Rangers szurkolóként az ember az elmúlt években elszokott a jó hírektől. Ez a nyár viszont remekül indult, csupa pozitívum egymás hegyén-hátán. Igaz, csak addig, amíg el nem kellett kezdeni focizni. Akkor viszont a hangulat egy pillanat alatt olyan mélyre esett vissza, hogy abból nagyon hosszú idő lesz, mire kilábalunk…

A felkészülési időszak június 5-én, nem túl nyári hangulatban kezdődött és nem is kellett sokat várni az első edzőmeccsre, egész pontosan tíz napot, amikor is az északír bronzérmes Coleraine utazott át Glasgow-ba. A meccs jól sikerült, a három fél órás periódus alatt két teljes csapatot kipróbált Caixinha, az 5-0-ás sikerből Waghorn, Hardie, Dodoo és O’Halloran vette ki góllal a részét, az első pedig egy szerencsétlen öngól volt – a legszebb pedig az ötödik, Mo’H öt védőt birkózott le, mielőtt berúgta volna. Az újak közül Cardoso, Jack és Dalcio kapott lehetőséget.
Hosszabb öf itt nézhető
Képek itt láthatók

A másodikat a wales-i TNS ellen játszottuk, ez 1-1-re végződött, a gólunkat a vendégek szerezték. Ugyanazok az újak játszottak és kis időt kapott az aznap aláíró Morelos is.
Képek itt láthatók

A harmadik, egyben utolsó (?) felkészülésit a szintén az Európa Liga selejtezőre váró St. Johnstone ellen vívtuk – gól nélküli döntetlen lett a vége. Itt már a várhatóan a luxemburgiak elleni csapat játszott többet, a cserék max 20 percet kaptak, közte először Candeias.
Képek itt láthatók

Persze sokkal okosabbak nem lettünk ettől a háromtól, de utóbbi kettő esetén látszódik, hogy a befejezéssel hadilábon állunk.

Június hónap sok érdekesebb híre közül az egyik Craig Whyte tárgyalásának ügye, miszerint a bíróság felmentette a csalás vádja alól!
Történt ugyanis, hogy 2011-ben a klub 18 milliós adóssága miatt David Murray-nek el kellett adnia a klubot, a részvények 85%-a pedig Whyte-hoz került mindössze 1 fontért. Murray azt állítja, hogy Whyte teljesen meggyőzte őt, hogy rendelkezik a megfelelő anyagi háttérrel. Igen ám, de Whyte már korábban megegyezett a Ticketus nevű céggel, hogy 24 millióért cserébe a következő három szezonra zálogosítja a klub bérleteit.
A védelem szerint Murray mindenképpen el akarta adni a klubot, attól függetlenül, hogy ténylegesen utánanézett volna, hogy ki is Whyte valójában és honnan van a pénze.
A hat hetes tárgyalás végén egy tizenöt fős bizottság hozta meg az ítéletet, de a legkomolyabb, hogy Whyte védője nem más volt, mint Donald Findlay, korábbi Rangers alelnök, akinek 1999-ben azért kellett távoznia, mert egy privát szurkolói rendezvényen „szektáriánus” dalokat énekelt, a videó pedig napvilágot látott.

És ha már pénzügyek: eldőlt, hogy további két idényen át a 32RED lesz a klub mezszponzora, az elmúlt három évhez hasonlóan.

A klub irányításában újabb darabka került a helyére: megvan a régóta kinevezésre váró futballigazgatónk! Mark Allen a Man City akadémiájának éléről érkezik. Az 54 éves wales-i szakember a sejk érkezése óta dolgozik az azóta 200 millió fontos (!) akadémián, korábban kis ideig focizott a Swindonban, majd az üzleti világban is kipróbálta magát az MTV zenetévé londoni részlegének igazgatójaként. Egyelőre a bejelentés történt meg, júliustól fog munkába állni.

Gyakorlatilag az elmúlt évek egyik legfontosabb híre, hogy a vezetőség megegyezett a Sports Directtel és felbontotta a hét év hosszúságú, még Charles Green idején kötött, teljesen előnytelen megállapodást, majd egyúttal kötött egy sokkal kedvezőbb egy éveset, aminek köszönhetően a kereskedelmi jogok nagy többsége visszakerül a klub kezébe! Ugyanis eddig akár a klub saját boltjában, akár bármelyik SD üzletben szeretett volna vásárolni valamilyen terméket a szurkoló, akkor az elköltött pénzének mindössze 7%-a került a klubhoz, mostantól viszont ez a saját bolti vásárlás esetén 75%, SD üzlet esetén pedig 50% lesz.
Dave King elmondta, hogy közel kilenc hónapnyi tárgyalás végén sikerült összehozni ezt, amit az új vezetőség eddigi legnagyobb sikerének nevezett. Elmondása szerint ezzel a Rangers „ismét Nagy-Britannia egyik legjobban teljesítő futball-brandje lehet” és ezáltal további pénzmennyiség állhat Caixinha rendelkezésére.

Ezen kívül bejelentették, hogy az új szezonban nem lesz új hazai mez, de váltómezből néhány hónapon belül készülnek újak.
A korábbi megállapodás miatt régóta bojkottot hirdettek a szurkolók, nem voltak hajlandók semmit vásárolni, most viszont kiszabadult a szellem a palackból és szó szerint megrohamozták a készleteket, de annyira, hogy konkrétan három óra alatt a Megastore teljes hazai mezkészletet felvásárolták!

És ha ez még nem is lett volna elég, további (jó) hír, hogy Mike Ashley a részvényeit is eladta, így lényegében semmi komolyabb köteléke nincs már a Rangers-ben. A 8.92%-nyi részesedés fele-fele arányban a Club 1872 nevű szurkolói csoporthoz és Julian Wolhardthoz került, utóbbi egy Hong Kong-i illetőségű kockázati tőke befektető cég vezetője.

Csak érzékeltetve ezen történése fontosságát, egy sokat látott szurkoló így fogalmazott az egyik fórumon: „Off the field its been the most important week in our clubs history for me.” – Azaz, ha a pályán kívüli eseményeket nézzük, akkor a klub történelmének legfontosabb hetén vagyunk túl.

És akkor jött a pályán belüli rész, amelyre annyit vártunk. Egész pontosan 2135 napot, azaz majdnem hat évet kellett kihagyni európai kupameccs nélkül. Amint azt az előző cikkben írtam, az első kört kiemeltként vártuk, a másodikban viszont nem voltunk azok. Az UEFA az előző évekhez hasonlóan (ki tudja, milyen szempontok szerint) a sorsolás előtt röviddel szétosztotta a csapatokat jó sok csoportra, ezzel egyszerre lecsökkentve a ceremónia hosszát és a sorsolás izgalomfaktorát.
Az első körben közülük került ki az ellenfelünk: Lincoln (gibraltári), Progrés Niederkorn (luxemburgi), Zaria Balti (moldáv), Folgore (san marino-i), Sant Juliá (andorrai)

Első ránézésre a moldávokat lett volna jó elkerülni, ez sikerült is, a sohanem hallott Niederkorn lett a párunk.

Ismerkedjünk meg kicsit az első ellenfelünkkel!
Az 1919-ben alapított Progrés a fővárostól alig 20 km-re található Niederkorn településen található. A klub legsikeresebb évei a 70/80-as évek fordulójára tehetők, amikor két-két bajnoki cím és kupagyőzelem mellett még háromszor voltak másodikak és egyszer kupadöntősök. Igaz, a 81-ben szerzett harmadik bajnoki címük óta elmaradtak a sikerek, a most befejezett szezont a negyedik helyen zárták.
Európai szereplésük során győzni még nem sikerült a 12 alkalomból, 78-ban például a Real Madrid ellen lehetett életre szóló élményük a BEK-selejtezőben (0-12). Mindkét döntetlenjüket egy ír csapat ellen szerezték, legutóbb tavaly a Shamrock elleni hazai 0-0-val, gólt pedig csak a Glentoran ellen tudtak szerezni harminchat éve.

Keretükben több válogatott játékost is találunk, főleg hazait, de van egy kétszeres örmény válogatott csatáruk is. A legnagyobb név a luxemburgi örökranglista második Mario Mutsch, aki 94-szer szerepelt a nemzeti csapatban és megfordult a Metz-ben vagy a Sionban is.
Viszont nem találkozunk már az algériai Ismael Bouziddal, aki idén nyáron igazolt el, korábban pedig a skót fociban is nevet szerzett (Hearts, Killie), sőt, három évvel ezelőtt a Rangers-nél is járt próbajátékon!

Edzőjük a szintén korábbi válogatott Paolo Amodio, október óta irányítja a klubot.
Otthonuk a Jos Haupert Stadion, amely a legtöbb forrás szerint 2800 főt tud befogadni (a Wikipedia szerint 4830-at) – de mindegy is, mivel nem felel meg az UEFA előírásoknak, ezért a nemzeti stadionban, a 8000 fős Josy Barthelben fogadták vendégül a Rangers-t.

Érdekesség még, hogy a klub női focicsapata 16 bajnoki címével messze országos rekorder (igaz, 2010 óta nem nyertek), a női BL selejtezőben egyszer indultak, három meccsen 0-26-os gólkülönbséggel „álltak helyt”.

A második kör előtt az alábbi minicsoportból kaphattunk ellenfelet: Maccabbi Tel-Aviv/KF Tirana győztese, Vojvodina/Ruzomberok győztese, Gabala SC, AEL Limasszol/St. Joseph győztese, Sahkthor Soligorsk/FK Suduva győztese, Utrecht

Itt sem volt látszólag kegyetlen Fortuna, a ciprusi-gibraltári párharc továbbjutóját kaptuk. Az AEL a negyedik lett a bajnokságban, a St. Joseph pedig harmadik és most debütál Európában. Nyilván a ciprusiak a fő esélyesek, ám ha eljutunk odáig, akkor nem lesz könnyű dolgunk: öt éve csoportkörösek voltak, ott szereztek négy pontot, de azóta legyőzték a Zenitet és megszorongatták a Tottenhamet is.

A többi skót helyzete sem reménytelen, a St. Johnstone szintén otthon kezdhet a litván második Trakai-val, ha továbbjut, akkor a Norrköping (svéd harmadik) / Pristina (koszovói második) győztese vár rá. A második körből induló Aberdeen az Ordabasi (kazah negyedik) / Siroki Brijeg (bosnyák hetedik+kupagyőztes) továbbjutóját várhatja.
A BL-selejtezőben a zöldek igen pikáns ellenfélként a Linfieldet várták, amennyiben az legyőzi az san marino-i La Fioritát.

Ám még mielőtt eljött volna a nagy nap, elkészítették az új bajnoki idény sorsolását, amely részletesen itt böngészhető.
A főbb pontok: idegenben kezdünk a Mwell ellen augusztus 6-án, aztán otthon jön egymásután a két fővárosi csapat. Az első Old Firm szeptember 23-án, az újévi ezúttal december 30-án, a harmadik pedig március 10-én – csak a középső lesz idegenben. Az alapszakaszt a Dundee ellen zárjuk április 7-én.
A Hearts stadionjának átépítése miatt első négy meccsét idegenben játssza.

Az EL-selejtező előtt négy nappal két dolog is eldőlt: egyrészt, hogy telt ház lesz, másrészt, hogy a 23 fős keretbe nem kerültek bele azok, akiknek kifelé áll a szénájuk: Halliday, McKay, Kiernan, Dodoo, O’Halloran, Forrester és Crooks nincs, viszont Alvesen kívül az összes új ott van.
Caixinha az alábbiakat szűrte le a felkészülésből: „Természetesen felkészülünk az ellenfélből is, a játékosok tisztában vannak vele, hogy mit akarunk elérni. Az utolsó edzésünk az Ibrox-ban lesz, hogy az új játékosok szokták a pályát, a stadiont. Az újak napról napra illeszkednek be, de természetesen időre van szükségük. Nagyon izgatottak vagyunk az európai visszatérés miatt, 6 évet kellett rá várni, reméljük fantasztikus meccset tudunk adni a szurkolóknak. Az összes eddigi érkező elsődleges opció volt, ezt nagyon köszönöm a vezetőségnek, hogy sikerült véghezvinnie. Nagyon pozitív a hangulatunk az új játékosok, a szurkolók lelkesedése és a selejtező miatt is. Eddig minden a terv szerint halad.”

A vendégek edzője elmondta, hogy nem turistáskodni jöttek, nem lesznek megilletődve és új fejezetet szeretnének írni a luxemburgi foci történelmében.

És akkor eljött a várva-várt nagy este!
Izgatottan vártuk a megújult kezdőt, amelyben három új kapott helyet, míg a padon további kettő. A Progres szintén nagy átalakulásban van, majdnem a teljes keret kicserélődött, viszont a válogatott csatár Mutsch sérülés miatt nem játszhat.

Rangers – Progrés Niederkorn 1-0 (1-0)
Európa Liga selejtező, 1. kör, odavágó, június 29.

Foderingham – Tavernier, Cardoso, Wallace, Bates – Dalcio, Jack, Kranjcar (Rossiter, 68.), Holt (Candeias, 58.) – Miller, Waghorn (Morelos, 76.)
Gól: Miller (37.)
Nézőszám: 48 681

Nagy elánnal csaptunk bele az új idénybe, de van, ami nem változott: a nagy mezőnyfölényt továbbra sem tudjuk helyzetekké váltani. A félidő első felében a kapusnak nem kellett védenie, Kranjcar mellézúgó lövése és ötösről erős fejese volt a legveszélyesebb – a horvát egyébként akkora labdákat osztogatott, hogy csak néztünk ki a fejünkből. Rajta kívül Dalcio volt a legaktívabb, folyamatosan váltogatva a széleket. 25 perc után kicsit visszavettünk a tempóból, a vendégek pedig beleerősítettek, de ez kimerül abban, hogy párszor megtartották a labdát a Rangers térfelén.
A stadion a 37. percben tört ki ünneplésben, amikor egy gyorsan elvégzett szabadot a két „öreg”, Niko és Miller szemfüles góllá váltott. A maradék időben még egy Kranjcar lövés és egy szöglet utáni okos Cardoso fejes okozott veszélyt, de mindkettőt szépen védte a kapus.

A fordulás után ismét Miller próbálkozott, de picit mellément a lövése, majd Foderinghamnek is akadt dolga, az örmény Karapetian lövését kellett védenie. Nem igazán tudtunk a védelem mögé kerülni, beadásokkal próbálkoztunk, többnyire veszélytelenül. Így hát elkezdtünk cserélgetni, bejött Candeias, aki pár perc alatt kétszer is faultot, majd a nagyon régen látott Rossiter is előtűnt, utóbbi Niko helyére.
Innentől kezdve egy Candeias lövésen kívül semmit nem mutattunk, ellenben a sárgák reklamálhattak egy Wallace-kezezést – az volt, de vétlen. A végén kaptunk még Morelos-ból is egy kis ízelítőt, majd lefújás előtt Bates fejesét a gólvonalról rúgták ki, így maradt a szűk győzelem.

Képek itt és itt láthatók.
A gól itt, szurkolói videó itt,  hosszú öf itt nézhető.
Helyszíni hangulat

PC: „Több kell, ez nem kérdés. Ideális esetben 5-6 hét lenne a felkészülési idő, nekünk most csak három állt rendelkezésre, ennyi idő alatt nem tudok csodát csinálni. A játékosok 80%-a jó teljesítményt nyújtott, nem volt gond az edzettségi állapottal. Agresszívebbnek kell lennünk a támadásoknál. Az ellenfél jól élt a fegyverével és jól zárta a területeket. Nem vagyok türelmes ember, de meg kell érteni, hogy hol tartunk jelenleg. Ez az első lépés. A hangulat fantasztikus volt, ezért jobb lett volna nagyobb arányban nyerni. Tudjuk, hogy még csak a párharc felénél tartunk, de győzni megyünk Luxemburgba is.”

A pohár félig üres, de nézzük inkább onnan, hogy kapott gól nélkül sikerült megnyerni egy európai kupameccset – ha visszatekintünk, hogy az előző években hol voltunk, akkor ez nagyszerű dolog.

Ráadásul az Európa Liga első körében soha nem játszottak ennyi néző előtt meccset, újabb történelem-szeletet írt a Rangers!

A meccs utóéleteként két érdekes hír is felröppent: az egyik szerint az UEFA vizsgálódik azügyben, hogy a vendégek kapusát papírgalacsinokkal dobálták meg. Ezek szerint nincs jobb dolguk… A másik pedig, hogy Caixinha megtiltotta, hogy zöld cipőt viseljenek a játékosok, mondván „az a Celtic színe”.

Gyorsan jött a visszavágó, csupán 4 szabadnap telt el a két meccs között. A csapat hétfőn repült át Luxemburgba, Caixinha pedig elmondta, hogy úgy kell kezelni, mintha egy döntő lenne, csak a győzelem számít. Tudjuk, mire számíthatunk, gyorsan és agresszívebben kell egy picit játszani, mielőbb gólt szerezve.
Helyi részről Karapetian mondta el, hogy „magabiztosabbak vagyunk, mint egy hete, érezzük, hogy valami van a levegőben”.
Három helyen változtatott a kezdőn PC, tavaly augusztus óta kezdett ismét Rossiter, valamint első alkalommal Morelos és Candeias, Herrera pedig már a padon. A vendégek nem módosítottak semmit.

A helyszínen 2000 vendégszurkoló élvezte a napsütést / bízott a továbbjutásban.

Progrés Niederkorn – Rangers 2-0 (0-0)
Európa Liga selejtező, 1. kör, visszavágó, július 4.

Foderingham – Tavernier, Bates, Cardoso, Wallace – Jack, Rossiter (Herrera, 77.), Kranjcar, Candeias (Windass, 58.) – Miller, Morelos (Dalcio, 45.)
Gól: Francoise (65.), O. Thill (75.)
Nézőszám: 5 534
Továbbjutott: 2-1-gyel a Niederkorn

Utoljára 2012 februárjában, a csődvédelem idején fordult elő, hogy a főbb magyar sajtóorgánumok a címlapon foglalkozzanak a Rangers-szel. Most ismét sikerült ezt elérni – de bár ne tettük volna. A klubtörténelem egyik legmegalázóbb vereségébe sikerült belefutni…

Ott indult, hogy Morelos-t első labdaérintése után máris ápolni kellett, majd a sárgák majdnem megtréfáltak egy okos szabadrúgással. Csordogált a játék, még kevesebbet támadtunk, mint az odavágón, esetenként jutottunk el a kapuig, komolyabb veszély nélkül.
A legizgalmasabb történés a Progres kapusának sérülése volt, ami elég csúnyának nézett ki. A konkrétan semmit sem mutató kolumbiai helyett Dalcio jött be a szünetben, de ahogy ment egyre előre az idő, annál jobban felbátorodtak a luxemburgiak. Ezt már két perc elteltével bizonyították, Francoise lépett ki, nem találta el elég jól, de így is bravúr kellett Foderinghamtől. Bejött Windass is, de Kranjcar fejében maradt a vezető gól, ketten is érkeztek, de csak egy kapufa jött össze. Ehelyett az ellentámadásból Karapatian veszélyesen fölélőtt, a szöglet utáni kipattantóból pedig megszerezték a vezetést!
Ekkor mintha még mindig nem vette volna komolyan a csapat, hogy itt bármi lehet. Nem úgy a hazaiak, akik tíz perccel később már továbbjutásra álltak: egy szabadrúgásnál Fod még jó helyen állt, ám a labda elrúgásánál egyet ellépett és miután senki nem ért bele, már nem ért vissza a hosszúra. Hátrányban voltunk, de még hátra volt negyedóra és az eddigieket látva már csak egy begyömöszölt gólban bízhattunk. A sárgák joggal extázisban játszottak, mi meg mentünk előre, még Herrerát is beküldte Caixinha. A lehetőségek meg is voltak, de mind Windass fejese, mind Miller emelése a felsőkapufán csattant, így maradt a megalázó búcsú.

A Niederkorn történelmet írt, tegyük hozzá megérdemelten, összességében a két meccsen többet tettek a továbbjutásért, mint a Rangers.
Az európai álmok már azelőtt véget értek, hogy elkezdődtek volna.

Képek itt és itt láthatók.
Hosszabb öf itt és itt nézhető.
Második gól

PC: „Kiábrándító, teljes mértékben vállalom a felelősséget. Nem tudtuk megtenni, amiért jöttünk – győzni. Szerintem ami most velünk megesett, ilyen egyszer van az életben, ez sajnos a futball része. Pozitív ember vagyok és soha nem adom fel. Hiszek a folyamatban és a játékosokban, hogy ebből erősebben fogunk kijönni. Az ellenfél két pontrúgás után talált be, ilyen hibákat nem szabad elkövetnünk. Természetesen a szurkolóktól kell elsősorban bocsánatot kérnünk, akik nem érdemelnek ilyen eredményt. Tanulnunk kell ebből és még keményebben továbbdolgozni.”

A szurkolók természetesen nem hagyták szó nélkül a dolgot, de szerencsére gyorsan lenyugodtak a kedélyek:

Ha kronológiailag nézzük, akkor Európából másodikként estünk ki. 6 évet vártunk arra, hogy hat nap alatt összejöjjön ez a „bravúr”.
Természetesen a megoszló vélemények nagyobb hangja elővette Caixinhát, de én azon az állásponton vagyok, hogy miután lényegében egy komplett kezdőnyi játékost szerződtetett a klub az ő kérésére, nem volna ésszerű elküldeni szezon előtt, amikor a három legértékesebb új (Alves, Dorrans, Pena) még egy percet sem töltött a pályán.

Emiatt gondolom úgy, hogy amellett, hogy nyilván totális blama ez az egész, a világ nem dőlt össze – ha egy évvel később lennénk ugyanebben a helyzetben, akkor követelném én is a fejek azonnali hullását, most még adjunk időt neki. De az elvitathatatlan, hogy a hazai 1-5-ös OF és a 26 év után elszenvedett Aberdeen elleni bukta után újabb jelentős fekete pont került az ellenőrzőjébe – csupán négy hónap leforgása alatt.

Legaljaként sem tekintek rá, az elmúlt években is éltünk át hasonlóan nagy pofonokat, elég csak a negyedosztályú Stirling ellni vereséget említeni. És Európában is bűnrosszak vagyunk „mostanság”, bármilyen hihetetlen, utoljára még a BL csoportkörben sikerült győzni a kupaporondon (2011, Bursaspor), a mostaniakkal együtt az utolsó 27 nemzetközi meccséből csupán kettőt nyert meg csapat! Talán ezek közül is kiemelkedik (lefelé) az UEFA kupadöntő után két hónappal a Kaunas elleni kiesés, de az azóta megszűnt Unirea Urziceni elleni hazai négy kapott gólra sem lehetünk büszkék.

De most nyilván nem vigasztaló az, hogy volt már rosszabb is, alapozzunk arra, hogy tavaly a zöldek egy gibraltári vereséggel kezdtek és egy hibátlan szezonnal zártak!

Mindenesetre 215 ezer eurót kapott a kupaindulásért a klub.
Minden más ok mellett azért is kellemetlen a kiesés, mert a nyári programban a stáb számolt legalább még két meccsel, így viszont itt álltunk egy hónappal a bajnokság kezdete előtt felkészülési terv nélkül.

A St. Johnstone hasonlóképp leszerepelt a litván Trakai-val szemben, a 180 percből egyet sem töltött előnyben a mindössze 2005-ben alapított és három éve élvonalbeli riválisa ellen. Otthon egy gyorsan bekapott gólt még sikerült kiegyenlíteni, ami gyorsan jött az újabb válasz, és bár az utolsó 8 percet emberelőnyben töltötték a Szentek, vereséggel mentek vendégségbe. Ahol viszont jobbak voltak, ám itt sem jutottak többre a fél óra emberelőnnyel, sőt, a végén kaptak is egyet, úgyhogy kettős vereséggel búcsúztak Európától.

Ezzel a két eredménnyel sikerült elérni azt a bravúrt, hogy Skócia Moldávia mellett a második olyan ország lett, amelynek két csapata is kiesett az első körben. Ezen kívül az is elgondolkoztató, hogy a skót csapatok az elmúlt öt évben lejátszott 56 selejtezőjükből 13-at tudtak csak megnyerni (ebből hetet az Aberdeen) – ezt a statisztikát még az ír csapatok is lekörözik (58/18)

De még csak a hét elején jártunk, bőven volt még idő rossz híreket kapni, már ha ennyi nem lenne elég. Történt ugyanis, hogy hosszú idő után döntés született a sajtóban csak BTC (Big Tax Case) néven futó ügyben.
Jó régen írtam már erről, az a lényege, hogy a klub vezetősége 2001 és 2009 között 47 millió font értékben „spórolt” adót az EBT (Employee Benefit Trust) segítségével, ami arra volt hivatott, hogy a fizetéseket nem egyenesben kapták a játékosok, hanem az EBT-n keresztül gyakorlatilag adómentes kölcsönként, 0%-os kamatra.
Az érintettek névsora
Mint azóta kiderült, nem a Rangers az egyetlen, aki kihasználta ezt a kiskaput, Nagy-Britanniában több foci és rögbicsapat is élt ezzel. Igaz, sajtóhírek szerint néhány igen nagy hal a háttérben megegyezett az adóhatósággal (HMRC), hogy elkerüljék a vizsgálatot.
Két korábbi vizsgálat a Rangers mellett ítélt, ám az ügy folyt tovább, és most a Legfelsőbb Bíróság az HMRC-nak adott igazat, eldöntve, hogy nem volt jogszerű a tevékenység.
Ez anyagilag nem befolyásolja a klubot, hiszen már más kézben van a vezetés és a régi cég (Oldco) felszámolás alatt van. Viszont óriási lökést ad a skót futball többi részének, akik az ügy napvilágot látása óta amellett ágálnak, hogy ezzel a Rangers éveken át tisztességtelen előnyre tett szert, így az ezidő alatt szerzett trófeáit el kell venni!

Egy kis táblázat, hogy mennyi „előnye” is származott a Rangers-nek az évek alatt:

Az össztűz pedig seperc alatt megindult: órákkal a kihirdetés után a Celtic máris kiadott egy nyilatkozatot, hogy kiemelt figyelemmel várják az SPL felülvizsgálatát, nem jutott-e sportszerűtlenül előnyhöz az EBT által a Rangers, de az Aberdeen egyik szurkolói egyesülése is felhívta a többi klub és a média figyelmét, gyakoroljanak minél nagyobb nyomást a döntéshozókra, hogy megfosszák a Rangers-t az ez idő alatt szerzett 14 trófeájától.
Az ügy van annyira jelentős, hogy Dave King sem hagyhatta szó nélkül: „Sajnálatos, hogy a Celtic vezetősége megpróbál hatást gyakorolni a futballirányító testületekre, hogy a pályán elért eseményeket pályán kívüli okokból visszamenőlegesen befolyásolja. Mint korábbi befektető és vezetőségi tag, biztosíthatok mindenkit, hogy a klubnak semmi előnye nem származott az EBT-ből, kizárólag David Murray (korábbi tulaj) cége profitált ebből. Minden elnökségi tag tisztában volt azzal, hogy többet költött a klub, mint amennyi bevétele volt, ez a pénzügyi jelentésekben is szerepelt. Minden egyes átigazolási időszaknál Murray biztosított minket, hogy megoldja a szükséges összeg előteremtését és ez működött is, amíg a cégcsoportja el nem kezdett hanyatlani. A lényeg, hogy minden trófeát tisztességesen nyertünk meg.”

 

EGYÉB HÍREK A SKÓT FOCI VILÁGÁBÓL

Az egyik legrangosabb, immár 45. alkalommal megrendezett ifjúsági torna, a Toulon Tournament 12 csapata között ezúttal a skótok is szerepeltek. A 20 éven aluliak keretében a Rangers-t Ryan Hardie és Ross McCrorie képviselte, de játszott a lipcsei Oliver Burke és a nagy tehetség Celtices Aidan Nesbitt is. És igen szépen helytálltak: a csehek elleni 3-2-es vereség után óriási meglepetésre a brazilokat 1-0-ra legyőzték, így az indonéziaiak elleni 2-1-es győzelem (Hardie duplázott!) a továbbjutást jelentette. Az elődöntőben a végső győztes angolok már túl erősek voltak (0-3), de a bronzmeccsen sikerült a cseheknek visszavágni (3-0, Hardie gól), így éremmel zárni.
A torna csapatába beválasztották a brazilok elleni gólt szerző Greg Taylort a Kilmarnockból, rá emiatt emlékezhetünk, de ezzel beírta magát a skót futball történelmébe, ugyanis soha semmilyen korosztályban nem sikerült még legyőzni a brazilokat!

A felnőttválogatott nagyon közel állt a bravúrhoz, Griffiths két csoda szabadrúgása után csalódás volt az angolok kései egyenlítése. Strachan szerint egész karrierje legnagyobb győzelme lehetett volna, de még mindig hisz a kijutásban.

Jelen állás szerint 4 pont a hátrány a második helytől, ami pótselejtezős lehet, de nyerni kéne a maradék négy meccset: szeptemberben Litvániában és otthon Málta ellen, míg októberben a szlovákok és idegenben a szlovénok ellen.

Az északíreknél Hodsont becseréltek az azeri győzelem során, ők elég jól állnak.
Az immár hozzánk tartozó Bruno Alves végigjátszotta a lettek elleni selejtezőt, a konföderációs kupán pedig a négy meccsükből hármat szintén teljesen a pályán töltött.

Egy újonc válogatottat is avattak, Myles Beerman alighogy berobbant a csapatba, máris meghívót kapott a máltaiakhoz, ahol ő sem maradhatott ki a kopaszító beavatási rítusból. A bemutatkozása igaz, hogy csak pár percig tartott, de hatalmas bravúrral idegenben legyőzték Ukrajnát barátságos meccsen, majd selejtezőn kikaptak Szlovéniában, ott nem cserélték be.

Sorsoltak a Betfred Ligakupában, ahol ezúttal az európai szereplésünknek köszönhetően kihagyhatjuk a csoportkört.
Pikáns párosokat azonban így is találunk, például a két Dundee klub egymás mellé került, de Ayrshire-i rangadó is lesz, a Kilmarnock-Ayr párossal, és a három másodosztályút tartalmazó (Inverness, Falkirk, Brechin) csoport is izgalmasnak néz ki.
A tavaly bevezetett rendszer alapján a 40 csapatot (38 a ligarendszerből + a két non-league győztes) 8 db ötfős csoportra osztják, ahonnan a győztesek és a négy legjobb második jut tovább. Amennyiben döntetlennel ér véget valamelyik meccs, egyből büntetők jönnek, a győztes plusz 1 pontot kap.
A továbbjutó 12-höz csatlakozik a négy nemzetközi induló és onnan egyenes kiesés rendszerben mennek a november végi döntőig.
A csoportkör sorsolása itt.
A sorozat összdíjazása az eddigi legmagasabb, tavalyhoz képest is 15%-kal nő, a győztes 250 ezer fontot vihet haza.

A szintén tavaly átszervezett IRN-BRU (lánykori nevén Challenge) Kupát tovább bővítették, az élvonalbeliek U20-as csapatain és az észak-ír, valamint wales-i két-két meghívotton kívül Írországból is jön két klub (Bray Wanderers és Sligo Rovers). Itt is sorsolták az első kört, a Rangers fiataljai a Dumbartonhoz látogatnak, augusztus közepén. A külföldiek egy körrel később csatlakoznak be.

Ismét lehozott néhány érdekes statisztikát a Daily Record.
Az egyik szerint az SPL 98/99-es bevezetése óta a Ross County és a St. Johnstone között került sor a legtöbb játékosvándorlásra, szám szerint 14-re, de a második helyen is a Szentek állnak, 12-szer üzleteltek a Hiberniannal, ugyanennyiszer bizniszelt a Rangers a Killie-vel.

A másik szerint a mögöttünk hagyott bajnokság volt az elmúlt évtized legnézettebbje, összességében 4 267 467 fő látogatott ki a 788 meccsre, ha a teljes ligát tekintjük, a playoffokkal együtt. Ez az előző évhez képest 12%-kal több. Ezen kívül közel 400 ezren voltak kíváncsiak a 95 Ligakupa meccsre és közel 55 ezren az IRN-BRU kupa 54 találkozójára.

Amint korábban már említettem, épül a Hearts stadionjában az új főlelátó, de a vezetőség már most beszámolt arról, hogy a munkálatok túllépik az előzetes 12 milliós keretet. Ennek ellenére bíznak benne, hogy szeptember elejéig be tudják fejezni az építkezést.

Újra napirendre került az Old Firm tartalékcsapatainak becsatlakozása a ligarendszerbe. A legújabb verzió szerint a szövetség hajlik is rá, az alábbi megkötésekkel:
– a piramis alján, azaz a Highland vagy a Lowland ligában kellene kezdeniük
– a harmadosztálynál feljebb nem juthatnának
– a csapatokban 21 éven aluliak játszhatnának, legfejlebb két túlkorossal
– a skót- és a ligakupában nem indulhatnak

Csapatkapitányunk, Lee Wallace a rövid nyári szünetben összeházasodott, nem csúnya környezetben

Végül egy fasza kis drónos felvétel az Ibrox-ról: