A bajnoki cím bebiztosítása után két célunk maradt a hátralévő időben: megnyerni a Skót Kupát és megőrizni a veretlenséget a bajnokságban. Utóbbira még meg van az esély, az előbbi viszont annak ellenére sem jött össze, hogy a legnagyobb riválist elbúcsúztattuk.

Jó hírekkel kezdődött a hónap, Allan McGregor 1 évvel meghosszabbította a nyáron lejáró szerződését, akkor már túl lesz a 40. születésnapján és a 13. szezonján a klubjában.

Néhány nappal később James Tavernier hasonlóan tett, ő további két évre írt alá, ezzel 2024 nyaráig kötelezte el magát a klubnál. A sérüléséig kiváló formában lévő védővel jó pár klubot szóba hoztak, de miután idekerülése előtti hat évben 9 helyen fordult meg, itt végre otthonra lelt és bár voltak hullámvölgyei, egy történelmi bajnokságot nyerő gárda csapatkapitányaként beírta magát a klub történelmébe.

Őket követte Leon Balogun is, a tavaly érkezett 32 éves nigériai védő egy évre szerződött és még egyet marad.

Kissé váratlanul, de a több mint egy hónap után hozott döntés értelmében 4+2 meccsre eltiltott Patterson, Zungu és Bassey ügyében a klub fellebbezést nyújtott be, amit három héttel később elutasított az SFA, helyben hagyva a korábbi döntést, viszont ez időközben játszhattak az érintettek.

Megkezdve idei Skót Kupa-hadjáratunkat, a szimpatikus nevű Cove Rangers volt az első akadály, amely rövid bemutatásra szorul, hiszen a két csapat még nem játszott egymás ellen tétmeccset. Ez talán furcsa lehet annak fényében, hogy az észak-skót csapat 99 éve létezik, ám ebből az első 6,5 évtizedet a területi amatőr ligákban töltöttek. 1986-ban csatlakoztak a ligarendszer alatti Highland Football League-hez, amit az első húsz évben egyszer nyertek meg, egyébként a változó létszámú bajnokságban a 2.-10. között mindenféle helyen végeztek.

2007-ben viszont történt valami, onnantól kezdve megtáltosodtak, a következő tucatnyi év felében az élen zártak és csupán egyszer nem végeztek dobogón. A 2015-ben bevezetett átjárhatóság az SPFL ligarendszerébe megadta az esélyt a magasabb szintre lépésre, ekkoriban már lehetett olvasni, hogy erre készen is állnak, az ő szintjükön kiemelkedő pénzügyi háttérrel biztosítva. Itt is egyre feljebb lépkedtek, először a playoff elődöntőben a Lowland liga bajnoka állította meg őket, következőleg rajtuk túllépve a negyedosztály utolsója volt akadály, majd a 2018-19-es idényben már összejött a siker: miután a 34 fordulós bajnokságot egy vereséggel és 100 rúgott góllal abszolválták, az East Kilbride-ot 5-1-re, a Berwick Rangers-t 7-0-ra lépték le, így történetük során tavaly játszhattak először a legmagasabb kategóriában!
És ha már ott voltak, lendületből megnyerték a negyedosztályt is, méghozzá tarolva, 13 pont előnnyel és a második Edinburgh City-hez képest kétszer jobb gólkülönbséggel, mindezt a legmagasabb átlag nézőszámmal. A vírus miatt idő előtt lezárt szezonból így ők jutottak fel és úgy néz ki, hogy nem szegi kedvüket, hogy pechükre egy elég erős mezőny jött össze idén, mert szorosan a Falkirk és a Partick Thistle mögött nyomulnak, bőven esélyesek az újabb feljutásra!

A Skót Kupában korábbi amatőr státuszuk miatt csak alkalmanként indulhattak, az elmúlt években legjobb eredményként egyszer jutottak el a legjobb 16-ig.
Az Aberdeen külvárosának mondható Cove Bay-ben található a Balmoral Stadium, amely csupán 2018 nyara óta a csapat otthona, az előtte 60 éven át az Allan Parkban játszó csapat azért váltott, mert az nem felelt meg az SPFL előírásainak. A mostani pálya elvileg 2600 nézőt tud befogadni, 1955 az eddigi rekord.

A keretükből 3+1 név emelhető ki, utóbbi a 19 éves cserekapus, a félig magyar Demus Bálint, aki a Transfermarkt szerint még nem kapott lehetőséget a nagyoknál. A legnagyobb sztárnak Fraser Fyvie számít, a még csak 28 éves középpályás az Aberdeenből indulva (ott a valaha volt legfiatalabb pályára lépő és az SPL legifjabb gólszerzője lett) a Wigannel szerepelt az angol élvonalban, FA-kupát nyert, rendszeres utánpótlás válogatott volt, visszatérve a Hiberniannal is kupagyőzelmet ünnepelhetett, ezért igen fura, hogy 2014 óta nem játszott az élvonalban.
A másik kettő igazi gólvágó, a kapitány Mitch Megginson 190 meccsen 164 gólt lőtt itt, Rory McAllister a Peterhead színeiből ismerős lehet számunkra is, ő az elmúlt 11 évben 442/254-es mutatót produkált és bár számtalanszor hívták magasabb szintre, mindig visszautasította, mondván, a privát munkájából jól megél és azt nem szeretné feladni egy bizonytalan lehetőségért. Ő egyébként még a Peterhead játékosaként szerzett már győztes gólt az Ibrox-ban. Rajtuk kívül több fiatal kölcsönjátékosuk is van élvonalbeli csapatoktól.

A szakmai munkáért nem kisebb név felel, mint a 25x válogatott Paul Hartley, aki szerepelt a Celtic, a Hibs, a Hearts és az Aberdeen színeiben is, edzőként másodosztályt nyert a Dundee-val.

Nálunk Jack sérült, Tavernier elkezdhette az edzéseket és mivel a fellebbezés alatt engedélyezett a játék, ezért Patterson és Bassey is bekerült. A kupameccs miatt összesen 7 helyen történt csere, McLaughlin véd, Scott Wright először kezdett.

Rangers – Cove Rangers 4-0 (4-0)
Skót Kupa, 32 között, április 4.

McLaughlin – Patterson, Goldson, Helander, Bassey – Arfield, Davis (Hagi, 46)., Kamara, Roofe (Itten, 62.), Wright – Defoe (Stewart, 73.)
Gól: Defoe (23.), Roofe (30. és 32.), Patterson (43.)
Nézőszám: zárt kapu

1-0, Defoe
3-0, Roofe
Hosszabb öf itt nézhető
Képek itt és itt láthatók

Izgalommentesen sikerült abszolválni a kötelező továbbjutást, amely a 27-1-es lövési arányból egyértelműen látszik is.
Gyorsan kézbe vettük az irányítást, a harmadik percben Davis indította Wrightot, aki jól lépett ki, de a védő blokkolt. Az első 15 percben szinte kizárólag a Rangers-nél volt a labda, Defoe centikkel maradt le egy beadásról, Roofe egy szögletnél a kapufára pörgetett. A Cove nem ívelgetett, megpróbálta felhozni a labdákat, de erre többször is ráfáztak. Először a 23. percben, amikor Davis csapott le egyre, Kamara egyből továbbított Defoe-nek, aki szépen fordult le a védőjéről és lőtt, pont a sarokba – tőle ritkán látunk ilyen 20+ méteres gólokat.

Néhány perccel később még közelebb a kapujukhoz veszítettek labdát, ezúttal Bassey harcosságát kell dicsérni. Defoe adta Arfieldnek, az ő próbálkozása kijött a kapusról, de pont az üresen álló Roofe elé, akinek könnyű dolga volt megszereznie első 2021-es gólját. És ha már belejött, rögtön összehozta a másodikat is, egy Davis-Wright kényszerítőt utóbbi passzolt Roofe-nak, aki az ötösről pofozta be. És még nem volt vége, egy újabb magas letámadásnál a felsprintelő Patterson volt élelmes, még a kijövő kapus mellett is szépen eltekerte külsővel, remek gól!

A szünetre így a gólkülönbségen kívül minden kérdés eldőlt és bár a fordulás után az iramra és a góléhségre való hajlam nem csökkent, a helyzetek kihasználása hibádzott. A becserélt Hagi lőtt először, majd Defoe ziccerét védte a kapus és Wrightnak is több lehetősége akadt, a végén Itten is közel járt az ötödikhez, miközben a vendégek már teljesen feladták a támadások építését, így a két gólzsák nem tudta megvillantani a képességeit.

Gerrard: „Professzionális teljesítményt nyújtottunk, magas minőséggel játszottunk. Persze szerettünk volna a második félidőben is betalálni, de a négy, amit szereztünk, az is remek volt, az ellenfél letámadásával, labdaszerzéssel. Örülök, hogy kicsit tudtam használni a bővebb keretet és bizonyítottak, akik most lehetőséget kaptak. Számunkra most az a legnagyobb feladat, hogy fenntartsuk a figyelmet, a bajnokság megnyerése után sem ereszthetünk le, most a kupa a legfőbb prioritásunk, ezt szeretnénk megnyerni.”

Az eredménytől függetlenül a show-t a lelátón, a cserék között ülő Alfredo Morelos lopta el, aki unalmában Taverniert kezdte el dobálni papírgalacsinokkal, mint ha az alsó tagozatban lenne.

https://twitter.com/Pena_Cartel/status/1378789613213483015

Még az eggyel korábbi kör (az élvonalbeliek nélkül) nagy részét is csak egy héttel korábban játszották le, hatalmas meglepetésként a kör legmagasabbra kvalifikált csapata, a tavalyi döntős Hearts kikapott a ligán kívüli (!) Brora Rangers-től, mindezt úgy, hogy a kis csapat két hónapja egyáltalán nem lépett pályára és az előző 12 hónapban mindössze 3 bajnoki meccset játszott! A skót lapok egyenesen a kupa történetének egyik legnagyobb meglepetéseként, egyben a Hearts legmegalázóbb vereségeként aposztrofálták, így nem csoda, hogy a szurkolók egy része nem is hagyta szó nélkül a dolgot.

A Highland League másik képviselője, a Formartine United büntetőkkel ejtette ki a negyedosztályú Annant, míg a szintén felföldi Buckie Thistle megkeserítette a másodosztályú Inverness dolgát, a 84. percben még 2-2-re álltak, de a Caley behúzta.
A harmadik körben mindhárom Highland League-képviselő búcsúzott, noha ketten is előnybe kerültek. Az Inverness itt is kiemelhető, az északi derbin hátrányból rúgtak hármat a Ross County-nak. Ezen kívül nagy meglepetések nem voltak, érdekes, hogy a Dundee United csak az utolsó tíz percben fordított a harmadosztályú Partick ellen.

Még a találkozó előtt megtartották a következő két kör sorsolását, és sors úgy hozta, hogy már a 16 között összejött az „álompárharc”, otthon fogadhatjuk a Celtic-et, két hét múlva. Ennek a párosnak a győztese pedig a St. Johnstone-Clyde győztesével mérkőzhet az elődöntőért.

A számunkra már különösebben tét nélküli felsőházi szakaszt a Hibernian ellen kezdtük. A fővárosiakkal szemben 11 bajnoki óta tart a veretlenség és az utolsó hétből hatszor győzni is sikerült.
Nem meglepő módon a kupa után öt helyen változott a kezdő, Barisic és Kent visszakerült, Roofe és Morelos együtt kezdett. A harmadik hely megtartásáért küzdő vendégek kispadján helyet kapott a mindössze 16 éves Ethan Laidlaw, aki az emlékezetes, 5-5-re végződő, Gerrard-érát megelőző utolsó meccsén még labdaszedőként tevékenykedett.

Rangers – Hibernian 2-1 (1-0)
Premiership, 34. forduló, április 11.

McGregor – Patterson, Goldson, Helander, Barisic – Aribo (Arfield, 71.), Davis (Zungu, 89.), Kamara, Roofe (Itten, 89.), Kent – Morelos (Hagi, 71.)
Gól: Aribo (20.), Kent (62.); ill. Nisbet (78.)
Nézőszám: zárt kapu

2-0, Kent
Hosszabb öf itt nézhető
Képek itt és itt láthatók

Idénybeli 50. találkozónkon a napsütéses hószállingózásban a 20. percig tapogatózott a két csapat, ekkor Roofe lesgólja után majdnem fejelt egy érvényeset is, ezt Marciano bravúrral kiütötte, de a védelem ekkor sem tudott felszabadítani és a második kipattanót Aribo az ötös sarkáról kapásból bevágta.

A gól inkább a Hibs-et tüzelte fel, főleg Boyle vezetésével volt néhány veszélyes elfutásuk és úgy átfutották a védelmet, ahogy ritkán láttuk még az idény során. Például az első félórában teljesen észrevétlen Nisbet lőtt egyet nem sokkal mellé, ahogy pár perccel később Boyle is. Tartalékon játszottunk és ez a fordulás után is így volt negyed óráig, akkor viszont Kent villant egyet: megindult a szélről befelé, három védő mellett megtolta és ballal fantasztikusan kilőtte a jobb alsót.

Megnyugodni azonban nem volt mód, a fővárosiak ismét felélénkültek, Nisbet szabadrúgását még kitolta McGregor, Porteous fault közben talált be, a 78. percben pedig Nisbet szép fejes góllal visszahozta a reményeiket, itt Goldson igencsak lemaradt. Így aztán a vége kissé izgalmasra sikeredett, de több gól már esett, azaz sorozatban harmadszor is egyetlen gól különbséggel tudtuk legyőzni a Hiberniant.

Gerrard: „A találkozó nagy részében úgy gondolom erősek voltunk, megérdemelten tartjuk itthon a három pontot. Az első félórában mi irányítottunk, Aribo szerzett egy szép gólt, ám utána kicsit kiengedtünk. A szünet után feltöltődve Kent lőtt egy világklasszis gólt, de aztán megint átadtuk az irányítást az ellenfélnek, passzívvá váltunk, a saját dolgunkat nehezítettük meg. A Hibs jó csapat, jó játékosokkal, ha győzni akarsz ellenük, kimondottan jól kell játszanod. A srácok megérdemlik a dicséretet, de a játék menedzselésében javulnunk kell.”

Megszületett az UEFA döntése a Slavia elleni jelenetekről: Roofe a kapus fejbetalpalása miatt 4 meccsre szóló eltiltást, a klub pedig három hónapon belül befizetendő 9000 EUR-nyi büntetést kapott az egész meccsre szóló fegyelmezetlenség miatt. A szerencsétlen, ám valóban csúnyának kinéző eset után egyébként a kapus két bajnokit kihagyott, de az Arsenal ellen mindkét találkozón már ismét ő védett.
A nagyobb vihart kevert ügy, a Kudela-Kamara párbaj kivizsgálása után az UEFA arra jutott, hogy a cseh rasszista beszólása valóban megtörtént, aki az erre kiszabható büntetés minimumát (10 meccs) kapta, míg Kamara ezek szerint tényleg összeszólalkozott vele az öltözőben, ezért neki 3 találkozóra szóló eltiltás jár. A Skót Rendőrség ettől függetlenül továbbra is vizsgálja az eseteket.
A döntés után a Rangers „üdvözölte” Kudela eltiltását, amely megerősíti Kamara állítását, viszont a két saját játékos büntetését túlzónak találja és ezért fellebbezést nyújtott be.
Kudela pedig továbbra is ártatlanságát hangoztatja, miközben a Slavia elnöke ezt mondta: „Respektáljuk a döntést és elnézést kérünk Kamarától a helyzetért, ami megbotránkoztatta őt és a csapattársait.”
A beszámolók szerint Kudela eltiltása minden UEFA-meccsre, így az EB-re is szól, míg Kamaráé és Roofe-é csak a nemzetközi klubmeccsekre vonatkozik, a finn így ott lehet a válogatottban, de a BL-selejtezőkről valószínűleg mindketten lemaradnak.

Egy másik alapemberünk játéka is kérdéses lesz, ám más okból, Ryan Jack február óta húzódó vádlisérülése (és műtéte) miatt nem csak a szezon hátralévő részét, de a nyári EB-t is kénytelen lesz kihagyni. Így várhatóan csak a cserekapus posztján Jon McLaughlin fogja képviselni a klubot a skót keretben, bár sokan odakövetelnék Nathan Pattersont is. Öröm az ürömben, hogy Gerrard szerint pontosan tudják Jack sérülésének okát így kezelni is megfelelően tudják azt.

Ezek után következett a Celtic elleni kupameccs, amely előtt már egy héttel megindult a szópárbaj, amit ezúttal John Kennedy, a zöldek megbízott edzője kezdett, miután előbb azt tette szóvá, hogy miért fellebbezett a Rangers a „bűnös ötös” ügyében, aztán meg azt találta mondani, hogy ha a Celtic jó napot fog ki, akkor nincs náluk jobb csapat Skóciában! Ezt Barisic az év viccének titulálta, Gerrard meg annyit tett hozzá, hogy noha mindenkinek joga van a véleményéhez, ő tudja, mi az igazság… Kennedy azzal próbált mentegetőzni, hogy ő tiszteli a Rangers-t és kiragadták a kontextusából ezt a mondatát.
Mindenesetre a kupastatisztika nem mellettünk szólt: az elődöntőnél korábbi szakaszban 1964 óta (!) hét próbálkozásból egyszer sem sikerült legyőzni a Celtic-et. A legutóbbi ilyen találkozó 2011-ben igen emlékezetesre sikeredett, a 19 éves Jamie Ness korai bombagólja után 2-2 lett, mindkét csapat emberhátrányban fejezte be, az újrajátszást pedig úgy nyerték 1-0-ra a zöldek, hogy 2 játékost állítottak ki tőlünk, a végén pedig McCoist és Lennon ment majdnem ökölharcra.

A találkozó kimeneteléhez extrán hozzátett, hogy a Celtic-nek ez volt a reménysugár a szezonjuk enyhítésére, míg nekünk a cél a 100%-os hazai teljesítmény megtartása, illetve hogy esélyünk maradjon 2009 után ismét kupát nyerni.
Nálunk egyetlen változásként Arfield kezdett Roofe helyén, jó hír, hogy Tavernier február után ismét a keretben van. A vendégeknél a hosszú sérülésből visszatért James Forrest az előző meccsen megint kiesett, így továbbra is hiányzik.

Rangers – Celtic 2-0 (2-0)
Skót Kupa 16 között, április 18.

McGregor – Patterson, Goldson, Helander, Barisic – Arfield, Kamara, Davis, Aribo, Kent – Morelos (Roofe, 81.)
Gól: Davis (10.), Kenny (öngól, 34.)
Nézőszám: zárt kapu

1-0, Davis
2-0, Kenny öngól
Büntető
Hosszabb öf itt nézhető
A lefújás pillanata
Glasgow is blue
A Premier Sports beharangozója
Aribo csel
Gólöröm
Képek itt, emitt és itt láthatók

Az előző bajnokikhoz képest élénkebben indult a találkozó, komoly belépőkkel és ami fontosabb, Rangers góllal! A 10. percben egy vendégtámadás megállítása után Kent parádésan fordult le Brownról, majd fennakadt a védőjén, de az akció ment tovább, Aribo lövőhelyzetbe hozta magát, a próbálkozása felpattant, Davis pedig valószínűleg élete első ollózós gólját szerezte az ötösről! Davis egyébként a 30. derbijén a 3. gólját lőtte, három különböző sorozatban (bajnoki, Ligakupa, Skót Kupa), három különböző évtizedben és mind a három esetben győzött a csapat!

A bekapott gól után a zöldek teljesen magukhoz vették az irányítást és beszorítottak a saját kapunktól 20 méterre. Ez nyilván helyzeteket is eredményezett, McGregornak a 20. perctől kezdődtek a védései, Edouard és Callum McGregor egyaránt 15-ről lőtt, Welsh pedig a kapu torkából nem találta el a labdát.
Miután átvészeltük a rohamokat, ismét a mi perceink következtek, főleg Patterson vezetésével, aki rendre feljött a támadásokkal. Tehette, mert az ő oldalán szereplő Laxalt ritka gyenge napot fogott ki. Előbb Patterson fűzte be, ekkor még az oldalháló megmentette, de a következőnél már nem volt szerencséje: Aribo csapta be, aki tolt egyet a labdán, bevárva a középen érkező Kentet, végül a rajta lógó Kenny lábáról vágódott be a második gól.

A szünetre tehát kicsit nyugodtabban mehettünk, de a pihenő alatt lehozták a leggyengébb láncszem Laxaltot és teljes erőbedobással ugrottak a Rangers-nek. 15 másodperc sem telt el, amikor Turnbull tornáztatta meg a kapust, majd Elyounoussi kilépése után McGregor blokkolt, a kipattanót Edouard az ötösről sikertelenül próbálta beoxizni. Egy perccel később fordított felosztásban hagytak ki egy óriási sanszot, a francia kapott ajándéklabdát, a norvég rosszul vette át, erre is odaért a kapusunk. Azért mi sem hagytunk fel teljesen a támadásokkal, Kent megint átverte Brownt, de pont középre lőtt, az ismétlés Morelos-tól gyengére sikeredett.

A két gólos hátrány ellenére az utolsó 20 percig vártak az előre frissítéssel, ekkor jött Griffiths, aki próbált segíteni, a 78. percben Aribo mellett esett el, Bobby Madden bíró szerint büntetőt érően – azért láttunk már ennél nagyobb dolgokat sem befújni… A tizenegyest az abszolút formán kívüli Edouard vállalta el, és nem is rúgta jól, McGregor ezúttal is kifogott rajta.
A vége megint a miénk volt, noha a zöldek már 3 középcsatárral próbáltak rohamozni, nálunk az egyetlen becserélt Roofe megkínálta egy lövéssel Baint, plusz Davis egy szép szóló után centerezett Aribo felé, akinek az esése nem hatotta meg a bírót.

Kétségtelen, hogy a sikerhez nagyban hozzájárult Allan McGregor, de ettől függetlenül az összképet tekintve nem lehet mondani, hogy nem érdemtelenül jutottunk volna tovább.

Néhány érdekesség:

• Ezúttal „csak” 4 sárgát hozott a derbi, amiből kettő nem is maga a fault, hanem a szándék miatt járt, a másik kettő meg időhúzásért.
• Egy szurkolói gyűjtés szerint Davis mindössze a klub történetének 4. olyan játékosa, aki három különböző sorozatban eredményes tudott lenni a Celtic ellen!
• A Celtic minden idők legrövidebb ideig regnáló Skót Kupa győztese, mindössze 17 hét telt el a „tavalyi” győzelmük óta, idén biztosan másé lesz a kupa.
• 2010 óta a mostani az első év, amikor a Celtic trófea nélkül marad. Vége a dominanciának.
• A Skót Kupában legutóbb a 2016-os elődöntőben maradtak alul a zöldek, napra pontosan 5 éve és 1 napja sikerült büntetőkkel legyőzni őket az akkor másodosztályú Rangers-nek. Azóta a 21 párharcuk mindegyikéből sikeresen jöttek ki.
• A Celtic a szezonban több öngólt rúgott, mint ahányszor a Rangers ellen betalált.

Gerrard: „A srácokkal beszéltünk róla, hogy mióta megvan a bajnoki cím, a teljesítmény kissé visszaesett, ami végül is természetes, de ma a legjobb arcunkat kellett mutatni, ha nyerni szerettünk volna. A Celtic-nek voltak periódusai, amikor ők irányítottak, voltak helyzeteik, de ez nem csoda, hiszen egy jó csapatról van szó. Viszont ezekből jól jöttünk ki és mi is alakítottunk ki hasonlókat, elégedett vagyok a hozzáállással, mindent megtettek, amit kértünk. Az ilyen meccseken fontos, hogy az 1-1 vagy 2-1 elleni szituációkból te gyere ki jobban és ez most sikerült, hiszen kapott gól nélkül nyertünk. A végén átálltunk 4-5-1-re, hogy megakadályozzuk a szélről jövő támadásokat, beadásokat. McGregort folyamatosan dicsérni kell, világklasszis kapus. Egy évet hosszabbítottunk vele, de akár tízet is lehetne! Davis hasonló, remekül tud együtt dolgozni Kamarával, őt is szeretnénk minél tovább itt tudni.”

A többi párosban a Motherwell a másodosztályú Morton ellen megszenvedett, 120 perc alatt 0, utána 1-1 gól született, a büntetőket a Well jobban rúgta. Hasonló volt a felállás az Aberdeen-Livingston párosban, ott kétszer voltak előnyben a vendégek, de a Dons célzott jobban a végén.

A sors úgy hozta, hogy a következő két találkozónk a St. Johnstone elleni „oda-visszavágó” volt, előbb szerdán bajnokin Perth-ben, majd vasárnap a kupában Glasgow-ban csapott össze a két csapat. A Szentek az új edzővel, Callum Davidsonnal mélyről jöttek föl, a tabella aljáról behozta őket a felsőházba, megnyerték a Ligakupát és az utolsó 8 meccsükből csak egyet veszítettek, ezeken mindössze 2 gólt kapva. A március hónap legjobb edzőjének választott Davidson egyébként elárulta, hogy januárban tett egy kósza kísérletet Patterson kölcsönvételére, de nem járt sikerrel.

A kezdőt illetően 7 helyen változtatva érezhetően tartalékra tette a csapatot a stáb, Simpson először került be, Tavernier 10 meccs kihagyás után tért vissza, Wright és Itten is játszottak.

St. Johnstone – Rangers 1-1 (0-0)
Premiership, 35. forduló, április 21.

McLaughlin – Tavernier (Patterson, 62.), Goldson, Simpson, Barisic (Bassey, 77.) – Kamara, Davis (Arfield, 69.) Hagi (Defoe, 77.), Roofe, Wright (Aribo, 69.) – Itten
Gól: Craig (90+4., büntető); ill. Wright (55.)
Nézőszám: zárt kapu

Hosszabb öf itt nézhető
Aribo csel
Képek itt, emitt és itt láthatók

Nagyon bátran kezdtek a hazaiak, gyakorlatilag egykapuztak az első 5 percben és több lövésen kívül egy lesgólt is szereztek. Lassacskán kezdtünk felocsúdni, a 30. percre a két csapat már túl volt 8 szögleten, de néhány kósza fejesen kívül nem forogtak veszélyben a kapuk.
Aztán az 55. percben (mikor máskor…) Davis tartott meg egy ajándékba kapott labdát, majd jól készített le Wrightnak, aki takarásból, szépen csavarta el a labdát a hosszúba, megszerezve első itteni találatát.

A kimondottan agilisen játszó Wright két perccel később a másik kapunál is veszélyeztetett, a lábáról a kezére pattant egy beadás, a vendégek nagy reklamálása közepette a bíró büntetőt ítélt. Majd kiment egyeztetni az asszisztensével és visszavonta azt – ritkán látható jelenet! Euan Anderson ezt lapokkal próbálta meg kompenzálni, ugyanis a következő 8 percben négyen is besárgultak.
Lassan csordogált a meccs, tíz perccel a vége előtt mind az öt cserét kihasználva próbáltunk frissíteni, Bassey és Defoe is lehetőséget kaptak. Viszont ismét egy büntetőgyanús eset okozott zűrt, most Simpson karjára pattant a labda és a visszajátszásból nem tűnt úgy, hogy ez ellen sokat próbált volna tenni. De hogy ne érje szó a ház elejét, a három perces hosszabbítás negyedik percében csak megkapták a büntetőjüket, igaz, ez volt a legkevésbé szabálytalan, Simpson térdének nekiugrott a támadó. Liam Craig ezúttal már engedélyt kapott az elvégzésre és tökéletesen be is vágta.
A középkezdésre már idő sem maradt, a Szentek rászolgáltak az egy pontra.

Gerrard: „Azt hiszem az egyértelmű, hogy a kezdés előtt és a meccs közben is minden döntésünk a kupameccs figyelembe vételével történt. Lehetőséget akartam adni azoknak, akik kevesebbet szerepelnek, hogy játékban legyenek és pihentetni néhány kulcsembert. A legnagyobb pozitívum Tavernier visszatérése, míg Wright rászolgált a bizalomra, amit ma góllal hálált meg. A vége felé a srácok hoztak néhány rossz döntést, kár, hogy nem zártuk le korábban a kimenetelt. Több helyzetük volt mint nekünk, nem játszottunk jól, de így is majdnem győztünk. A kupameccs a prioritás, ennek fényében álltunk hozzá a maihoz, ezért elfogadjuk az egy pontot és továbblépünk.”

Ha eddig nem lett volna nyilvánvaló, az biztos, hogy nem lehetett félvállról venni a Szenteket a Skót Kupa negyeddöntőjében sem. Ennek megfelelően a „gyengített” csapat visszaerősödött, 5 helyen változott a kezdő, McGregor védett, Helander és Morelos is kezdett, eközben másik oldalon csak egy helyen módosult a csapat.
Jó ómen, hogy az előző négy alkalommal, amikor kiejtettük őket a sorozatból, megnyertük a kupát.

Rangers – St. Johnstone 1-1 (0-0; 0-0; 0-0) – 2-4, büntetők után
Skót Kupa, negyeddöntő, április 25.

McGregor – Tavernier, Goldson, Helander (Simpson, 111.), Barisic – Kamara, Davis (Defoe, 120+4.), Aribo, Hagi (Wright, 68.), Kent – Morelos (Roofe, 81.)
Gól: Tavernier (116.); ill. Clark (120+2.)
Nézőszám: zárt kapu

Hosszabb öf itt nézhető
Képek itt, emitt és itt láthatók

A tét nem volt kicsi: a továbbjutónak esélye marad duplázni.

Így aztán a Szentek – még ha nem is ugyanakkora elánnal, mint néhány nappal korábban, de – ezúttal sem fogták vissza magukat a támadásokkal az elején, ám ez főleg a szögletekben kimerült. Épp az egyik ilyenből tudtunk vezetni egy gyors kontrát a 10. percben, amit Morelos önzetlen passzából Kamara lövése zárt le, Clark kapus lábába rúgta. Válaszként érkezett Tanser bombája, amit McGregor ütött ki. Ezúttal is bizonyították, hogy nehéz ellenük játszani, nem is nagyon tudtunk mit kezdeni, a legnagyobb sansz a szünet előtt adódott, egy továbbcsúsztatott szögletet kapásból az ötösről lőtt fölé Morelos.

Jobban kezdtük a második félidőt, egy Morelos fejes a kapufán csattant, onnan pechünkre pont a kapus kezébe. Közepesen csordogált a meccs és abszolút benne volt, hogy túlórázni fognak a csapatok, noha a vendégek a 75. percben is csatárt cseréltek. Tíz perccel a vége előtt Morelos következő fejesét már bent láttuk, de Clark kapus lába másképp gondolta. A sárga lapos kolumbiainak ez volt az utolsó megmozdulása, Roofe váltotta, de ő sem tudta megváltani a világot. A másik oldalon O’Halloran kilépése után McGregor védett, így jöhetett a hosszabbítás.
Az első 15 percben aktívabb volt a Rangers, Tav, Helander és Roofe is próbálkozott, de hatástalanul, majd a térfélcsere után Rooney lőtt azonnal mellé. O’Halloran újabb elfutását is blokkolta a kapusunk, de ebbe Helander belesérült, ennek később fontos szerepe lett. Aztán amikor már a büntetőkön kezdtek gondolkodni a csapatok, a 116. percben Aribo beadásig cselezte magát, majd tökéletesen megtalálta Tavernier fejét, aki nem hibázott az ötösről. Ekkor joggal hihettük, hogy ez már megvan, de a Szentek nem így gondolták.

Már a 120. percben túl jártunk, amikor egy felelőtlen félpályás Roofe-kísérlet (persze, egyszer már bejött…) után vezethettek még egy támadást, aminek szöglet lett a vége, így Zander Clark kapus is előrerohant. És miközben a kommentátorok azt ecsetelték, hogy micsoda fantasztikus fordult lenne, ha ő egyenlítene, pontosan ez is történt! Teljesen érthetetlen módon senki nem figyelt rá, mintha nem vették volna komolyan, hogy mit keres itt, így a szerdán az utolsó pillanatban egyenlítő Craig ráívelte Clark fejére a szögletet, aki a támadóval birkózó McGregor mellett bebólintotta az újabb egyenlítő gólt.

Ekkor már érezhető volt, hogy mentálisan ők vannak a topon és ez a büntetőknél ki is ütközött. Rögtön kezdésként Tavernier próbálkozását kivédte Clark, a következő 5 rúgó nem hibázott (nálunk Barisic és Defoe), Roofe-ét viszont elérte Clark, Ali McCann pedig kihasználta az első meccslabdát, ezzel a St. Johnstone jutott a Skót Kupa elődöntőjébe.

Gerrard: „Csalódott és frusztrált vagyok, mert mióta itt vagyok, egyszer sem voltunk annyira jók, hogy sikerüljön kupát nyerni. Egy hónapja a világ tetején éreztem magam, most meg a legalján, de ilyen a futball és az élet. A kupameccseken muszáj kihasználnod a helyzeteidet, mert nincs javítási lehetőséged. Ezt ma sem tettük meg, nem zártuk le a meccset, pedig megtehettük volna. Meg kell dicsérni a St. Johnstone-t, mert rendezettek, nehezen feltörhetők voltak, bár így is volt 5-6 igazi sanszunk, de a fontos pillanatokat nem használtuk ki és ezért csak magunkat okolhatjuk. Megfizettük az árát, hogy a legutolsó pillanatban üresen hagytuk a mezőny legmagasabb játékosát fejelni. A kupa volt a prioritásunk, ez elszállt, nehéz lesz felállni belőle, de van még hátra három meccsünk, megpróbáljuk ezekből a legtöbbet kihozni.”

A St. Johnstone 13 próbálkozásból először jutott túl a Rangers-en a Skót Kupában.

A negyeddöntőre már csak első osztályú klubok maradtak állva és ők nem is nagyon bírtak egymással, a 4 párharcból csak egy nem büntetőkkel dőlt el, a Dundee Utd kissé váratlanul hármat lőtt Aberdeenben. A Hibs-Well találkozón 3 gól született az utolsó tíz percben és a fővárosiak kevesebbet hibáztak 11 méterről. A Kilmarnock-St. Mirren igen izgalmasan alakult, a rendes játékidőben mindkét csapat vezetett egyszer, a hosszabbításban mindkettő értékesített egy büntetőt és a valós párbajban is csak egyet hibáztak a tízből, ezzel a Szentek jutottak az elődöntőbe – ahol a másik St., a Johnstone lesz az ellenfelük.

További hírek a skót foci világából

Az élvonalbeli felsőházban az egyetlen lényegi kérdés a bronzérem sorsa maradt, ehhez a Hibs-nek a maradék három meccséből egyet kell nyernie.
Az alsóházban még nyitott a kieső kérdése, a két lejátszott fordulóban csak az amúgy is legrosszabbul álló Hamilton nem szerzett pontot, így három egységre van az osztályozótól, az ott álló Ross County pedig még kettőre a bent maradó helytől, itt lesznek még izgalmak a végén.
Az idén feljutott Dundee United már bebiztosította bentmaradását, miután 8 meccséből csak egyet (a Rangers ellen) veszített el. A Kilmarnock meglódulásában nagy szerepet vállalt Kyle Lafferty, aki hat meccsen 10 gólt szerzett, előbb a kupában, majd a bajnokságban triplázott, úgy, hogy ezek előtt legutóbb 2011-ben az Rangers utolsó bajnokiján szerzett mesterhármast! Nem csoda, hogy edzője, Tommy Wright az „évtized legjobb szabadon igazolható játékosának” tartja.

A Championshipben a Hearts 3 körrel a vége előtt biztosította be a bajnoki címét, összességében a harmadik ilyen trófeáját. Ezután bemutatták minden idők egyik legvisszafogottabb ünneplését, amiben a szurkolók nyomása is közrejátszott, ugyanis online kampányok indultak, egyrészt a tavalyi „kizárás”, másrészt a csúfos kupapofon miatt szólították fel a játékosokat szolid ünneplésre.

The most awkward title celebration ever? 🤔

Hearts lift Championship trophy in low-key fashion…

🏆⤵️ pic.twitter.com/asR3la3CDd

— BBC Sport Scotland (@BBCSportScot) April 24, 2021

A Dundee a végére felkúszott a második helyre, nagyban köszönhetően Jason Cummings-nek, a korábban a Rangers-ben is megfordult támadó januári érkezése óta 15 bajnokin 8 gólt szerzett. A sokáig a második helyen álló Raith Rovers így kénytelen egy plusz körrel többet játszani a feljutási esélyért, ellenfele a Dunfermline lesz, amely a szezon nagy részét a dobogón töltötte, de végül lecsúszott arról.
Az Alloa kiesése nem volt kérdés, a 12. forduló óta folyamatosan utolsók voltak, végül 7 pont hátránnyal zártak.

A Partick Thistle nagy hajrával, a surranópályán behúzta a harmadosztály bajnoki címét, hiszen az alapszakasz utolsó körééig egyszer sem álltak az élen, ám a végén volt egy ötös győzelmi sorozatuk, kapott gól nélkül. A sikerhez hozzátett korábbi csatárunk, Zak Rudden, aki utolsó hat meccsén hétszer betalált.

A legnagyobb csalódás a Falkirk szereplése, hiszen legesélyesebbként a 18 körös alapszakaszban a 2. helynél egyszer sem álltak rosszabbul, de a december óta lejátszott 14 bajnokiból csak kettőt (!) tudtak megnyerni és hatszor gólt sem szereztek, ezért hatalmas blamával a záráskor még a playoff helyekről is lecsúsztak, pedig a hajrában még edzőt is cseréltek.
Váratlan pozitív teljesítmény az Airdrieonians-é, amely utolsó 9 meccséből 7-et megnyert, ezzel megérdemelten lett második, megelőzve az újonc, ámde végig az élbolyban tanyázó Cove Rangers-t. A Forfar kiesése várható volt, egész végig hátulról nézték a mezőnyt, 8 ponttal maradtak le a Dumbarton mögött.
A harmadosztályban más érdekesség is történt, a Clyde-East Fife meccs játékosai már a kezdő sípszót várták, amikor közölték velük, hogy egy hazai játékos tesztje pozitív lett. A játékos együtt bemelegített és az öltözőben is együtt volt a társaival, az eset kiderülte után távozott a stadionból, a rendezők viszont úgy ítélték, hogy csak minimális a rizikó és mehet a meccs. Viszont az East Fife ezt a minimál rizikót nem vállalta, nem álltak ki, ezért megbüntette őket a Liga 1+10 ezer fontra – a nagyobb összeg felfüggesztés alatt van!

A League Two bajnoka megérdemelten a Queen’s Park, amely rajt-cél győzelmet aratott, az alapszakaszban veretlen maradt, ezután két vereség még belefért, így „csak” 16 pont előnnyel jutottak fel.

Mögöttük érdekes helyzet alakult ki, az Edinburgh City, az Elgin és a Stranraer egyaránt 38-38 pontot gyűjtött, közöttük a gólkülönbség döntött.
Skócia legrosszabb ligacsapata a Brechin City lett, összesen 2 győzelemig jutottak, úgyhogy ők játszanak majd a Kelty Hearts-Brora Rangers páros győztesével a negyedosztályban maradásért.

Érdekesség, hogy a ligarendszerben szereplő 4 glasgow-i illetőségű csapatból 3 bajnok lett – a negyediknek pedig semmi sem sikerült idén…

A 24. kör góljai, a 25. kör góljai, a 26. kör góljai.

A Rangers női csapata 4 hónappal az utolsó meccse óta kezdhette el ismét az edzéseket, a bajnokság április elején folytatódott. 7 kör után a Rangers gólkülönbséggel vezetett az előző 14 év bajnoka, a Glasgow City előtt és a visszatérés nem is sikerülhetett volna jobban: a Hearts-ot 6-0-ra, a Spartanst 5-0-ra ütötték a lányok, a Hibs ellen is 1-0-ra nyertek (itt a kapitány, Brianna Westrup egy összefejelés után szerzett magának egy óriási dudort), majd a Celtic ellen becsúszott egy 1-0-ás vereség. De ez nem törte meg a lendületet, a Forfar Farmingtonnak 11 gólt rámoltak be,  viszont a Glasgow City nem hibázott, így 3 pont a hátrány mögöttük.

Részben ide tartozó hír, hogy a skót női válogatott többek között Magyarországgal is megvív a 2023-as világbajnoki selejtezőben.
És ha már válogatott: összeállt az EB-re készülő keret nyári programja. Egy spanyol edzőtábor után felkészülési meccsek Luxemburg és Hollandia ellen idegenben, majd a Middlesbrough edzőcentrumában lesz a központ, ugyanis az edinburgh-i tréningkomplexumot a csehek már jóval korábban lestoppolták. A Hampden Parkban rendezendő meccsekre egyébként a jelenlegi tervek szerint 12 000 nézőt fognak beengedni, ami a kapacitás 25%-a – a három héttel korábbi Skót Kupa döntőre viszont nem mehetnek még be nézők.

Napvilágot látott az első nyári felkészülési meccsünk, július 17-én az Arsenal látogat az Ibrox-ba! A két csapat közös múltja az 1930-as évekig nyúlik vissza, ők voltak a Rangers 1973-as centenáriumán is az ellenfelek, most pedig közeledve a 150. évfordulóhoz, ismét találkozunk.

A Fourfourtwo magyar nyelvű cikke a klub feléledéséről.

A Daily Record gyűjtése szerint április elején Barisic európai szinten holtversenyben a második leghatékonyabb balhátvéd volt a maga 5 gól+12 asszisztjával.
A statisztikákkal foglalkozó CIES azt vizsgálta, hogy a világ 71 első osztályú bajnokságában az összjátékperc hány százalékát kapták 21 év alatti játékosok az idei szezonban. Nos, Skóciában 33 kör után az utolsó Hamilton az első 12,9%-kal, a Rangers alulról a harmadik 1,9%-kal. A mi mutatónk európai szinten is elég alacsony, hasonló számot produkál a Fradi, az Atletico Madrid és a Porto.
A következőben azt összesítették, hogy 2011 áprilisa és 2019 áprilisa között egy adott klubban kinek van a legtöbb bajnoki játékperce. A Rangers-t Tavernier a maga 200 meccsén 17679 perccel képviseli, ez ligán belül gyengébbnek számít, de világszerte a felső régióban van.

Úgy tűnik, Jordan Jones mellett Brandon Barker kölcsönadása is bevált az angol harmadosztályba, mindketten rendszeresen játszanak, utóbbi nemrég egy félpályás szólógólt szerzett:

👋 See ya@BrandonBarker96 🤯

📺 Watch the highlights here 👉 https://t.co/g7ixUqiV6L#OUFC | #COYY pic.twitter.com/0nJ1diCGHc

— Oxford United FC (@OUFCOfficial) April 11, 2021

A következő legalább két szezonban a Ligakupa névadó szponzora a Premier Sports tévécsatorna lesz, amely így még több közvetítési joghoz jut hozzá.

Az idei Challenge Cup kiírását már korábban törölték, de a tavalyi döntő még mindig a levegőben lógott. A döntés most született meg, a szűkös naptárba nem fér bele, így játék nélkül megoszott kupagyőztes az Inverness és a Raith Rovers.

Bár nagy kacsának tűnik, de a spanyol AS című lap szerint a nálunk értékelhetetlen Umar Sadiq annyira jó teljesítményt nyújt az Almeriában, hogy már a Bayern München is figyeli – a még durvább hírmorzsa, hogy a kivásárlási szerződése 60 millió euró, ami tovább nőhet, ha feljutnának.

A klub készített az egyik szurkolói nótából egy hivatalos verziót: