Ott folytatta a csapat 2016-ban, ahol 2015-ben abbahagyta. Győzelem-győzelem hátán, eleinte nagy fölénnyel, később éppenhogy – te mint tudjuk, azért is három pontot adnak.
Már az újév második napján pályára szólította a csapatot a versenynaptár, Dumbartonban lehetett bizonyítani, hogy nem volt véletlen a Hibs legyőzése. Warburton tartotta magát a „győztes csapaton ne változtass” elvhez. És milyen jól tette!
Dumbarton – Rangers 0-6 (0-1)
Championship, 19. forduló, január 2.
Foderingham – Tavernier, Wilson, Kiernan, Wallace – Halliday, Holt (Shiels, 69.), Law (Zelalem, 71.) – Waghorn, McKay, Miller (Clark, 69.)
Gól: Miller (42., 59., 64.), Waghorn (71.), Halliday (81.), Tavernier (88.)
Nézőszám: 1 894
Ezúttal is a már többször előforduló forgatókönyv valósult meg: egy félidő kamu, egy félidő parádé – összességében az idény legnagyobb győzelme sült ki belőle. Fogjuk rá az első 45 perc kevésbé jó játékára (volt azért egy lesgól meg néhány kisebb helyzet) a kultúrsokkot, hiszen biztos fura megélni, hogy egyik nap 50 ezer ember csinál hangzavart, pár napra rá meg alig 2 ezer. Azért Millernek köszönhetően így is sikerült beszenvedni (szó szerint, két centiről) egy gólt, ami aztán úgy megnyugtatta a csapatot, hogy a fordulás után hengerelt. Az első negyedórát még valahogy megúszták a hazaiak (két veszélyes lövés+Tavernier kapufa), aztán Miller a legváratlanabb gólfajtából duplázta meg az előnyt: fejelt egyet. Öt perc múlva jött a harmadik, egy jó passzt értékesített, így 2010 novembere után tudott ismét a Rangers színeiben mesterhármast szerezni és ezzel (ha minden igaz) a klub modern kori történetének legidősebb triplázója lett.
Az utolsó húsz percre ő kiszállt és jöttek a többiek. Waghorn lerántásáért meglepő mód büntető helyett szimulálásért sárga járt, de nincs is ő rászorulva a segítségre: Tavernier harmadik (!) gólpasszára tökéletesen érkezett. Innentől csak a kiütés nagysága volt a kérdés és szerencsére az utolsó tíz percben sem lassított a csapat. Halliday pechesen megpattanó szabadrúgása összefoglalta a Dumbarton délutánját, míg a saját tizenhatosától induló és remek lövéssel a hatodikat szerző Tavernier bezsebelhette a meccs embere címet.
Csodálatosan indult az év, ha ilyen lesz a folytatás, akkor sok örömünk lesz benne!
Képek itt és itt láthatók.
Képek az 1971-es újévi Ibrox-tragédia megemlékezéséről itt és itt látható.
Miller 0-1, Miller 0-2, Miller 0-3, Waghorn 0-4, Halliday 0-5, Tavernier 0-6
Másfél perces öf itt, hosszabb videó itt, hosszú videó itt nézhető.
MW: „Nagyon elégedett vagyok a teljesítménnyel, nehéz volt a pálya és a szél is nagyon fújt. Az első félidőben is jól dolgoztunk, de akkor nem jöttek a gólok, a másodikban megkaptuk a jutalmunkat. Az üzenetünk egyértelmű: akár 50, akár 2 ezer néző, a céljaink nem változnak: dominálni a meccset és győzni. Kenny tudja, hogy milyen jelentős hatása van a pályán és azon kívül, örülök, hogy kijött neki a lépés.”
Eközben a skót válogatott ellenfeleket kapott a márciusi játéknapokra: előbb a csehekhez mennek, aztán a dánokat fogadják – jó erőfelmérőnek tűnik mindkettő. Érdekes kimutatás készült ezzel kapcsolatban, a 2015-ös évben lejátszott válogatott meccseken a skótok kerete 29 éves átlagéletkort produkált, ez a top 50 ország közül a legidősebb – az európaiak átlaga 27,7 év. Strachan a 8 meccsen 29 embernek adott lehetőséget, a legtöbbet Steven Fletchernek, 603 percet.
Következett a Skót Kupa, melybe most, a 32 között csatlakoztunk be. Az ellenfél a harmadosztály alsóházában tanyázó Cowdenbeath volt, mellyel legutóbb tavaly márciusban még másodosztályú bajnokin találkoztunk, akkor 4-1-re sikerült nyerni. Igaz, az akkori csapatból mindössze Miller és Wallace (akinek ez a 350. felnőtt meccse) nevét láttuk viszont a mostani kezdőben.
A pirosaknál játszik kölcsönben Andy Murdoch, aki most nem szerepelhetett, illetve még egy ismerős Grant Adam, korábbi cserekapusunk, aki három héttel korábban még a Morton kapuját őrizte ellenünk, de ő már ott szerepelt a kupában, másik csapat színeiben így idén már nem léphet pályára – így aztán egy kisebb sérüléssel bajlódó 18 éves srác védte a hálót.
Nálunk Zelalem egy hónap után kezd ismét, a két új szerzemény pedig a padra került.
Rangers – Cowdenbeath 5-1 (2-1)
Skót Kupa, 32 között, január 10.
Foderingham – Tavernier, Wilson, Ball, Wallace – Zelalem (Forrester, 62.), Halliday (Shiels, 62.), Holt – McKay, Miller (Hardie, 71.), Waghorn
Gól: Wallace (18.), McKay (34.), Waghorn (48., 54. és 78. – utóbbi kettő büntetőből); ill. Brett (40.)
Nézőszám: 20 915
A klubhonlap szerint az első 18 percben 95%-os(!) labdabirtoklás után a harmadik nagyobb helyzetet sikerült gólra váltani, egy szép összjáték után Wallace adott kötényt a kapusnak. Elképesztő fölényben játszott a Rangers, a vendégeknek közük nem volt a meccshez. Elsősorban a baloldalon voltunk aktívabbak McKay révén, aki fél óra után a félpályáról indulva egy fantasztikus góllal duplázta meg az előnyt. Azért hogy ne bízzuk el teljesen magunkat, a C’beath kihasználta egyetlen lehetőségét és egy remek szabadrúgásgóllal szépített még a szünet előtt.
A második félidőt ugyanúgy kezdtük, mint az elsőt, másfél perc alatt két nagy gólhelyzettel, előbb Miller közeli lövését blokkolták a gólvonalon, majd Wag bombáját tolta ki a kapus – utóbbi következő próbálkozásánál már tehetetlen volt.
Waghorn triplája ezúttal két büntetővel lett teljes, mindkettő azonos körülmények között alakult ki: Tavernier tört be a területre és őt buktatták (az első esetben az a Fraser Kerr volt a tettes, aki májusban a Motherwell színeiben aktív részese volt a Mohsni-féle bunyónak és két nappal ezelőtt érkezett kölcsönbe a C’beath-hez).
Tulajdonképpen ezt egy könnyedebb edzőmeccsnek tudhatjuk be, amelyen lehetőséget kapott Forrester és Hardie is, egyikük sem alkotott maradandót a nekik jutó 20-30 percben.
1-0 Wallace; 2-0 McKay; 3-1 Waghorn; 4-1 Waghorn; 5-1 Waghorn
Másfél perces öf itt, hosszabb videó itt, hosszú videó itt nézhető.
MW: „A kezdetétől irányítottuk a játékot, talán csak a hatékonyságot kritizálhatom. Az első félidőben kevesebbet teszteltük a kapust, 80%-os labdabirtoklás mellett csak egy góllal vezettünk, pedig 4-5 is lehetett volna. Ezért örülök, hogy a másodikat egy gyors góllal kezdtük, onnantól megnyugodhattunk. Mindegy, hogy kit kapunk a következő körben, a cél a továbbjutás volt, lehetőleg jó játékkal, ezt teljesítettük.”
Külön kitért Waghornra is: „Minél többet játszik, annál jobban bízik a képességeiben. 19 évesen már 3 milliót adtak érte, de csak kispadozott a Premier League-ben, holott ilyen korban a játéklehetőség a legfontosabb. Csatárként jött, a Rangers közönsége a csatároktól gólokat vár el és nem is okoz csalódást. Fiatal kora óta ismerem, tisztában vagyok a képességeivel és tudom, hogy még tud tovább fejlődni.”
Ennek a mesterhármasnak köszönhetően immár 25 gólnál tart Waghorn, aki ezzel egész Nagy-Britannia legjobb góllövője volt ekkor. Nem csoda, hogy az Aranylabdát is ő kapta!
No persze ez még odébb van, az igazi gálán viszont a FIFA meghívásából Fernando Ricksen is megjelent és néhány sztár abban a megtiszteltetésben részesült, hogy csinálhatott vele egy fotót. A 2013 októberében ALS-szel diagnosztizált egykori csapatkapitányunknak akkor 15 hónapot jósoltak, szerencsére a körülményekhez képest (főleg szellemileg) jól van.
A többi párosításban több élvonalbeli is megszenvedett alsóbb osztályú ellenfelével: a legnagyobb blama a Hamiltoné, amely 4-1-re kapott ki a történelme során először a Skót Kupa 5. körébe bejutó negyedik ligás Annantól! Meglepő, hogy a címvédő Inverness nem bírt a szintén League Two-csapat Stirlinggel, valamint a nagyon szenvedő Dundee Utd csupán 1-0-ra verte a harmadosztály középmezőnyös Airdrie-t. Inkább csak papíron tűnik furának, hogy a harmadosztályból minden bizonnyal feljutó Dunfermline 2-2-t hozott a felsőházas Ross County ellen és a non-league Linlithgow Rose két gól és egy emberhátrányból 3-3-at ért el a harmadosztályú Forfarral szemben – utóbbi első újrajátszása félbeszakadt miután ilyen állapotot csináltak a Rose szurkolói és még a világítás is meghibásodott. A második újrajátszást pedig hosszabbítás után megnyerte a Rose, így történelmet írt: ők az első juniorligás csapat, amely a Skót Kupa 5. körét megéli!
A kör rangadóján a Hearts 1-0-ra verte az Aberdeent, ami azért is nagy dolog, mert (bármilyen hihetetlen), a Hearts a kupában utoljára a 2012-es döntőn lőtt gólt, azóta mindhárom évben rúgott gól nélkül estek ki az első párharcban!
Zöld szomszédaink a Stranraert győzték le, ezt hagyták az öltözőben, a szurkolóik füstbombáztak, petárdáztak és eszerint még egy ürülékkel teli zacskót is a hazaiak közé dobtak. Meg sem lepődünk.
A másnapi sorsoláson Brian Laudrup segédkezett és nekünk a Kilmarnockot húzta.
A további párok közül kiemelkedik a Hearts-Hibs fővárosi derbi, és a non-league csapat East Kilbride-Celtic. És bár meglepő lenne, de papíron az is előfordulhat, hogy a 8 között 7 élvonalbeli lesz! Ennek meghiúsításáról mi is tehetünk, a Killie a sorsolás idején utolsóelőtti volt, soraiban a Boyd+S.Smith párossal, a kispadon McCulloch tanácsaival…
A fordulót február első hétvégéjén rendezik.
Legutóbb 2014 augusztusában találkoztunk velük szintén az Ibroxban a Kupában, akkor 3-0-ra sikerült nyerni, most se adjuk alább!
Egy héttel később a Livingstonnal együtt a hó is megérkezett Glasgow-ba, így kaptunk egy nehezítő körülményt, de a csapatot ez cseppet sem befolyásolta – érdekesség, hogy napra pontosan egy évvel korábban a Hearts járt itt és hasonló hóesésben akkor félbeszakadt a meccs.
Hosszú idő után feltűnt a keretben Cammy Bell, aki sérülése miatt a szezonban még nem védhetett.
Rangers – Livingston 4–1 (4-0)
Championship, 20.forduló, január 16.
Foderingham – Tavernier, Wallace, Wilson, Kiernan – Holt (Shiels, 75.), Halliday, Law (Zelalem, 67.) – McKay, Miller, Waghorn (Clark, 67.)
Gól: Wilson (8.), Waghorn (22.- büntető és 41.), Miller (35.); ill. Buchanan (55.)
Nézőszám: 42 906
Két, teljesen eltérő félidőt láttunk a szakadó hóesésben. Az első igazi örömfoci volt, totális fölénnyel, helyzet-helyzet hátán, látványos cselekkel és gólokkal.
Wilson második periódusának első találatát Wag „menetrend szerinti” büntetője követte, majd Miller egy szép adogatás után már háromra növelte az előnyt, végül Waghorn remek helyzetfelismerésének köszönhetően duplázott.
A félidőben kettőt változtatott a Livi és ez be is vált: előbb rögtön védésre kényszerítette (a meccsen először) Foderinghamet az egyik csereember, majd a másik (Buchanan) a 16-os sarkáról lőtt góljával szépítettek (ő az Annan színeiben nem egy találatával keserített már minket). Ezután nálunk a legyen már vége hangulat érződött, nem erőltette különösebben a csapat a támadásokat olyan intenzitással mint azelőtt. Egyedül a hosszabbításban történt egy érdekes dolog, Shiels lódult meg, beadása közben rácsúsztak, ami miatt büntetőt fújt a bíró – igaz, közben Clark gólt fejelt, úgyhogy ezt elvette tőle. Clarktól meg a labdát vette el Halliday, aki Wag távollétében a kijelölt büntetőrúgó, viszont a kapus kivédte a második tizenegyest, így aztán kicsit rossz szájízzel zárult a meccs – már amennyire egy 4-1-es győzelem után ilyet lehet írni.
1-0 Wilson, 2-0 Waghorn, 3-0 Miller, 4-0 Waghorn.
Másfél perces öf itt, hosszú videó itt nézhető.
Összes gól, kapu mögötti nézet.
MW: „Az első félidő szuper volt, erősek voltunk, jól passzoltunk és még ennél több gólt is lőhettünk volna. A félidőben természetesen boldog voltam, de az időjárás sokat kivett a csapatból és a második már nem sikerült hasonlóan jól.”
Másnap érdeklődve figyeltük a hétvége rangadóját, melyen a számunkra legkedvezőbb döntetlen született a Falkirk-Hibs párosításban, így aztán már 5 ponttal előztük mindkettőjüket – és a Falkirk még egy meccsel előrébb is járt.
A Skót FA továbbra sem nyugszik, egyik ötletükkel már az UEFA-t is megkeresték, miszerint a Challenge kupát a határokon túlra bővítenék, feltöltve észak-ír és wales-i csapatokkal, valamint a skót élvonalbeliek U20-as gárdáival. Az ötlet nem új, 1975-1981 között futott egy Anglo-Scottish Cup, változó létszámmal és lebonyolítási rendszerrel, de a 11 év alatt csak a St. Mirren volt az egyedüli skót győztes.
A másik idea az élvonalbeli csapatok fiatal játékosainak szereplését segítené elvileg. Eszerint az amerikai rendszerhez hasonló, központosított „draft”-módszert vezetnének be, az alacsonyabb osztályú csapatokhoz irányítva a lehetőséghez nem jutó ifiket – további részletek nem ismertek.
Szintén a Szövetség tájáról származó hír, hogy kihirdették a következő szezon kulcsdátumait: mind a 4 osztály augusztus 6-án kezdi a bajnokságot, ezt megelőzően (ahogy már említettem) lezajlik az újjászervezett Ligakupa csoportköre, július 16-30 között lezavarják mind az öt fordulót. A szintén újdonsült téli szünet (mely csak az élvonalra vonatkozik) alatt januárban kapnak a csapatok 2 szabad hétvégét.
Következett a Morton, amely nemrég kiharcolt egy döntetlent az Ibroxban, így volt miért visszavágni.
Morton – Rangers 0-2 (0-1)
Championship, 21. forduló, január 25.
Foderingham – Tavernier, Wallace, Wilson, Kiernan – Zelalem (Forrester, 58.), Halliday, Law (Shiels, 58.) – McKay, Miller, Waghorn
Gól: Miller (26.), McKay (70.)
Nézőszám: 5 778
Fogjuk rá a műfűre, de nagyon sok pontatlan passz és eladott labda volt az első 15 percben. A maradék fél órában pedig az egyetlen feljegyzésre érdemes esemény Miller gólja, ami dicséretes, hiszen estében, kicsavarva tudta bekotorni.
Érdekes, hogy a hazai szurkolók egy csoportja rendre kifütyülte Barrie McKay-t, aki kölcsönben játszott itt tavaly. A Morton jól védekezett/szűkítette le a területeket, így az augusztusban ezen a pályán mesterhármast szerző Waghornt teljesen kikapcsolták a játékból.
A második játékrész veszélyesebb hazai támadásokkal indult, egészen a szokásos 60. perc körüli duplacseréig – ekkor McKay bejött középre és ez győztes húzásnak bizonyult. Először a felsőkapufát zúgatta meg, aztán a kezdőkörből indulva végigszáguldott, kényszerítőzött Millerrel, majd nagyon okosan a jobb felsőbe vágta a labdát. A meccs eldőlt, a gólörömbe azonban üröm vegyült, amikor a középkezdéshez ballagó játékosok között egyszer csak a bíró felmutatta Halliday-nek a pirosat. Mindenki csak nézett, hogy mi van. A második sárga oka, hogy mutogatott az ellenfél nézőinek. A videó alapján mindenki döntse el, hogy mennyire zavarja meg a nyugalmat egy diadalmasan meglóbált jobb kéz a középkörből… Pedig Barry Cook valószínűleg nem igazán Rangers-ellenes, elég csak ránézni erre az 1994-es ifimeccsen készült képre.
Mindenesetre a 20 perc emberhátrány sem okozott gondot, nekünk volt több és nagyobb lehetőségünk, Forrester például könnyedén duplázhatott volna.
1-0 Miller 2-0 McKay.
Másfél perces öf itt, hosszabb videó itt, hosszú öf itt nézhető.
Kiállítás itt, vagy itt.
Slow-motion videó.
MW: „Állítólag támadó gesztust tett az ellenfél szurkolói felé Halliday. Szerintem pedig csak szenvedélyesen örült a góljának. Erről szól a futball, élvezni kell a szép pillanatokat. Megnéztük minden kameraállásból az esetet, de érthetetlen ez a döntés, hiszen a bíró oda sem nézett. Mivel második sárga, ezért fellebbezni sem tudunk az eltiltása ellen.
Kétségtelen, hogy a legjobb tudásunk alatt voltunk és tudtuk, hogy meg fogják nehezíteni a dolgunkat, ezért ha bár csúnyán is, de nagyon örülök a győzelemnek. McKay ezúttal nem élvezte a játékot a szélen, így arra gondoltunk, próbálkozzon középen és ez bejött.”
A hónap zárásaként (a téli átigazolási időszakról külön bejegyzés van készülőben!) a bajnoki címre picit messzebbről, de csakugyan ácsingózó Falkirk látogatott az Ibroxba.
Halliday helyét Ball próbálta kitölteni, a még mindig sérült Holt posztján pedig Shiels kezdett. A kispadon két újonc, az egy nappal korábban kölcsönbe érkező Billy King és a 16 éves Liam Burt foglalt helyet.
Rangers – Falkirk 1-0 (0-0)
Championship, 22. forduló, január 30.
Foderingham – Wilson, Kiernan, Wallace, Tavernier – Law (Forrester, 60.), Shiels (Zelalem, 77.), Ball – McKay, Miller (King, 60.), Waghorn
Gól: King (90.)
Nézőszám: 46 980
Ahogy arra számítani lehetett, újfent kemény diónak bizonyult a Falkirk. Igaz, hogy pár nappal ezelőtt kiestek a kupából, de ettől eltekintve október vége óta veretlenek (9 győzelem, 4 döntetlen). Itt már a második percben előnybe kerülhettek volna egy tiszta fejes után, viszont utána kb fél órán át a Rangers egykapuzott – hatástalanul.
A második félidő elején picit elszabadultak az indulatok, Miller lesgólját jó lett volna vonalból látni, mert nagyon kérdéses volt; majd két perc alatt három vendégjátékos sárgult be.
Nem voltak nagy helyzetek, de mezőnyben izgalomból nem volt hiány. A duplacserénél ezúttal a két új szerzeménnyel próbálta a két szélt felfrissíteni MW.
Ez a húzás végül szó szerint nyerőnek bizonyult, hiszen már a rendes játékidőn túljártunk, amikor Tavernier pontos beadását tíz méterről remekül befejelte Billy King, aki meseszerűen debütált – így hibátlanul zártuk a januárt is!
A győzelem azt is jelenti, hogy lényegileg a bajnoki címért folyó versenyből a Falkirk kiszállt, hiszen 10 pont + 1 meccs hátrányba került.
1-0 King vagy itt.
Másfél perces öf itt, hosszabb videó itt, hosszú videó itt nézhető.
MW: „Ismét messze voltunk a legjobb formánktól, hiányzott az önbizalom a kapu előtt. De türelmesek voltunk és ez kifizetődött. Néha csúnyán kell győznöd – ez tesz bajnokká.”
A hibátlan évkezdet mellett jó hír, hogy a Celticnek idén sem jön össze a triplázás, miután a Ligakupa elődöntőben 3-1-re kikaptak a Ross County-tól. Nem mindenki viselte jól a vereséget, érdemes a kép alját követni.
Mivel a másik ágon a Hibs túllépett a St. Johnstone-on, így fővárosi zöldeknek maradt az idei szezonban egyedül a triplázásra esélyük. Bár ehhez nekünk is lesz egy-két szavunk.
És végül egy kis példa, hogy manapság milyen a média és a Rangers kapcsolata: Graham Spiers hírhedten Rangers-ellenes újságíró írt egy cikket a Herald című lapban, melyben támadta a klub vezetőségét. A klub erre meglebegtette, hogy adjon bizonyítékot a vádaskodásának vagy perelni fog. A Herald jogi segítséget kért és azt a választ kapta, hogy ebből nem jöhetnek ki jól, így nyilvánosan bocsánatot kértek a klubtól. Erre föl Graham Spiers egy blogbejegyzésben megkritizálta a munkaadóját, ami miatt kirúgták. Egy másik újságíró megvédte Spierst, mire őt is kirúgták. Mi a konklúzió? Természetesen az egész a Rangers hibája.
És hogy ne negatív hanggal záruljon az összefoglaló, álljon itt egy jó kis drónos videó az Ibroxról: