Most jön csak a java

Minél jobban közeledünk a bajnoki címhez, annál inkább játszunk rosszul. Az elmúlt 3 fordulóban találkoztunk egy csaló érdekesen fújó bíróval, egy 93. percbeli tizenegyessel és a második pontvesztéssel. Mindezek eredményeképp egy kis szerencsével már a következő fordulóban bajnoknak mondhatjuk magunkat.
De addig is, vasárnap a szezon eddigi legfontosabb meccse vár ránk.

A Stenhousemuir volt az első a sorban. Érdekes egy csapat, hiszen első idei találkozásunkkor 8-0-ra vertük őket, majd látványosan feljavultak: az 1-0 és 2-0 is elég nyögvenyelős volt. 2014-et azonban 4 vereséggel kezdték, ez pedig Martyn Corrigan edző kirúgását jelentette. Utódja, Scott Booth a februárt még a skót U17-es válogatott kispadján töltötte, utána veszi át a Stenny-t – a meccs idején Törökországban volt az ifikkel.

Cribari maradt középen (mindössze másodjára alkottak idén a visszatérő McCulloch-kal párost), Mohsni eltiltott, Macleod továbbra is beteg, a jó formában lévő Shiels kisebb sérülés miatt padra került. A hosszútávú sérültek közül Hegarty már a csapattal edz, Perry és Hutton mostanság kezdhetik a tréningeket, Clark gipszét pedig levették, neki még néhány hét kell.
A vendégek keretében nem szerepelt az a John Gemmill, aki múltkor beszólt Allynek, mellesleg a házi gólkirályuk.

 

Rangers – Stenhousemuir 3-3 (1-1)

League One, 25. forduló, február 22.

Bell – Faure (Foster, 45.), Cribari, McCulloch, Wallace – Aird, Black, Law, Templeton – Daly, Little (Shiels, 84.)
Gól: Law (35.), McMillan (öngól, 67.), Daly (71.) ill.; Dickson (15.), Higgins (57. és 74. – büntető)
Nézőszám: 41 794

 

Enyhe fölényben kezdtünk, a 6. percben egy szöglet után Cribari csúsztatott a felsőkapufára (még várni kell első Rangers góljára), majd a semmiből jött a hidegzuhany: a 16. percben egy beadásnál Sean Dixon viszonylag simán verte meg Faurét és szerezte meg a vezetést. A Stenny az utolsó 8 meccsén nem nyert, nyilván igyekeznek.

Alig két perc múlva jöhetett volna az egyenlítés, Temps indult meg a szokásos módján, bevitte két védő közé, majd esett egyet: a kommentátor már bemondta a büntetőt, azonban a legnagyobb ledöbbenésre szimulálásnak ítélte Aitken bíró. Az, hogy ez nem Templeton napja volt, bizonyítja, hogy néhány minutummal később egy gyönyörű Little lefordulás után képes volt 5 méterről a teljesen üres kapu mellé lőni…

Érdekesmód a vendégek játéka aktívabb lett a góljuk óta, már a Gers térfelén letámadtak – no nem sok sikerrel. Erre fel mi is jobban attakoltunk, ennek eredménye a 36. percben realizálódott, amikor egy csodálatos kombináció után Law csavarta be az egyenlítést – majd egy perccel később Little a felsőkapufát találta el.
Az első félidő hosszabbításában Fauré kapott egy rúgást a térdére, majd leszíjazott hordágyban hagyta el a pályát, elsőre elég komolynak tűnt.

Így hát Fosterrel folytatódott a második játékrész, plusz a második vendéggóllal. Ismét egy jobb oldali beívelés, amit Sean Higgins teljesen üresen hagyva fejel be.
Tíz percet kellett várni az egyenlítésre, ekkor Aird tolta meg hosszan, de még épp lövésnyire és pont úgy változtatott irányt egy védőn a lövés, hogy Smith kapus már nem tudott rá reagálni. Alakul ez, de még mindig kevés.

Nem cseréltünk, pedig Daly ha ötször hozzáért a labdához 70 perc alatt. De ez számára nem gond, hiszen igazi Stenhousemuir specialista: egy tökéletes Aird szögletet becsúsztatott a hosszúba, megszerezve ezzel a 6. gólját a The Warriors ellen.

Ekkor úgy tűnt, ezzel el van intézve, de sokadszorra bebizonyosodott, hogy az 1 gólos előny semmit nem számít – no meg egy furcsán ítélkező bíró sem jön rosszul az ellenfélnek… Egy Stenny szöglet után elestek páran és Aitken úgy gondolta, hogy poén lenne befújni egy büntetőt. Bell rajta volt, de Higgins berúgta, majd elkezdett mutogatni a nézőknek – egyik sem volt szimpatikus.
A vége felé Little még befejelhette volna a negyediket, de fölétolta a kapus.


Képek itt
és itt láthatók

15 perces öf az oldal alján
A gólok külön-külön
A Stenhousemuir TV összefoglalója


Persze attól függetlenül, hogy a Dunfermline magabiztosan verte az Ayrt és ezáltal 21 pontra “csökkent” az előny, nincs vész, de azért mégis zavaró, hogy:

– másodszor vesztettünk pontot a bajnokságban, mindkétszer otthon és 2011. áprilisa után kaptunk 2-nél több gólt az Ibroxban bajnokin
– összesen hárman voltak a kezdőben 25 év alattiak, a belső védőpáros együtt közelít a 70 évhez
– az ellenfél szögleténél mind a 11 játékosunk a saját tizenhatosán belül van – nem egyszer fordult elő, hogy simán kifejeltük és könnyen lehetett volna megindulni, de senki nem volt elöl.

McCoist: “Szerintem mindkét büntetőszituációnál téves döntés született, Templetoné teljesen egyértelműnek tűnt. Félidőben megkérdeztem a bírót, hogy biztos-e abban, hogy nem volt az. Azt mondta, azt hiszi, nem volt az. Temps olyanért kapott lapot, amit nem követett el. A Stenny büntetőjénél azt mondta a bíró, hogy Cribari lerántott valakit. Szerintem ilyenért nagyon kevesen adnának tizenegyest. Ettől függetlenül a legrosszabb, hogy 3 gólt kaptunk. Főleg a hazai meccseken, mikor te rúgsz hármat, egyszerűen meg kell nyerned a mecset. A másik két gólnál nagyon rosszul védekeztünk.”

Cribari a balszélen, de hol a lerántás?

Brown Ferguson, megbízott edző: “Függetlenül az eredménytől, a célunk az volt, hogy 90 percen keresztül tisztességesen helyt álljunk és ez sikerült. Dicséret ezért a játékosoknak, pláne, hogy ez pontot is eredményezett. A korábbi Rangers elleni hazai meccseinken megmutattuk, mire vagyunk képesek, de most az Ibroxban is sikerült bizonyítani – nem csak magunknak, hanem mindenkinek.”

Sok idő azonban nem volt az elmélkedésre, hiszen hét közben utazni kellett Stranraerba. Ez pedig több ok miatt sem tűnt könnyűnek: egyfelől ha a Rangerst kivesszük, ők kaptak ki legkevesebbszer (6) és ők kapták a legkevesebb gólt (31) a harmadosztályban – igaz, két meccs elmaradásban vannak. Másfelől ők voltak azok, akik először pontot tudtak rabolni a csapattól, a harmadik helyen állnak a bajnokságban, továbbá két élvonalbeli csapatnak is meghúzták a bajszát (Hibs 3-5, ICT 2-2)

Faure sérülése szerencsére nem annyira komoly, mint amilyennek tűnt elsőre, de azért pár fordulónyit pihen. Mohsni visszatér, így Cribarit elfelejthetjük. Alaposan felforgatta és látszólag védekezőbbé tette a csapatot Ally: Templeton helyén S. Smith, Little helyén Peralta kezdett. A kispadon első alkalommal kapott helyet az U20-as csapat csatára, Callum Gallagher.
Szenvedős estének nézünk elébe?

Stranraer – Rangers 0-2 (0-1)

League One, 26. forduló, február 25.

Bell – Foster, McCulloch, Mohsni, Wallace – Aird (Little, 63.), Black, Peralta (Crawford, 75.), Smith – Law – Daly
Gól: Wallace (4.), Daly (88.)
Nézőszám: 3 024

Ehhez képest nem telt el 4 perc, amikor Wallace a Law-tól egyből visszakapott labdával befutott a tizenhatoson belülre és ellőtte – a hosszú sarokba. A hazaiak azon nyomban válaszolhattak volna, erre két lehetőségük is volt, de Bell kifogott rajtuk.
Elég pontatlanul játszott mindkét csapat, rengeteg eladott labda volt itt is, ott is.
A 34. percben Bellnek ismét nagyot kellett védenie, 11-ről üresen lőhetett Scott Robertson.
Ha pozitívumot akarunk keresni az első félidőből, legalább a helyzetkihasználásunk jó volt, tekintve, hogy az egyetlen kapuralövésből gól lett.

Daly újfent teljesen észrevétlen volt az egész meccsen, de mégis könnyedén szerezhetett volna 2 gólt. Az 57. percben Wallace kanyarított hozzá, de pont belefejelte Mitchell kapus kezébe a labdát, majd a lefújás előtt nem sokkal egy hosszú felívelésnél az amúgy is kijárni szerető kapus most az egyszer hibázott, így csak be kellett passzolnia az üres kapuba.

Nem tudom hogy csinálom, de mindig bepattan rólam


Ez egy tipikusan olyan este volt, amiből egyetlen játékost sem lehet kiemelni, ha nagyon muszáj, talán Bell, de azért az mégsem okés, hogy egy 2-0-ra megnyert meccsen a kapus legyen a legjobb játékos. Az pedig elég zavaró, hogy gyakorlatilag nem létezik olyan meccs, amikor Peralta ne kapna lapot.

Képek itt és itt láthatók

Gólok
20 perces öf az oldal alján

McCoist: “Megfelelő volt a hozzáállásunk, tudtuk, hogy kemény dió lesz itt 3 pontot szerezni, de sikerült és megint nem kaptunk gólt. Bell remekül védett. Ami miatt csalódott vagyok, az a támadójátékunk, Daly kissé elszigetelt volt a többiektől, illetve jobban kellett volna a vezető gól után támadni, ehelyett visszaálltunk.”

Stevie Aitken: “Büszke vagyok, úgy vélem méltó partnerei voltunk annak a csapatnak, amely messze kiemelkedik ebből az osztályból. A végeredményt nem érzem jogosnak, nem volt ennyi különbség. Bell klasszis teljesítményt nyújtott, nem is tudom, hogy fogott meg több helyzetet.”


Miután a Celtic kikapott, a Rangers maradt az egyedüli veretlen csapat, nem csak a skót futballban, hanem egész Nagy-Britanniában (figyelembe véve: SPFL 4 osztály, Highland és Lowland ligák, Anglia 6 osztálya, wales-i és északír bajnokság).

A harmadik meccs előtt McCoist felrázta a kedélyeket, azzal a nyilatkozatával, miszerint “A Championship jóval keményebb, mint ahogy néhányan gondolják, nem merem egyértelműen kijelenteni, hogy a jelenlegi keretünkkel biztosan megnyernénk.”

Ennek tükrében utaztunk ahhoz az East Fife-hoz, amely ellen a legutóbbi 8 meccsből 8-at megnyertünk kapott gól nélkül, és amely messze a legkevesebb gólt rúgta a szezonban.
Smith és Peralta kárára, de (látszólag) a futball javára visszakerült a Templeton+Shiels duó, Macleod pedig már 6 meccse nem bevethető.
A hazaiaknál a kezdőben kapott helyet Kevin Rutkiewicz, aki 13 év alatt közel 180 élvonalbeli meccset húzott le az Aberdeen+St. Johnstone párosnál, majd tavaly nyáron elment játékosedzőnek a Carolina Railhawks-hoz az amerikai másodosztályba, onnan pedig most januárban jött vissza Skóciába. A másik ismertebb név Scott Durie, aki az U20-as edzőnk, Gordon Durie fia, egykori Rangers-nevelés.

Az érdeklődés határtalan

East Fife – Rangers 0-1 (0-0)

League One, 27.forduló, március 1.

Bell – Foster, McCulloch, Mohsni, Wallace – Templeton, Law, Black, Aird (Crawford, 86.) – Shiels (Little, 65.), Daly
Gól: McCulloch (90+3., tizenegyes)
Nézőszám: 4 020

Ugyan az East Fife 111 éves történelme során először volt országos tévé élő adásában, de sok köszönetük nem volt benne – nehéz erről a koradélutánról bármit is írni, annyira nem történt semmi.

Az első 15 percben nem hogy lövésig, de még az ellenfél 16-osáig sem jutottak el a csapatok, ekkor Gary Fisher, a Kilmarnock kölcsönjátékosa kétszer is próbálkozott. Azonban tőle gyorsan “megszabadultunk”, mert néhány minutával később kificamodott a válla, így cserét kért. Az első 30 percben egyetlen közeli vagy távoli lövést sem eresztettünk meg, ekkor Law 10 méterről a kapufát találta el. Végre valami…

A második félidő annyira volt élvezhető, mint amilyen izgalmas mondjuk egy fűcsomó növekedése, iszonyú lassan vánszorogtak a percek. Templeton próbálkozott alkalmanként, de a kapusnak nem okozott gondot. A tulajdonképpeni egyetlen helyzet McCulloch-hoz fűződik, akinek pár méterről sikerült a kapusba rúgnia Daly passzát. Mindez a 87. percben történt, nagyon úgy nézett ki, hogy itt már semmi nem lesz. De Temps másként gondolta: előbb egy jó kapuracsavarás, majd egy esés – jutalma egy tizenegyes a 93. percben. A cséká állt oda és vágta be a 3 pontot érő gólt, a Rangers szurkoló pedig szinte megsajnálta a Fife-iakat, hogy pont nélkül maradtak.

Képek itt és itt láthatók

1,5 perces öf
12 perces öf az oldal alján
Gól élő kommentárral
Gól a nézőtérről
McCoist interjú
Játékosok interjú

McCoist: “Kicsit csalódott vagyok, remélem a játékosok is. Persze az eredmény a legfontosabb, az pedig megvan. Az újabb késői gól jelzi, hogy a lefújásig koncentrálunk. Templetonon kívül ma senkiben nem volt meg a lendület.”
Ez a mondata pedig mindent visz: “I’ve got the best job in the world, well the second best, best job in the world is playing centre forward for Rangers!”

Gary Naysmith: “Nagyon fájó így kikapni. Sajnálom a srácokat, mert elképesztő erőfeszítésük veszett kárba, a meccs legnagyobb részében megfékeztük a Rangerst. A büntetővel nem tudok vitatkozni, egyértelmű szabálytalanság volt.”

Ezzel az East Fife lett az első, amely ellen mind a 4 bajnokit letudtuk, mindannyit sikerült hibátlanul abszolválni.

A meccsel kapcsolatban több érdekes statisztikát jegyezhetünk fel:

– az idei szezonban ez volt a 20. gól, amit az utolsó 10 percben rúgtunk
– Dean Shiels több mint egy éve gólképtelen idegenben
– újabb 180 perccel nőtt az idegenben lehozott kapott gól nélküli statisztikánk. Otthon 13 meccsen 11 gólt kaptunk, idegenben 17-en 3-at. Ki érti ezt?

A Stranraer viszont megtette azt a szívességet, hogy 3-1-re megverte a Dunfermline-t, így 24 pontra nőtt az előnyünk. Mivel a hátralévő 9 fordulóban 27 pont szerezhető, ezért matematikailag 4 pontnyira vagyunk a bajnoki címtől, de a sokkal jobb gólkülönbségünk miatt 3 pont is elég.
Szombaton a Pars fogadja a Stenhousemuirt, mi pedig 12-én, szerdán játszunk bajnokit legközelebb.

Ezen esetekben lehetünk már jövő szerdán bajnokok:
ha a Dunf. kikap és mi nem kapunk ki
ha a Dunf. ikszel és mi nyerünk
Minden más kimenetel azt jelenti, hogy márc. 15-én, a hazai Dunf. elleni bajnokin lehet bebiztosítani a bajnoki címet.

A forduló további érdekessége, hogy a sokáig utolsó Airdrie bentmaradó helyre lépett fel (éppen az East Fife kárára), a jelenlegi utolsó Arbroath pedig hiába nyert 4-2-re Brechinben, továbbra is 4 pont a lemaradása az osztályozótól.

Eközben az U20-as csapat is halad, az ifi Skót Kupa negyeddöntőjében ezúttal túlkoros nélkül, Jamie Burrows és Ryan Hardie második félidei góljaival 2-0-ra verték a Dunfermline-t – akik rutinosabb csapattal álltak ki, 4-en például a felnőtt kupameccsen is játszottak az Ibroxban nemrég.
Mivel a Celtic korábban kiesett, így a Rangers a legfőbb esélyes és rájuk is fér, 2008 óta nem nyertek a fiatalok kupát. Az április 6-i elődöntőkben St Mirren – Rangers és Hearts – Kilmarnock párosításokat rendeznek.

Arról, hogy ne szálljanak el maguktól az ifik, a következő bajnoki gondoskodott, ugyanis a bajnokságban utolsó előtti Hearts ellen otthon csak 1-1-re futotta. A tapasztaltabbak közül Crawford 90, a hosszú sérüléséből visszatérő Hegarty 45 percet kapott – a Hearts pedig a legelső percben egy büntetőt, amit az 58. minutumban sikerült Charlie Telfernek kiegyenlítenie. A győzelmi sorozat tehát véget ért, de a veretlenségi 16 meccse tart.
A Celtic hozta a meccsét, így 19 forduló után 3 ponttal vezetnek a zöldek (még hátra van mindkét Old Firm), harmadik jócskán lemaradva a Hibs. Az e heti, Falkirk elleni meccs a sok, válogatottba behívott játékos hiányzása miatt elmaradt.

De visszatérve a nagycsapathoz: talán nem túlzás azt állítani, hogy a szezon eddigi legfontosabb meccse, sőt meccsei áll(nak) előttünk. Egy hét alatt háromszor játszunk otthon, ezalatt bejuthatunk a Skót Kupa elődöntőjébe, bajnokok lehetünk és negyedszerre verhetjük meg legfőbb ligaellenfelünket.

Legfontosabb persze a vasárnap 16.30-kor kezdődő Albion Rovers elleni kupameccs, ahol nincs mese, kötelező továbbjutni. Ezután szerda este 20.45-kor fogadjuk a kiesés ellen igyekvő Airdrie-t, majd március 15-én, szombaton 13.45-től ünnepelhetünk a Dunfermline ellen.