victory at Celtic Park
Back-to-back wins in the Europa League
Still undefeated

Steven Gerrard's Rangers continue to start the season in an incredible manner. #RangersFC pic.twitter.com/2uj3qG2EYs

— bet365 (@bet365) October 29, 2020

A sok jó után az októbert egy szomorú hírrel zártuk, korábbi játékosunk, Marius Zaliukas 36 évesen elhunyt. A középhátvéd a Hearts 2000-es évek közepi litván megszállása során érkezett Skóciába, ahol 7 évet eltöltött, több mint 200 meccsen szerepelt náluk, és csapatkapitányként a klub történetének egy legemlékezetesebb meccsén (5-1 a Hibs ellen) Skót Kupát nyert velük. A 2013-as csődvédelem során távozott és bár már akkor szóba került nálunk, egy évet a Leeds-nél töltött. 2014 nyarán, próbajáték után, az első másodosztályú évben szerződött Glasgow-ba, egy idényt maradt, 28 pályáralépéséből 20-at végig a gyepen töltött és 2 bajnoki gólt is szerzett. Távozása után otthon, a Zalgiris Vilniusban még egy szezont szerepelt, majd 2017 elején, 25 válogatottsággal a háta mögött visszavonult.

Mint utóbb kiderült, ekkor már diagnosztizálták ugyanazzal a MND-vel, amiben Ricksen is szenvedett és bár nem hozták nyilvánosságra a halál okát, de ez a legvalószínűbb. Két gyermeke közül a kisebbik idén született.
Egyébként durva, de abból a 2014-es csapatból már ketten nincsenek velünk, Arnold Peraltát 2015-ben gyilkolták meg Hondurasban.

További hírek a skót foci világából

Az élvonalban most kezdett igazán megjelenni a Covid, a Kilmarnocknak hat pozitív játékosa miatt kellett halasztania, a St. Mirrennél meg 11 bevethető kerettag maradt, ők már két meccs mínuszban vannak.
Az idény eddigi leggólgazdagabb meccsét a St. Johnstone hamiltoni vendégjátéka hozta, a 3-5-ös végeredmény annak tükrében fura, hogy ezt megelőzően a Szentek tíz forduló során összesen rúgtak 4 gólt, aztán néhány nap alatt meg tizenkettőt! (Előtte a Ligakupában Skócia leggyengébb ligacsapatának, a Brechinnek vágtak egy hetest)
Az októberi játéknapok végén az első 7 helyezett nem cserélődött, de két fontos változás azért történt: a Rangers eggyel többet játszva 6 pontra növelte az előnyét, míg az Aberdeen megnyerve a két elmaradt meccsét, 9 egységgel ellépett az ötödik Killie elől. Alul a St. Mirren és a Hamilton sem szerzett pontot, de a vesztett pontok és a gólkülönbség tekintetében utóbbi áll rosszabbul.

Egyébként tavaly sem kezdtünk sokkal rosszabbul, 1 ponttal kevesebbel és hárommal jobb gólaránnyal álltunk 12 kör után. Ami viszont érdekes, hogy már most 13 különböző gólszerzőnél tartunk – ez a szám tavaly úgy volt eggyel kevesebb, hogy a 35-ből 19-et Defoe és Morelos lőtt, míg a mostani 28-ból ők csak 4-et vállaltak, idén sokkal jobban megoszlanak a találatok.

A Championshipben a toronymagas esélyes Hearts egy impresszív 6-2-es győzelemmel indult (rögtön egy Andy Halliday góllal), rajtuk kívül kissé váratlanul az újonc Raith Rovers és a középcsapat Dunfermline veretlen eddig.
Kölcsönjátékosaink számára nem indult jól az idény, a Morton színeiben McPake-et, a QotS-nél pedig Maxwellt állították ki az első fordulóban.
A másodosztály videós beharangozója

A harmadosztályban is egy újonc, a Cove Rangers vett villámrajtot három győzelemmel, míg a kiesett Partick Thistle két vereségével beragadt.

A League Two-ban a nagy terveket szövögető Queen’s Park indult a legjobban, az Albion Rovers pedig a negyedosztály egyetlen pont nélkülije. A 8. helyen álló Brechin City-nél történt az idény első edzőváltása, a korábbi Celtic-játékos Mark Wilsonnak nem köszönték meg, hogy a tavalyi utolsó hely után idén két vereséggel indítottak és a Ligakupában a Dundee Utd-St. Johnstone páros 13 gólt rúgott nekik…

A negyedosztály videós beharangozója

Az SPFL idén gondolt egy nagyot és hiánypótló sorozatként minden héten felpakolja a Youtube csatornájára az alacsonyabb osztályú meccsek összes gólját. Itt megnézhető az első, a második és a harmadik hét minden találata – ínyenceknek kötelező!

244 nap után folytatódtak a Skót Kupa tavalyi küzdelmei, miután a Szövetség döntése alapján a bajnokságtól eltérően az elődöntőket nem zárták le.
A fővárosi derbin a Hibs jó idénykezdése és Hearts a kiesése ellenére sem számított utóbbi esélytelenebbnek, hiszen a keretük élvonalbeli és ők fél éve csak erre a meccsre készültek. A szakadó esőben a színvonal nem volt túl magas, egy Gordon bravúr volt a legnagyobb esemény. A szünet után a Hearts egy fejesből megszerezte a vezetést, ám ezt hasonló módon gyorsan kiegyenlítettek a zöldek. A hosszabbítás második félidejében aztán felgyorsultak az események, egy Hibs kapufa után büntetőhöz jutottak, amit Nisbet a felsőlécre vágott, majd egy Hearts kapufa után ők is tizenegyest kaptak, amit viszont Boyce berúgott. A csattanó egy ollózós gól lehetett volna, de Gordon ezt is mentette, így a Hearts sorozatban másodszor jutott be a Skót Kupa döntőjébe!

A másik párosban a Celtic 25 perc alatt lezárta a kérdést az Aberdeen ellenében és hajthat a történelmi sikerre, soha nem nyerte még senki meg a kupát sorozatban négyszer. Az Aberdeen pedig tovább szenved, a gazdag történelmük ellenére 30 éve képtelenek ezt a sorozatot megnyerni és ez alatt döntőbe is csak háromszor kerültek be. Az élvonal jelenlegi résztvevői közül csak a St. Mirren vár régebb óta a kupasikerre.

A fináléra december 20-án kerül sor és már azt is lehet tudni, hogy a november végén induló idei sorozatban nem lesz újrajátszás, döntetlen esetén hosszabbítás és büntetők következnek. További változtatás, hogy a Premiership csapatokkal játszó kisebbeknek kötelező lesz a vírusteszt; 5 helyett csak 3 cserelehetőség lesz és a klubok eldönthetik, hogy egyáltalán szándékoznak-e elindulni. Ami minket illet, január 30-án csatlakozunk be és négy párharcot kell teljesíteni a döntőig.

A legtöbb klubnak a Ligakupa csoportköre jelentette a foci újrakezdését 7 hónap után, ám rögtön fennakadásokkal, az első körben két meccset sem tudtak lejátszani karanténok miatt és mivel halasztásra nem volt lehetőség, ezért 3-0-val írták jóvá a Falkirk-Kilmarnock és a Dundee-Forfar meccset is.
A csoportmeccsek fele után (a másik felét november közepén bonyolítják) az élvonalbeliek közül a Kilmarnock áll a legrosszabbul, a zöld asztal után a Dunfermline ellen a pályán is beleszaladtak egy 0-3-ba, de kínosabb veresége a a Hamiltonnak (Annan Athletic, 1-3) és a Dundee Unitednek (Peterhead, 0-1) is van már – utóbbi azért jelentős, mert 2012 óta nem esett meg, hogy egy negyedosztályú klub bármilyen sorozatban egy elsőosztályú otthonában nyerjen.
A két, ligán kívüli nem vall szégyent eddig, a Kelty Hearts két első osztályútól is csak egy góllal kapott ki, a Brora Rangers meg pontot is szerzett már.
A sorozatban továbbra is él a szabály, miszerint döntetlen esetén azonnali büntetők jönnek, amelynek a győztese plusz egy pontot kap. Ennek kapcsán kell megemlíteni a Stranraer-Albion Rovers találkozót, ahol a 2-2-es végeredményt követően országos rekord született: miután a játékosok sorozatban 28 (!) büntetőt értékesítettek, a hazaiak felsőkapufája után a 30. lövő döntötte el a +1 pont sorsát – ilyen hosszú párharcra még nem volt példa Skóciában!

Az alacsonyabb osztályúak + az élvonalbeliek U21-esei számára kiírt, idén 30 éves Challenge Kupa nem fog elkezdődni, miután a 42 érintett klubból 34 arra szavazott, hogy nézők nélkül nincs értelme elindítani. Ez a Rangers-nek azért kellemetlen, mert a fiataloknak ez jó lehetőség volt felnőtt csapatok ellen játszani, ráadásul az elmúlt években egész sokáig el is meneteltek, tavaly például az elődöntőig. Az elhalasztott Inverness – Raith Rovers döntő sorsáról egyelőre nem született döntés.

Az SPFL idén az egyes ligákra bízta a döntést a cserék számát illetően, az élvonalban és a 3.-4. osztályban ötöt lehet változtatni, a másodosztályúaknak viszont nem tetszett az ötlet, ezért ott maradt a három lehetőség, akárcsak a szezon végi playoff meccseken.
Ezen túl – okulva a tavaszi inkompetenciából – már most tárgyalásokat kezdeményeztek a klubokkal a szezon esetleges idő előtti lezárásának forgatókönyvét illetően.

A Celtic európai kalandja nem indult túl jól, az első körben a Milan már az első félidőben kettővel ment Glasgow-ban, ideiglenesen egyet ugyan sikerült lefaragni, de a végén visszaállt a két gólos különbség, 3-1-re nyertek az olaszok. A második körben Lille-ben noha fél óra után Elyounoussi duplájával már két gólos előnyben voltak, de a hazaiak egy kihagyott büntető után a második félidő közepén ki tudtak egyenlíteni.

Immár hivatalossá vált, hogy a 2021/22-es idényben Skócia öt európai kupahelyet kap, amelyből kettő a Bajnokok Ligája selejtezője lesz! A  bajnok a harmadik, az ezüstérmes a második körben csatlakozik be. Az Európa Liga harmadik selejtezőjében a kupagyőztes indulhat, míg az újdonsült Konferencia Ligában a harmadik és a negyedik helyezett próbálkozhat, a második selejtezőből. Ami (remélhetőleg) minket illet, a jelenlegi állás szerint a BL selejtezők július 20-a után indulnak útjára.

Mivel idén se Reserve liga, se Challenge Kupa nincs, ezért a B csapat barátságos meccseket tud csak játszani. A rendre főleg 18-19 évesekből álló csapat tisztesen helytáll a felnőttek ellen: Clyde 1-3 (Ross McCausland), Albion Rovers 2-1 (Chris McKee 2), East Stirling 5-1 (Ross McCausland, Ben Williamson, Nathan Young-Coombes, Chris McKee, Alex Lowry), Dundee Reserve 1-2 (Chris McKee).

A mindenféle statisztikákkal foglalkozó CIES ezúttal az életkorokat vizsgálta, az idei szezon világszerte 67 élvonalát figyelembe véve. Eszerint Skóciában a Hamilton pályára lépői átlagosan a legifjabbak (24 év), amivel Európát figyelembe véve is a Top40-ben vannak. Hazai szinten a Rangers alulról az utolsó előtti (27,8 év), csak a Kilmarnockot előzi meg (28,5).

A hónap elején a Rangers együttműködési megállapodást kötött az indiai Star Sports tévétársasággal, amely az SPFL ottani közvetítési jogait is birtokolja, ezáltal erősítve a Rangers szerepét a lassan 1,5 milliárd lakosú országban. A dolog nem új keletű, egy éve a Bengaluru FC-vel már partnerségre lépett a klub, ennek keretében jövő nyáron Glasgow-ban fognak edzőtáborozni és egy barátságos meccsen találkozik is a két csapat.
Sőt, az indiai jelenlétet erősíti a januárban a női csapatba igazolt Bala Devi, a válogatott rekord góllövője és korábbi csapatkapitánya, aki ezzel India első női profi játékosa lett, így különös figyelemmel kísérik a sorsát.

Elkezdődtek az Ibrox melletti Edminston House bontási munkálatai, amelynek a helyén egy csili-vili szurkolói centrum fog létrejönni 2022-re.

A hónap vicces sztorija az invernessi kopasz partjelző és a kamera esete.

A hónap képe a sérülésből lábadozó Niko Katic-é, aki eléggé megváltozott a nyáron: