Az uborkaszezont a korábbi Celtic játékos, mostanság kommentátor Chris Sutton kifakadása indította, miszerint az a döntés, hogy Morelos rúgását (és további két incidensét) az Old Firmön nem büntetik utólagos eltiltással, szerinte egyértelmű jel, hogy az SFA minden áron szeretné megakadályozni a zöldek újabb bajnoki címét.

A konspirációs teóriák helyett a tények:
– piros lapok száma: Celtic 1 (0 azonnali), Rangers 5 (3 azonnali) – előbbi a legkevesebb, utóbbi a legtöbb.
– sárga lapok száma: Celtic 18 (legkevesebb), Rangers 34.
– A bírók különböző ítéletei (zölddel a Celtic javára történtek)

Illetve még két érdekesség: Ryan Jack az Aberdeenben lejátszott 199 meccsén 1 pirosat kapott, a Rangers-ben 32 alatt 4-et. Alfredo Morelos a HJK-ban 42 meccs alatt nem volt kiállítva, a Rangers-ben 53 meccs alatt 3-szor.
Valóban a Rangers javára ítélnek a bírók?

De hogy itt ne fejeződjön be a sztori, a Celtic kiadott egy hivatalos közleményt (!), melyben bár elismerik, hogy nem játszottak elég jól ahhoz, hogy megnyerjék a meccset, meglepődésüket fejezik ki az elmaradt eltiltás okán és kifejtik, hogy nem ők az egyetlen klub, amely idén felszólal a bírók tevékenykedése miatt, egyúttal egyeztetést sürgetnek a bírói testület vezetőjével.
Reméljük ezeket is meg fogják tárgyalni!

Két megjegyzés ehhez:
– a Dundee elleni érthetetlen Candeias kiállítás miatt a Rangers panaszt tett Willie Collum bíróra, az eredmény? Öt különböző pontban büntették a klubot.
– képzeljük el, hogy a Celtic ennyire képes kikelni egy 7 év után először elveszített derbit követően (amikor idén már egy kupagyőzelmen túl vannak és éllovasok), mi lesz itt, ha a Rangers véletlenül megnyeri a bajnokságot? Feloszlatják az egész Szövetséget??

A dolognak volt még folytatása is, John Beaton bíró telefonszáma kiszivárgott és a rendőrséghez kellett fordulnia, miután gyalázkodó üzenetek tucatjait kapta.

A csapat január második hetét Tenerifén, vegyes pihenős-edzős napokkal töltötte. Váratlan módon Ryan Hardie is elutazott, a 21 éves csatár hosszú sérülés után igencsak formába lendült a Livingstonban, 7 meccsen ötször talált be az elmúlt hetekben. Az utazó keret tagja volt a lábadozó Jamie Murphy, a két új, Davis és Defoe kint csatlakoztak, Morelos kapott pár plusz szabad napot, amit otthon tölthetett, de a visszatérő Pena nem, a próbajátékon lévő amerikai Polster viszont utazhatott.
A britek körében amúgy is kiemelten népszerű Kanári-szigeten mindenhol lelkes Rangers-szurkolók vették körbe a csapatot, lesték az edzést és a pihenés idején is próbáltak a játékosok közelébe kerülni.
A csapat meccset nem játszott, de Grezdának így is sikerült megsérülnie, bár a látszat ellenére talán nem annyira komoly a dolog.

Az edzéseken kívül kikapcsolódásra is jutott idő:

Gerrard a végén elmondta, hogy az időjárás, a körülmények, az edzéslehetőségek mind tökéletesek voltak, egyúttal remek lehetőség adódott, hogy az új arcok összeszokjanak a többiekkel. A csapat nagyon egyben van, szóval nagyon pozitív volt az együtt töltött egy hét, főleg hogy 38 meccset, gyakorlatilag egy teljes szezont játszottak le fél év alatt, a lehető legjobbkor jött a szünet.

A riválisok közül a két zöld Dubaiban, a Hearts Spanyolországban gyűjtött magába egy kis napfényt, míg a bírók és az élvonalbeli klubok menedzsereinek többsége tartott egy megbeszélést az egyre szaporodó kétséges játékvezetői ítéletekkel kapcsolatban, melyen megállapították, hogy egységesen a videóasszisztens (VAR) bevezetése mögött állnak – igaz, ennek a tényleges alkalmazása minimum 1,5 évet fog igénybe venni.

A Cowdenbeath ellen tért volna vissza a csapat, ám a kupameccset a bírók a pálya fagyott állapota miatt játékra alkalmatlannak ítélték. Pedig a hazaiak megtettek minden tőlük telhetőt, önkénteseket toboroztak, autóval is próbálták melegíteni a gyepet, de nem volt hatásos. Az útnak induló szurkolókat legjobban az bosszantotta, hogy a döntést csupán három órával a kezdés előtt hozták meg. A hazaiak szerint a Rangers szertárosa/ügyintézője beszélte rá a bírókat a halasztásra. A pótlást január legvégére ütemezték be.

Így aztán a bajnoki ráhangolódásként maradt a HJK elleni felkészülési meccs, amelyet még a Morelos transzfer keretében kötött le a két csapat tavaly. Kisebb meglepetésre mindkét érkező kezdett, elég erős kezdőt tett ki Gerrard. A finnek az októberben befejeződött bajnokságot nagy fölénnyel, 16 ponttal nyerték meg, ezzel megvédve címüket.

Rangers – HJK Helsinki 3-2 (1-1)
Felkészülési meccs, január 20.

Első félidő: Foderingham – Tavernier, Worrall, Flanagan, Halliday – Jack, Davis, Arfield, Kent – Defoe, Morelos
Második félidő: Robby McCrorie – Houston, McAuley, Katic, Barisic – Candeias, Ross McCrorie, Coulibaly, Kelly (Palmer, 84.), Middleton – Lafferty
Gól: Arfield (28.), Katic (52.), Candeias (75.) ill. Kouassivi-Benissan (30.), Lappalainen (54.)
Nézőszám: 21 224

Ha valami következtetést le lehet vonni ebből a délutánból, akkor az az, hogy a megfelelő védelem megtalálása még mindig nem sikerült a stábnak… Az első percek labdajáratása után a vendégek kontráztak egyet, Worrall megforgatása után Foderingham védett. Mindkét csapaton látszott a kihagyás, elég sok pontatlan passzt látott a félig megtelt stadion. A félidő felénél kezdtünk belelendülni, Kent erős lövését védte a kapus, majd Morelos ugratta Arfieldet, aki higgadtan szerezte meg a vezetést. Ám sokáig nem örülhettünk, a védelem átmozizta, ahogy a finnek másfél perc múlva végigjöttek a félpályán és a teljesen üresen maradt center könnyedén fejezte be az akciót. Sőt, egy remek labdaátvétel után (megint Worrall maradt le) a fordítás is a kezükben volt, ám Fod nagyot védett, hasonlóan Kent újabb ziccerénél a másik kapus is.
A szünetben teljes sorcsere zajlott le, jó pár fiatallal fordultunk és gyorsan gólt is szereztünk, horvát segítséggel, Barisic szögletét Katic fejelte be. De megismétlődött az előző folyamat, szinte még az ismétléseket néztük, megint jött az egyenlítés, zavaróan könnyen játszották át a védelmet, Katic feje fölött átszállt a labda, McAuley lemaradt, McCrorie kapus túlzottan kijött.
Szerencsére mi is ki tudtunk használni egy hibát, negyedórával a vége előtt a második félidei kapitány, Candeias csapott le egy rövid passzra és a kapu üres részébe simán bepasszolta a harmadik gólt. Erre már nem volt válaszuk, nálunk meg még egy Middleton fejes okozott tapsot.

Összességében az újak nem nyújtottak emlékezeteset, de nem is most kell remekelni… a fiataloknak pedig remek alkalom volt tapasztalatgyűjtésre. És mégis csak egy európai bajnokot sikerült legyőzni.

Arfield 1-0
Katic 2-1
Candeias 3-2
Bevonulás a nézőtérről
Hosszú öf itt nézhető.

Képek itt és itt láthatók.

A miénken kívül nem maradt el kupameccs, a fordulóban pedig jó pár meglepetés született! A legnagyobb mindenképpen a juniorligás Auchinleck Talbot (ráadásul megérdemelt) győzelme a másodoszályú éllovas Ayr ellen, melynek edzője közel 1000 meccset számláló játékos+edzői karrierje legrosszabb eredményének nevezte ezt. A Talbot amúgy igazi kupaspecialista, a junior ligarendszer kupáját a legtöbbször ők hódították el. A másik nagy meglepetés az Aberdeené, amely otthon, előnyből csak döntetlent ért el a harmadosztály utolsója, a Stenhousemuir ellen.
A többi élvonalbeli közül a St. Mirren az utolsó 5 percben, emberhátrányban fordított 0-2-ről az Alloa ellen, a Dundee nem bírt a QotS-szal, a tavalyi döntős Motherwell otthon kapott ki a Ross County-tól. A zöldek könnyen verték az Airdrie-t, ezzel beállították Walter Smith 1992-94 közötti 23 kupameccses győzelmi rekordját – ám a hírek mégis az utcai rendbontásról szóltak.

A három újrajátszandó meccs ellenére megtartották a következő kör sorsolását, ahol a Rangers továbbjutás esetén a Kilmarnock vendége lesz, a Talbot jutalmul a Hearts otthonába látogathat, míg tartanak egy felföldi derbit is.
A teljes lista itt böngészhető, meccsek február 9/10-ei hétvégén.

Erre még várni kell, de a bajnokság keretében is Kilmarnockban folytattuk. A 2018-as naptári évben legtöbb pontot szerzett csapat edzője, Steve Clarke nem fogta vissza magát, egyrészt tett egy olyat megjegyzést, hogy az ő egész keretüknek a fizetése annyi, mint Defoe-nak egyedül, másrészt egyértelműen játszatni kívánta az időközben előszerződést kötött Jordan Jones-t.

A megelőző 4 itteni bajnoki egyikén sem tudtunk nyerni. Érdekesség, hogy a Killie-nél született a mostani idényben a legtöbb skót által szerzett gól (25) – ez a Rangers-nél 43-ból 4…
Davis és Defoe egyaránt debütáltak tétmeccsen is, hátul középen a McAuley-Worrall párosnak szavazott bizalmat Gerrard.

Kilmarnock – Rangers 2-1 (1-1)
Premiership, 22. forduló, január 23.

McGregor – Tavernier, Worrall, McAuley, Halliday – Jack, Davis (Candeias, 70.), Arfield, Kent – Defoe (Lafferty, 79.), Morelos
Gól: Brophy (22.), Jones (66.); ill. Defoe (12.)
Nézőszám: 12 734

Elég jól is indult a kétcsatáros taktika, még negyed óra sem telt el, egy négylövéses akciót a legjobbkor a legjobb helyen álló Defoe pöckölt be néhány centiről, megnyitva skóciai „számláját” – noha az előtte próbálkozók is gólt érdemeltek volna. Amikor a következő támadásnál Kent veszélyes beadása, majd szöglete után Morelos a kapufára fejelte a labdát, úgy tűnt, nem lehet gond az este hátralévő részében. De volt. Egy teljesen ártalmatlan szituációban az utolsó emberként funkcionáló Worrall elkezdett cselezgetni, elbotlott a labdában és a rástartoló Brophy könnyen begyalogolhatott a kapuig. Innentől teljesen elvesztettük a fonalat, bár a második félidő elején volt egy Morelos kezezős gól, amit jogosan visszafújtak, nem uraltuk a meccset és nagyon passzívan támadtunk. Nem is csoda, hogy egy újabb hibából hátrányba kerültünk, ezúttal az ellenfél térfelének közepén veszítettünk labdát, a saját térfeléről induló Jordan Jones pedig megforgatta kicsit McAuley-t és elég messzíről, az ötösnél álldogáló McGregor mellett bezúzta az alsóba. Persze, ki más, mint ő? A leendő klubja ellen betaláló Jones jelképesen futott is ki egyből edzőjéhez, aki bizalmat szavazott neki. A vége felé beálló Lafferty-nek volt még két kisebb próbálkozása, de Gerrard testbeszédén is látszott, hogy ő sem bízott itt már semmiben.

View post on imgur.com

Hosszú öf itt nézhető.
A forduló góljai

Képek itt, emitt és itt láthatók.

Gerrard: „Nagyon csalódottak vagyunk, mert jól kezdtük a meccset és jól is néztünk ki, aztán ajándékoztunk egy gólt az ellenfélnek, aki ezzel visszajött a meccsbe. Innentől a kezükbe került az irányítás és a második félidőben sem tudtuk ezt visszaszerezni. Két gólt ajándékoztunk nekik – nem rémlik, hogy akcióból amúgy veszélyesek lettek volna. Vártak a kontrákra és kihasználták a hibáinkat, csak magunkat okolhatjuk.”

A Kilmarnock statisztikája egészen lenyűgöző, Clarke irányítása alatt a glasgow-i páros ellen hatszor jöttek vissza hátrányból, háromszor nyertek is, 3 döntetlen mellett. Bajnokikon pedig 9-szer játszottak az Old Firm ellen és csak kétszer kaptak ki.

Nem sok idő volt lamentálni a vereségen, máris jött az újabb feladat: ahhoz a Livihez mentünk, amelytől a szezon elején egyszer már kikaptunk. Újoncként nagyon jól kezdték az idényt, de hét meccses nyeretlenségi sorozatban vannak, már az alsóházban találjuk őket, viszont otthon a megszerezhető 30-ból 23 pontot megtartottak maguknak.

4 helyen változott a kezdő, bár Worrall maradt, mellé a horvát páros került a védelembe, McCrorie és Candeias is játszott. Allan McGregor napra pontosan 20 évvel ezelőtt ülhetett le először a Rangers nagycsapatának kispadjára tétmeccsen.
A hazaiaknál a kölcsönszerződés értelmében nem szerepelhet a gólerős Ryan Hardie.

Livingston – Rangers 0-3 (0-1)
Premiership, 23. forduló, január 26.

McGregor – Tavernier (Halliday, 82.), Worrall, Katic, Barisic – McCrorie, Jack, Arfield, Candeias, Kent (Davis, 76.) – Morelos (Defoe, 76.)
Gól: Jack (30.), Kent (48.), Morelos (75.)
Nézőszám: 9 028

Intenzív támadójátékkal indultunk neki, több fejesben is benne maradt a gól az első percekben. Az első komolyabb helyzetre 20 percig kellett várni, Candeias szerzett labdát a félpályánál, egyből indította Morelost, aki állítgatás nélkül lőtt – a kapufára. A nyomás a 30. percben érett góllá, Morelos betörése után a lekészítést Jack lőtte rá távolról, a labda pedig korábbi ifikapusunk, Liam Kelly teste alatt becsúszott a hálóba. Szerencsés, de megérdemelt találat! A játék képe a szünet után sem változott, Kent előtt már két perc után nagy helyzet adódott, ekkor még eltörte a labdát, de a következő támadásnál már nem hibázott, az ötösről bombázta be a kipattanót. A Livi az őszi meccsen győztes gólt szerző Dolly Menga révén szépíthetett volna, de tíz méterről tíz méterrel fölé rúgta. A bajnokságban amúgy remekül védő Kelly újabb hibáját Morelos nem használta ki, a kiejtett labdát elkapkodva lőtte a kapu mellé. De ami késik, nem múlik, a 75. percben egy labdaszerzésből ezúttal Arfield ugratta ki a kolumbiait, aki könnyedén túljárt Kelly eszén és viszonylag éles szögből lőtt az üres kapuba – ezzel kisebb megőrülést okozva a pálya szélére beugráló szurkolóknak. Gerrard megvárta a harmadik gólt a cserékkel, a hazaiak eközben elkezdtek feléledni, a végén Halliday blokkolása és McGregor egyetlen igazi védenivalója kellett a három gólos különbség megtartásához.

Jack, 0-1
Kent, 0-2
Morelos, 0-3
Rövid videó itt, hosszú öf itt nézhető.
A forduló góljai

Képek itt és itt láthatók.

Gerrard: „Elégedett vagyok a mai teljesítményünkkel, úgy gondolom minden tekintetben felülmúltuk a Livingstont. Jól védekeztük a pontrúgásaikat, megnyertük a párharcokat és a második labdákat. Nekünk voltak a nagyobb helyzeteink, ezért megérdemelt a sikerünk. Ha egy-egy kudarc után megkérdőjelezik a csapatunk képességeit, rögtön tudnak jól játszani. A Kilmarnock ellen saját magunkat vertük meg, gólokat ajándékoztunk az ellenfélnek. Most viszont jól védekeztünk, ezzel segítve magunkon, mert azt tudjuk, hogy vannak olyan játékosaink, akik bármikor zavarba tudják hozni a védelmeket. Ha sikeresek akarunk lenni, meg kell találnunk a folytonosságot, nem jó dolog hármat előre lépni, majd kettőt hátra.”

A Celtic behúzta az elmaradt meccsét is, így 6 ponttal és megnyugtató gólaránnyal vezetik a táblázatot a Rangers-Kilmarnock páros előtt, az Aberdeen egy fokkal hátrébb, de régen nem látott izgalmak ígérkeznek a hátralévő időben. Hátul ugyanez elmondható, a Hamilton-Dundee-St. Mirren trió két ponton és nagyjából hasonló gólkülönbségen belül harcol egymással az egyetlen nem veszélyeztetett helyért.

A hónap végén két edzőváltás is történt. A jól induló, de eléggé beragadó Hibernian egy edzésen történt incidens miatt előbb felfüggesztette, aztán „közös megegyezéssel” megvált Neil Lennontól, aki állítólag a hétvégi meccsre való felkészülés közben a videóelemzésen annyira elkezdte kritizálni csatárát, Florian Kamberit, hogy majdnem tettlegességig fajult a veszekedés. Egyelőre a segítői irányítanak, utódját később nevezik ki.

A másik távozó Martin Canning, a Hamilton menedzsere, aki az élvonalbeliek között négy évével a harmadik legrégebben irányító mester volt, ám a kilencmeccses nyeretlenségi sorozat a vesztét okozta. Őt Brian Rice követi, akinek 55 éves korában ez lesz az első önálló munkája, eddig segítőként dolgozott.

A sorban következett a Cowdenbeath elleni kupameccs pótlása. Elkerülve az újabb halasztást, a Rangers is besegített a pálya karbantartásában, a két klub közösen telepített egy „inkubátor rendszert”, ami megóvta a talajt a fagyástól.

With the heating system now on at full blast, the covers are hovering over the pitch and all inside is nice and warm ahead of Wednesday's @ScottishCup game with @RangersFC.

The pitch is looking in good shape with the ground temperature under the covers continuing to rise. pic.twitter.com/fvg5AxvcWk

— Cowdenbeath FC (@CowdenbeathFC) January 28, 2019

A két klub három éve szintén kupameccsen találkozott, az Ibrox-ban 5-1-es hazai siker született. Érdekesebb a legutóbbi Central Park-i meccs története a 2014/15-ös másodosztályú idényből, amikor (miután az első három bajnokin Rangers siker született), itt 0-0-át játszottak a felek, ami annak tükrében volt igazán égő, hogy néhány nappal korábban a Hearts 10-0-ra (!) verte meg őket…

Azóta élesen eltért a két klub útja, a C’beath két azonnali kiesés után nemhogy a negyedosztályban találta magát, hanem még annak is az alján végzett kétszer, de a playoffon mindkétszer bentmaradtak a ligarendszerben. Idén egy fokkal jobban szerepelnek, már most több pontot szereztek, mint tavaly összesen, ez a 6. helyre elég.

Rendesen megvariálta a kezdőt Gerrard, 8 helyen változott a bajnokihoz képest, csak Katic, Jack és Candeias maradt bent, McCrorie eltiltott.

Jó hír, hogy a régóta sérült Dorrans már elkezdhette a teljes értékű edzéseket.

Cowdenbeath – Rangers 1-3 (0-3)
Skót Kupa, 4. forduló, január 30.

Foderingham – Flanagan, McAuley, Katic, Halliday – Jack, Davis, Coulibaly (Middleton, 67.), Candeias (Houston, 87.) – Defoe, Lafferty
Gól: Cox (47., büntető); ill. Halliday (12.), Coulibaly (26.), Lafferty (45+1.)
Nézőszám: 4 116

Nyilvánvalóan értelmetlen lenne elővenni a bírót egy negyedosztályú elleni két gólos siker után, de a tényszerűség miatt meg kell említeni, hogy nem kevés jelentős tévedése volt Craig Thomsonnak.
Szerencsére gyors góllal kezdtünk, Defoe készített le Halliday-nak, aki egy lövőcsel után szépen bevágta a rövid alsóba – az igazsághoz hozzátartozik, hogy ekkor sérülés miatt a hazaiak eggyel kevesebben voltak a pályán. Az első nagyobb tévedés ezután jött, Lafferty lefejelt labdájába egyértelműen kézzel nyúlt bele a védő, itt egy büntető elmaradt. Ez nem zavarta meg a csapatot, Davis szögletét Laff tette tovább, a lepattanót az amúgy meglepően sokszor előrehúzódó Coulibaly tette be közelről. A mali középpályás a saját kapuja előtt is veszélyes volt, egy rossz fejes után Cox lövését csak szemmel követte a védelem. A következő bírói tévedés Defoe kilépése, amit visszafújtak lesnek. Ám maradt még egy húzásunk a félidőben, Jack léptette ki Laffot, aki látszólag hátrányban volt, de kihasználva hosszú lábait, bekotorta a harmadikat, ezzel eldöntve a továbbjutást. A szünetben a hazaiak rájöttek, hogy nincs veszítenivalójuk és elkezdtek támadni, ami párosítva a Rangers amúgy sem pörgő játékával, okozott néhány kellemetlen pillanatot, kezdve azzal, hogy rögtön a kezdőrúgás után Renton lépett ki három védő gyűrűjében, Flanagan lépett neki veszélyesen, de a vonalon kívül még – újabb hibás döntés. A tizenegyest Foderingham még kivédte, a kipattanóra viszont Cox érkezett a leggyorsabban, 1-3! A védelmünk ezen az estén csinált riasztó dolgokat, többször kényelmetlen helyzetbe hozva ezzel Foderinghamet, sőt a 73. percben újra a hálóban volt a labda, de Allan gólját les miatt visszafújták – szerencsére, mert a végén még tényleg bajok lehettek volna. A vége felé volt még néhány kisebb sanszunk, bemutatkozhatott Jordan Houston és egy újabb büntetőt nem kaptunk meg, most Davis-t buktatták hátulról. Oké, hogy nem befolyásolná az eredményt, de ami jár, az jár.

A lényeg, hogy negyedgőzzel is megvan a továbbjutás és Flanagant jó lenne már végleg elfelejteni.

Hosszú videó itt nézhető.
Képek itt és itt láthatók.

Gerrard: „Az első félidőben jók voltunk, megérdemelten vezettünk megnyugtatóan. De belekényelmesedtünk a másodikba, lehetőségeket hagytunk nekik, dicséret illeti a C’beath-t, mert ők 90 percet játszottak, mi csak 45-öt. De nem sérült meg senki és továbbjutottunk, úgyhogy örülök.”

A két újrajátszott meccsen az Aberdeen idegenben már magabiztosan verte a Stenny-t, a Queen of the South pedig a továbbra is ihletett formában gólokat ontó Stephen Dobbie triplájával kiütötte az élvonalbeli Dundee-t.
Folytatás február elején, a Kilmarnock pályáján!

További hírek a skót foci világából

A másodosztályban nem változott semmi, hiszen egyaránt pocsék hónapot zárt az éllovas trió: a Ross County-Ayr-Dundee Utd a januári 3-3-3 meccséből csak 1-1-1-et nyert, így a különbség nem változott. Lent teljesen ugyanez a helyzet, a Partick-Falkirk duója tartja az egy pontos differenciát.
Továbbra is ipari mennyiségen termeli a gólokat Stephen Dobbie, a Queen of the South 36 éves csatára már 37 idénybeli találatnál jár – ami azért is kiemelkedő, mert még 30-at sem lőtt soha egy idény alatt! Ezzel egyébként már második helyen áll a klub örökranglistáján (ne feledjük, idén 99 éves a QotS!), pedig ez csak a hatodik idénye itt. Ha így folytatja, 40 éves korára beéri az elsőt, akinek még több mint 100 találat előnye van…

A League One-ban az Arbroath a második veresége ellenére is növelte előnyét, a 13 pont behozhatatlannak tűnik. Mögötte már sűrűbbé vált a mezőny, főleg a Forfar hibátlan januárja miatt, a playoff helyesek között már csak három pont a különbség. Lent a Brechin a -3 pontját +2-re változtatta a Dumbartonnal szemben, de a Stenhousemuir maradt az utolsó.
A negyedosztályban a vezető hármas összetömörült, a Clyde tökéletes, az Edinburgh City gyenge hónapja után már csak három pont van az 1-3. helyezett között. Január nyertese a Stirling, amely 12-ből 10 pontot szerzett, ezzel a 8.-ról az 5. helyre lépett előre. A Berwick ezzel szemben 0 pontot és 1-14-es gólarányt könyvelhetett el a hónapban, szerencséjére a mögötte álló Albion Rovers csak egy egységet tudott ledolgozni a hátrányából, lassan be kell indulniuk, ha nem akarnak ligautolsók lenni.

A fiatalok a hónap elején a Stuttgart mellett rendezett rangos nemzetközi Mercedes Kupán szerepeltek – méghozzá elég jól! A torna komoly múltra tekint vissza, 1991 óta minden évben megtartják, néha válogatottak is szerepeltek (pl. 94-ben a magyar csapat nyert és pályára lépett itt Neuer, Özil, Rashford is az előző években), európai és azon túli klubcsapatokat is meghívnak az 5000 fős csarnokba, ahol a 2×9 perces, 5+1-es kispályás meccseket műfű-szerű talajon rendezik.
A tornán első ízben szereplő Rangers két kapussal és tíz mezőnyjátékossal utazott Graeme Murty és Peter Lövenkrands irányításával.

Az első nap a csoportkörben a Bayern München ellen egy (1-1), a Hertha ellen két (3-3) gólos előnyt adtak le a fiatalok, majd az első két meccsét kapott gól nélkül nyerő Rapid Wien ellen már sikerült megtartani a vezetést (1-0). Ez a csoport második helyére volt elég, így a következő nap a másik csoportból csak két ellenféllel kellett játszani: az aktuális MLS-bajnok Atlanta elleni 2-3 után (az utolsó pillanatban rúgták a harmadikat) a Schalke-t 2-0-ra verte a Rangers, ez pedig elődöntőt jelentett! Ott újra a Rapid jött szembe, de már elfáradtak a srácok, noha 0-3 után még 2-3-ra sikerült visszajönni, végül 3-4 lett, bár a végén a Rapid kapusának volt két hatalmas bravúrja. A 3. helyért aztán a Bayern 2-0-ra múlta felül a csapatot.

A gólokat szépen elosztották a srácok egymás között, Josh McPake 3, Stephen Kelly, Lewis Mayo és Dapo Mebude 2-2 találatán kívül Jordan Houston, Kai Kennedy és Cameron Palmer is betalált.
Összességében nagyon tisztességgel álltak helyt a fiatalok, figyelembe véve, hogy a német csapatokkal ellentétben nem szoktak téli teremkupákon részt venni, másrészt, hogy a csapattagok között két 16 és öt 17 éves is volt, holott a torna U19-eseknek volt kiírva, így a többi csapatban jó pár idősebb is játszott. Ha még ehhez hozzávesszük, hogy két meccset is a legutolsó pillanatban buktak el, akkor nem csodálkozhatunk, hogy a szakmai stáb is teljesen elégedett.
A teljes eredménylista itt található, a tornát végül az a Liverpool nyerte, amely ellen egyedül nem játszottunk.

Képgaléria itt, videós összefoglaló a tornáról itt.

A Development League-ben is folytatódtak a küzdelmek, a második helyen álló Ross County 2-1-re legyőzte a fiatalokat, Houston egyenlített.

Az UEFA idén is kiadta az előző szezonra vonatkozó statisztikáit, melyből kiderül, hogy a nézőszámokat tekintve a Rangers a 19. helyen áll Európában, 49 174-es átlaggal (a Celtic a 9.), megelőzve például az Intert, a PSG-t vagy az Atletico Madridot. Skócia összességében a 7. helyen szerepel, 15 986 fős átlaggal, megelőzve például az oroszokat, törököket, portugálokat.

Az UEFA ezen kívül az Európa Liga csoportkörének négy legszebb gólpassza közé választotta Candeias Rapid elleni asszisztját, teljesen jogosan.

Az SPFL bevezetett egy új díjat, a „Tartan Boot” az összesített ligarendszer legeredményesebb gólszerzőjének fog járni – jelenleg az Edinburgh City játékosa, Blair Henderson áll a lista elején.

A hónap égése korábbi csapatkapitányunk, Lee McCulloch nevéhez fűződik, aki nem tudta, hogy melyik klubot alapították korábban…
A hónap videója címért két erős jelölt is indul, az Old Firm gólnak örülő kissrác mellé bekerült az éves naptárát az átigazolási szezon vége előtt kiadó Hibernian is.