Válogatott hírek a válogatottakról, kétszer kerül szóba Malajzia és továbbra sem biztató a klub anyagi háttere, sőt.

Kezdjük előbb a “nyugodt” témával, a nemzeti csapatokkal!

Skócia belehúzott a jóba, egy nagyon erős mellett két középerős csapatot kapott maga mellé. A németek kiemelkednek a csoportból, az ír-lengyel-skót trió pedig nagyjából azonos esélyekkel mehet a továbbjutó hely(ek)ért. Ha ez nem lenne elég, Grúzia is képes néha bravúrra (legutóbb 0-0 a franciák ellen, előtte verték a horvátokat), Gibraltár pedig abszolút sötét ló, de céljuk a playoff, ami picit magabiztosnak tűnik, tekintve hogy tavaly 3-1-re kikaptak attól a Hiberniantől, amelyet néhány héttel később a Malmö megszégyenített, most pedig Feröertől kaptak egy négyest. Az időbeosztás itt látható, idén két hazai meccs lesz, de a Hampden átalakítása miatt ezeket máshol rendezik – valószínűleg a grúzok ellenit az Ibroxban, az írek ellenit pedig a Celtic Parkban (ez elég evidens…)

Érdekesség, hogy az ír és a grúz kapitánynak is van skót tapasztalata (Martin O’Neill sokáig Celtic edző, Timur Kecbaja a Dundee Unitedban focizott), a gibraltári másodedző pedig konkrétan glasgow-i.

Egyébként ahogy mi a finnek, úgy a skótok pont a lengyelek ellen kötöttek le egy barátságos meccset március 5-re és Strachan keretében az egyedüli újonc Andrew Robertson, akiről ejtettem már szót korábban, egy évvel ezelőtt még amatőrként a negyedosztályú Queen’s Parkban focizott ellenünk – most pedig kerettag és 1 millió font körüli a becsült értéke. A 24 fős keretben 20 angol légiós található, a remeklő Aberdeenből senki, a góllövőlista második-harmadik Stevie May-Kris Boyd páros nincs ott, ahogy Lee Wallace sem.

Most még valószínűleg nem követnek el vizuálszennyezést, de később ebben az idegenbeli mezben fognak pályára lépni. Ehhez nem fűznék gondolatot, önmagáért beszél:

Bár a magyar sajtóban nem kapott túl nagy felületet, de az U21-es csapatunk Dundee-ban fog vendégszerepelni március 5-én, este 20.30-tól. A kihirdetett keretben nem szerepel Rangers játékos (Macleod beteg mostanság), de ott van a Premiership második legjobb góllövője, Stevie May és a Dundee Utd néhány “csodagyereke”: John Souttar vagy a csak 18 éves Ryan Gauld (update: mindketten kiestek sérülés miatt).

A skót U19-esek Svájc és Szerbia ellen készülnek fel a május végi utolsó selejtezőkörre, ahol a rendező Anglián plusz Ukrajnán és Montenegrón keresztül vezethet az út a nyári magyar Eb-re. A január végi előzetes keretben öten szerepelnek tőlünk (a Rangersnél több játékost egy klub sem ad a közösbe): Liam Kelly (kapus), Ryan Sinnamon és Craig Halkett (védők), Charlie Telfer (középpályások), Fraser Aird (támadó).
Utóbbi szerepe érdekes, hiszen újfent elmondta, továbbra sem tud dönteni, hogy adott esetben Skócia vagy Kanada felnőttválogatottját választja-e.

Észak-Írországról sokat fogunk hallani a közeljövőben, mint ismert, Magyarországgal egy csoportba kerültek. Bár követve az eredményeiket, nem különösebben tűnnek félelmetesnek, azért 1-1 jó eredmény bennük van (az oroszokat megverték, a portugálok ellen idegenben ikszeltek), amit azonnal képesek lerombolni (Luxemburg ellen két meccsen 1 pont).
Én bízom a 6 pontban ellenük, hogy látjuk játszani a Shiels-Little párost és hogy másodikként továbbjutnak mögöttünk 🙂
A sorsolásuk nem túl szerencsés, 2014-ben a csoport három (papíron) legerősebbjéhez mennek idegenbe és fogadják Feröert. Ha 3-nál több pontjuk lesz ezután, joggal reménykedhetnek… Michael O’Neill úgy hiszi, 14 ponttal elérhető a harmadik hely, ezt próbálják megcélozni, úgy, hogy otthon próbálnak minél kevesebb pontot veszteni.

Addig sem tétlenkednek, március 5-én Ciprust fogadják, majd elutaznak pár dél-amerikai csapatot felkészíteni a VB-re: május 30-án Uruguay, június 4-én Chile ellen játszanak. A Ciprus elleni keretbe Shiels bekerült, vele együtt 7 skót légiós található.

Egyébként nekik is van új mezük:

És ha már Észak-Írország: testvérklubunk, a Linfield hosszú idő után kénytelen új edzőt keresni, hiszen David Jeffrey bejelentette, távozik nyáron. A játékosként 10, edzőként 17 (!) évet Belfastban töltő Jeffrey nem kevesebb mint 30 (!) trófeát nyert nyert eddig a klubbal és ha be tudják húzni idén is a bajnokságot (jelenleg 2 ponttal vezetnek), plusz a County Antrim Shield kupát (döntősök), akkor lepipálja Roy Coyle-t, aki 31 trófeával a klub legeredményesebb edzője (igaz, neki “csak” 15 év alatt kellett ennyihez). Az NSO egyenesen északír Fergusonnak keresztelte.
Az első név, aki lehetséges utódjaként felmerült, a Hibstől novemberben kirúgott, dublini születésű Pat Fenlon, aki játékosként 2 évet szerepelt a Linfieldben.

No de irány vissza Skóciához!

Ally McCoist szeptember után másodszor kapta meg a League One legjobb edzőjének járó havi díjat. Januári teljesítménye: 5-ből 5 győzelem, 10-2-es gólkülönbség.

McCoist egyébként elmondta, szerinte kb 30 milliótól esett el a klub, amikor két éve egy raklapnyi játékos távozott, ekkora veszteség után nehéz ismét élvonalbeli bajnoki címről álmodni, de megfelelő utánpótlással és igazolásokkal nem elképzelhetetlen a feljutás utáni azonnali siker.

Két héttel ezelőtt megjelent egy érdekes hír a La Gazzetta dello Sportban, miszerint Rino Gattusot több malajziai csapat is szívesen látná edzőként, de ő visszautasította ezeket, mert szíve szerint hazatérne a Rangershöz (ugyebár a felesége idevalósi). Ami az edzői karrierjét illeti, eddig csak idióta elnökökkel dolgozott, a Sionnál 12, a Palermónál 8 meccset ért meg a kispadon…

Eközben jövő évi legnagyobb ellenfelünknél, a Heartsnál feltűnt egy gazdag helyi (az IT szektorból meggazdagodott) hölgy, aki felajánlotta, hogy szívesen kölcsönad a klubnak 2,5 millió fontot, a csődvédelemből való gyorsabb kikecmergés végett. Azonban a 65 éves Ann Budge-nak – aki bérletes a Tynecastle-ön – van néhány feltétele: minimum 3 éven át ő legyen a vezérigazgató (fizetésre nem tart igényt) és ha öt éven belül kamattal együtt visszafizetik neki a pénzt, akkor átadja a részvények 80%-át a szurkolói alapítványnak. Ez a Foundation egyébként úgy látja, hogy a Heartsnak a következő 5 évben legalább 6 millió fontra lesz szüksége a túléléshez, illetve ahhoz, hogy a szurkolók kezében maradjon a klub.

A Scotsman nemrég összeállított egy teljesen random listát néhány korábbi fővárosi csapatban játszó játékosról, aki manapság „noname” csapatban játszik. A listán igen meglepő módon két magyarral is találkozhatunk.

És akkor a kellemetlen témáról:

Szinte napra pontosan 2 évvel a csődbekerülés után és a Graham Wallace vezérigazgató által decemberben meghirdetett 120 napos átvilágítási folyamatnak alig a felénél robbant egy kisebb bomba, amikor kiderült: a klub felvesz 1,5 millió fontnyi hitelt. Ezt az összeget a klubvezetésben jelen lévő Easdale testvérek (500 ezer kamatmentes), illetve a zavaros hátterű Laxey Partners (1 millió, 15%-os kamattal) biztosítja. Az összeget szeptember 1-ig pénz vagy részvények formájában kell visszafizetni.
Wallace persze n+8. alkalommal is elmondta, hogy: „I can categorically say that there is no threat of a second administration.”

Főképp ennek hatására újra feltűnt Dave King (akinek bár voltak gondja az adóhatósággal, de a 90-es években 20 millió saját pénzt (!!) invesztált a klubba és aki néhány hete elmondta, fél, hogy bajok lesznek a februári fizetésekkel), aki szintén felajánlott 1 millió kamatmentes kölcsönt, de a klub ezt visszautasította, majd cáfolta, hogy ilyen felajánlásról tudomásuk lenne. King ezután kiadott egy jó hosszú közleményt, amelyben kifejti, hogy igazán komoly befektetés nélkül a Celtic uralma évtizedesre nyúlhat és arra biztatja a szurkolókat, hogy amíg nem kapnak érdemleges garanciákat arra, hogy a jelenlegi rezsim tényleg megbízható, addig ne vegyenek szezonbérletet.

Pontosabban a terve az, hogy létrehoz egy alapot, amibe a szurkolók befizethetnék a szezonbérlet árát, viszont ehhez az összeghez a jelenlegi vezetők nem férnének hozzá, vagy max. annyira, hogy az aktuális forduló kiadásait fedezni tudják belőle – de lenyúlni ne tudjanak belőle. Mindenesetre a legnagyobb szurkolói szervezetek elkezdtek felsorakozni King mögé.

Ezen eseményekkel párhuzamosan a klub két hete elindított egy „Ready to listen” nevű kampányt, amit 1,2 millió szurkolóhoz akartak eljuttatni és arra kérték őket, hogy egy kérdőív kitöltésével segítsenek a klubnak „megvilágosodni”, hogyan is látja az egyszeri szurkoló a jelenlegi viszonyokat, pályán belül és kívül: mennyire elégedettek a vezetéssel, a klub kommunikációjával, a csapat teljesítményével.

Néhány hír az átigazolási időszak után: McCoist elismerte, hogy a Barry Ferguson vezette Blackpool az utolsó pillanatban tett egy (nem röhögni!) 50 ezer fontos ajánlatot Nicky Law-ért, amit kapásból visszautasított a klub.

Az egyetlen, VB-re készülő játékosunk, Arnold Peralta egy hondurasi lapnak elmondta, hogy az a terve, hogy a nyáron új csapatot keres magának, de legalábbis szívesen meghallgat mástól ajánlatokat.

Hiába kapott az idény elején lehetőséget fiatal védőnk, Kyle McAusland, McCoist a bajnoki cím bebiztosítása után nem számol vele, ugyanis immáron harmadjára engedte kölcsönbe az Ayr Unitedhez, most a szezon végéig. Hétvégén rögtön a kezdőbe került, de kiállították és tizenegyest kaptak róla…

Nacho Novo nagy nehezen talált magának klubot: a határközeli, de már angol Carlisle Unitedhez írt alá a szezon végéig. A csapat a harmadosztály alsóházában áll, Novo csereként kétszer már pályára is lépett.
„Kaptam ajánlatot Malajziából, de a családom nem akart messzire menni. Olyan a lelkesedésem, mint amikor az első klubomhoz szerződtem. A Mortonnál hiába játszott jól a csapat, nem tudott nyerni, de ez már a múlt, most csak a Carlisle számít. Szerintem az angol harmadosztály erősebb, mint a skót másod.”

Korábbi párjának, Kris Boydnak csapata, a Kilmarnock gyengélkedik, de 16 góljával holtversenyben második a góllövőlistán. Azonban a nyáron lejár a 30 éves csatár szerződése és ezzel kapcsolatban elmondta: „Ha lesz rá lehetőségem, hogy kipróbáljam magam egy nagyobb csapatnál vagy magasabb szinten, akkor belevágnék. A Rangersnél már bebizonyítottam, hogy képes vagyok nagycsapatnál jól szerepelni. Nemrég voltam edzeni a Murray Parkban, de fel sem merült, hogy visszatérnék. 5 csodás évet töltöttem ott, de ez a múlt.”

Végezetül néhány videó: egy 35 perces riportműsor egy holland csatorna szemével Ricksen januári Glasgow-ba való visszatéréséről.

Az igazán hardcore brit foci kedvelők ezen a linken betekintést nyerhetnek a felföldi bajnokság küzdelmeibe (gyakorlatilag 5. osztály, de egyelőre feljutni nem tudnak).