Október végén még úgy állt hozzá MW, hogy az öltöző „harmóniáját és egységét fenntartva” semmiképp nem kell népvándorlás, 1 vagy 2 érkezővel lehet számolni. Ehhez képest utólag visszatekintve elmondható, hogy ez a transfer window is mozgalmasan zárult számunkra. Jelentős távozó nem volt, az érkezők közül pedig van, akivel már az élvonalra számol MW és van, akit előbb letesztel. Ha csak feleannyira válnak be, mint a nyáriak, akkor már nyert ügyünk van.
In Warburton We Trust!

Idősorrendben a legelső egy kölcsönbe jövő 25 éves angol támadóközéppályás, Harry Forrester. A Watford akadémiája után az Aston Villához került, 16 évesen már 250 ezer fontot fizettek érte és állítólag a MU és a Spurs is figyelte ekkoriban és az angol U16/17-es válogatottban is szerepelt. A Villánál azonban csak az utánpótláscsapatokban tűnt fel, feljebb nem tudott lépni. 2010 nyarán fél évre a Kilmarnocknak adták kölcsön, így 8 meccs erejéig a skót fociba már belekóstolt. A következő nyáron a Villa elengedte, és bár az Ajaxnál is járt (sikeres) próbajátékon, inkább a Brentfordot választotta, ahol ismét Warburton keze alatt dolgozott. Itt két idény alatt 70/11-et produkált, majd szerződése lejártával a másodosztályba frissen feljutó Doncaster Rovershez írt alá. Első idényét sérülések nehezítették, a másodikban alapember volt.
A mostani szezon nyitómeccsén ezzel a góllal került be a hírekbe, de képes ilyenekre is. Decemberig csak 9-szer jutott szóhoz, így elfogadta a Rangers fél éves ajánlatát és egyből megpróbálta becsalni magát a szurkolók szívébe ezzel a 6 éves korában készült fotóval.

A második új arc a legfurább, hiszen a cikk megírásáig egyetlen percre sem húzhatta fel a Rangers-mezt, noha ő a keret egyetlen tagja, amely idén nemzetközi kupa főtábláján szerepelt!
Maciej Gostomski 27 éves lengyel kapus karrierje a Legia Varsó harmadik számú portásaként kezdődött, de gyorsan ért véget, mikor lefényképezték miközben cigizve ananászt dobált az ablakából egy csapatünnepségen (…). Ezután több kisebb csapat után a Lech Poznanban telepedett le, ahol az előző két idényben közel 50 meccsen védett, de a mostani szezonban csak két bajnoki és egy EL-szereplés jutott neki – igaz, a Basel ellen ő volt a kapitány!
Előbb néhány napnyi próbajátékon felmérte a stáb, majd január elején az idény végéig kölcsönvette.

Rá három napra egy 22 éves angol középpályás-duó szerződését jelentették be – igaz, Matt Crooks és Josh Windass majd csak a nyáron csatlakozik a klubhoz, mindketten az Accrington Stanley-től. Crooks az MU akadémiájáról a Huddersfieldhez került, ahol nem tudta beverekedni magát a csapatba, állandóan kölcsönadták alacsonyabb osztályba rövidebb-hosszabb ideig.
Az utolsó kölcsönvevő igényt tartott rá, így 2015 elején a negyedosztályú Accringtonhoz került, ahol inkább védekező középpályás.
Windass neve ismerősen csenghet a skót focit régebb óta követőknek, hiszen Josh apja, Dean 1995-98 között az Aberdeenben focizott, nem is rosszul – igaz, erre a fiú valószínűleg még nem emlékszik, hiszen ez nem sokkal születési után történt. Josh szintén a Huddersfieldnél próbálkozott elsőként, 2013 óta játszik az Accringtonban és viszonylag sokat 2,5 szezon alatt közel 80 meccsen 17 gól.
Idén mindkettőjüknek jól megy: a szerződés aláírásakor Crooks 24/7, Windass 25/11 mutatója igen biztató. Mivel nyáron mindkettőnek lejár a szerződése, ezért ingyen, csak a minimális nevelési költség ellenében költöznek át a következő 4 évre. Meg nem erősített pletyka szerint Windass kontraktusába egyből belekerült egy 3,5 milliós kivásárlási záradék.

Ezután egy jó nagy szünet következett, hogy a zárás előtt ismét beinduljon a Warburton-gépezet, még egy kölcsön és egy végleges igazolás személyében.
Előbbi teljesen váratlanul tűnt föl, Billy King meglepetésre érkezett a Hearts-tól szintén nyárig. A 21 éves skót szélső a fővárosiak saját nevelése, 2013 januárjában debütált a felnőttcsapatban, és a kiesés, valamint a visszajutás éveiben alapember volt, sőt, idén is volt már 20 meccse a Hearts-nál, ezért fura, hogy elengedték.
Az ifiválogatottakban is játszott; érdekesség, hogy egyik öccse, Adam a Swansea keretéhez tartozik.

Az utolsó név heteken keresztül pörgött a sajtóban, de csak a zárás napján született meg az egyezség. Michael O’Halloran 25 éves csatár, meg nem erősített hírek szerint 500 ezer fontért írt alá a következő 4,5 évre.
A glasgow-i születésű csatár a Boltonnál pallérozódott, de a reserve-nél nem jutott feljebb ő sem, csupán két kupameccset kapott a nagyoknál, így aztán hazatért a St. Johnstone-hoz. Itt alapember tudott lenni, és bár 90/15-ös mutatója támadóként nem túl acélos, de elmondása szerint inkább a szélről beindulva szereti az akciókat segíteni.
Szeptemberben az Ibroxban a Ligakupában betalált ellenünk és ő a másik, idén európai kupameccsen szerepelt újoncunk, sőt, ő még gólt is szerzett az El-selejtezőn! Apja a Celtic utánpótlásában dolgozik.

Szintén erősítésnek számít, hogy Barrie McKay 2018 nyaráig hosszabbított!

Egy nagyobb létszámú csoport a próbajátékosoké. Warburtonről ugyanis már kiderült, hogy nem nagyon igazol látatlanban – vagy olyanokat hoz, akikkel már dolgozott korábban, vagy olyanokat, akiknek a klubját jól ismeri, vagy pedig nagyon alapos vizsgálat után választja ki az érkezőket – ebbe beletartozik, hogy előszeretettel invitál próbázókat.

A legnagyobb kérdőjel ebben a csoportban John Eustace. Az angol védekező középpályás 36 évével jócskán kilóg a MW-féle fiatalos koncepcióból, de azért nyilván kell a rutin is a csapatba, pláne ez egy hiányposzt lenne, mivel az itt szereplő Halliday-nek és Ballnak sem ez az originál posztja. Az angol ligákban több mint 430 meccset lejátszott Eustace-nak egy baja van: 2015 januárjában olyan térdporc sérülést szenvedett (már nem először), hogy a teljes tavaszt ki kellett hagynia. A Derby nyáron szabadon engedte és MW már akkor idehívta, hogy felmérje az állapotát. Egész végig a csapattal edzett, a meccsekre elutazott, a félidőkben klubszínekben mászkált a pályán, többször olyan hírek jöttek, hogy már csak napok kérdése, de aláírásra csak nem került sor, és már arról is volt szó, hogy a stábhoz csatlakozik. Egészen november végéig ment a bizonytalanság, hogy mi lesz, ekkor dőlt el, hogy a hivatalos álláspont szerint magánéleti dolgai miatt Angliában kell maradnia.

A következő fecske egy 24 éves izraeli ex-Barca játékos, akit anno Messi-utódnak is kikiáltottak. Ez így elsőre elég egzotikusnak hangzik, bár Gai Assulin csak egyszer volt válogatott és a katalánoknál is csak egy kupameccs jutott neki, majd a Man City is csak papíron kerül be az önéletrajzába, de MW ekkor fedezte fel magának az ifi-BL sorozatban. Azóta leginkább a spanyol másodosztályban játszogatott.
Október közepén volt itt két hetet, de nem született megállapodás.

Őt egy másik Man City-fiatal, George Glendon követte, aki az angolok U21-es csapatának kapitánya volt tavaly. Állítólag nagy ígéretnek tartják, ezért szívesen kölcsönadnák, hogy felnőttcsapatban játsszon.
Neki 4 nap próbálkozás jutott, utána ment rögtön vissza.

Következett egy Hollandiából érkező tehetség, a 17 éves marokkói Tarik Fagrach a Feyenoord ificsapatában a pályán brillírozott, azon kívül viszont elég balhés volt, ezért megváltak tőle.
Sajtóhírek szerint az U20-as keretünkhöz csatlakozhatott (volna), bár ezen december elejei kép óta semmi infó nincs a sorsáról.

Ekkor egy másik srác jött a képbe, a 20 éves litván csatár Vladislavs Gutkovskis, aki az éles szemű magyar szurkolóknak ismerős lehet, hiszen a Skonto Riga színeiben idén nyáron a Loki elleni 9-2-es kiütés alkalmával betalált. Mivel az ottani bajnokság télen véget ért, ezért volt ideje átjönni, és az egyik elitcsapatban 84/62-t produkálni elég jó ajánlólevél. Állítólag az edzésen is jó benyomást keltett, de mivel még három hét után sem kapott választ, kezdett türelmetlenkedni, mivel közben a Sparta Praha is bejelentkezett. Egyik sem jött össze, a lengyel alsóházi Termalica igazolta le.

És végül van egy kisebb csoport, akik után érdeklődtünk, de nem valósult meg a transzfer.
Ebben a kategóriában a legnagyobb csalódás Toumani Diagouraga, ugyanis érte több hivatalos ajánlatot is tettünk. A Brentford 28 éves francia védekező középpályása ideális jelölt lett volna Eustace helyett, és noha fél millióig is elmentünk volna, a Leeds egy picit többet kínált, így az övék lett. Ide sorolandó Will Vaulks is, a Falkirk védője, aki idén két szép góljával is szomorított minket. Őt több angolon és a Celtic-en kívül a Sporting Lisszabon is vinné, de egyelőre marad a helyén.

A kimenő oldalon jelentős veszteségről nem tudok beszámolni, egyetlen végleges távozó Craig Halkett, aki saját nevelésűként nem jutott el a felnőttcsapatig, állandó kölcsönadások után most a Livingston igazolta le.

A kölcsönadottak közül a legnagyobb név az idén perifériára kerülő Fraser Aird, aki „otthonról hazatért”, a Vancouver Whitecaps-hez szegődött (korábban itt szerepelt Kenny Miller is), az MLS-szezon idejére, azaz márciustól októberig.
A másodosztályban próbál több játéklehetőséghez jutni Andy Murdoch (Queen of the South) és Tom Walsh (Dumbarton), harmadik számú kapusunk, Liam Kelly pedig a negyedosztályú East Fife-nál védhet az idény végéig.
Csupán egy hónapra kölcsönözte ki Ryan Hardie-t a Raith Rovers és Jordan Thompsont az Airdrie. Továbbá a még nyáron fél évre kölcsönadott trió (Robbie Crawford-Alloa, Luca Gasparotto-Morton, Darren Ramsey-Arbroath) egyaránt idény végéig hosszabbított ideiglenes helyén.
Ezen kívül az általunk kölcsönzött Nathan Oduwa a tervekkel ellentétben nyár helyett már január közepén visszament a Spursbe (19/1-es mutatót produkált itt, ha sarkosan szeretnék fogalmazni, akkor a Livingston szó szerint visszarúgta őt Angliába…), míg Gedion Zelalem január vége helyett nyárig marad.

Csupán érdekességként, felsorolás szintjén (pletykánál tovább úgysem jutott egyik ügy sem), kik érdeklődtek a fiaink iránt:
Tavernier: Leeds, Sheffield Wednesday
Clark: Barnsley, Hamilton, Livingston
Law: Barnsley
Hardie: Airdrie
Bell: Aberdeen
Waghorn: Sheffield Wednesday, Reading

És végül egy kis kitekintés Skócia egyéb transzfereire!
A Dundee United végső elkeseredésében vészigazolásokba kezdett és olyan nevekkel próbál meg bentmaradni, mint az egyszeres francia válogatott egykori szupertehetség Florent Sinama-Pongolle (Liverpool, Atletico Madrid, Zaragoza, stb.), a 35-szörös elefántcsontparti válogatott Guy Demel (Dortmund, HSV, West Ham), a 72-szeres japán válogatott kapus Eiji Kawashima (Standard Liége), vagy a 26-szoros finn válogatott Riku Riski (Rosenborg).

A Hiberniantól a gólvágó Jason Cummingsot a fél angol Championship körbeudvarolta, de maradt a helyén, igaz, csatárposzton azért így is nagy mozgás volt: Anthony Stokes kölcsönvétele nagy fogás, jött még Chris Dagnall az indiai (!) ligából, távozott Dominique Malonga az olasz 2-be, a Pro Vercellihez. Rajtuk kívül jött még egy norvég védő és a nálunk is megforduló Kevin Thomson hazatért a középpályára.

Városi zöld szomszédaink idei téli „szuperigazolásai” Carlton Cole-ban és Colin Kazim-Richards-ban merültek ki, a nyáron nagy elánnal elhozott Nadir Ciftcit tavaszra hazaküldték Törökországba, miközben a Man City angol utánpótlásválogatott tehetségét, a 19 éves Patrick Robertset kölcsönvették 1,5 évre.

A tél üzletét valószínűleg a Hearts csinálta, Osman Sow-t a hirtelen feltörekvő egyik kínai klubnak 1,5 millióért passzolták el. A Szívek ezt jól is forgatták vissza, jött egy korábbi válogatott Don Cowie, egy nagy ígéret, John Souttar és egy csatár a Vitesse-ből.

A skót ligákon túltekintve a két legjelentősebb esemény Steven Naismith 8,5 milliós fontos Norwich-ba kerülése és a válogatott gólvágójának, Steven Fletchernek az utolsó napon, teljesen váratlanul Marseille-be szerződése.

Ami előretekintve a nyarat illeti, Warburton elmondta, hogy minimum 4-6 új arcra számít a már tuti Windass-Crooks pároson felül. Az biztos, hogy a jelenleg rövid távon itt lévőkön (Gostomski, Ball, Zelalem, King, Forrester) kívül nyáron lejár Law, Templeton, Shiels és Clark szerződése is (és elég esélyes, hogy mindegyikük távozik), tehát az bizonyos, hogy nyáron sem fogunk unatkozni!