6 nap alatt plusz 6 pont előny

Újabb két győzelmen vagyunk túl és lassacskán elkezdhetünk visszaszámolni, hogy mennyi kell még a bajnoki címig. Addig is tekintsünk vissza erre a kettőre, hiszen újonc kapusunk bemutatta a szezon védését és Templeton kezd újra magára találni. Persze most is akadt több olyan esemény, amely a pályán kívüli vizet felkavarta…

A heti első vihar-a-biliben eset, hogy kiderült, a csapat a Forfar előtti estét a 4 csillagos Carnoustie Hotelben töltötte, holott az Ibrox és a Station Park között mintegy 125 km a távolság, ami egy luxusbusszal legrosszabb esetben is maximum 2 órás utazás – mindezt pár nappal azután, hogy 15%-os fizetéscsökkentésre kérték a játékosokat.
“Megértem a szálloda megkérdőjelezését, de nekem az a dolgom, hogy a Rangers menedzsereként a lehető legjobb feltételeket teremtsem meg a játékosoknak. Mi a Rangers Football Club vagyunk és megpróbálunk a legprofibb módon megfelelni ennek. Ez nem is fog változni, amíg én itt leszek.” – mondta McCoist.

A Forfarról készült ismertető itt olvasható, további érdekesség velük kapcsolatban, hogy van egy aktív válogatott játékosuk Odmar Færø személyében, aki nevének megfelelően a Feröer-szigetek nemzeti csapatának tagja. A 24 éves középhátvéd a B36 Tórshavn színeiben még BL selejtezőn is játszott (épp a Linfield ellen), tavaly ősszel beiratkozott az aberdeeni egyetemre, mellette pedig a Forfarban focizgat, méghozzá úgy, hogy a válogatottban is számítanak rá.

A hazaiak igen jól, egy 5-1-es idegenbeli és egy 3-0-s hazai győzelemmel kezdték az újévet. Idén ez a negyedik egymás elleni meccsünk, az augusztusi 2-1-es ligakupavereséget valamennyire kiegyenlítettük az 1-0-s és a 6-1-es bajnoki győzelmekkel.

Macleod és Templeton személyében két visszatérőnk volt, Peralta és Black viszont lapok miatt eltiltott. Clark sérülése komolynak bizonyult, 5-6 hét kihagyás vár rá. Ami meglepőbb, hogy első alkalommal került be Simonsen a kapuba, a Bell családba megérkezett az első baba, így az újdonsült apuka kimenőt kapott.

A Rangers család legújabb tagja

A családi vállalkozású Forfarnál (Campbelléktől 2 a pályán, 2 a kispadon volt) csak a padon ült egykori bajnokunk, Marvin Andrews, de így is 30 év fölötti átlagéletkort produkáltak.

Forfar – Rangers 0-2 (0-0)

League One, 21. forduló, január 20.

Simonsen –  Foster, McCulloch, Mohsni, Wallace – Faure – Aird, Shiels (Templeton, 71.), Law, Macleod – Daly
Gól: Mohsni (75.), Templeton (89.)
Nézőszám: 3067

A Forfar kezdett veszélyesebben és nem sok kellett hozzá, hogy Simonsen előbb kapjon gólt, mint ahogy egyáltalán labdához ér Rangers mezben… Malcolm 3 méterről leadott fejese a kapufa tetejére, onnan pedig a mezőnybe hullott vissza. Nekünk először a 8. percben volt momentumunk, ekkor Law mellre vette, a korábbi Celtic-kapus Douglasnek kellett fölétolnia a szép lövést.
Ekkor azt hihettük, hogy egy lehetőségekben gazdag félidő vár ránk, de 2-3 félhelyzeten kívül végig mezőnyjáték folyt, ennek ellenére nem mondhatni, hogy unalmas meccs lett volna. Darren Dods például kétségtelenül akadályozta Wallace-t a tizenhatoson belül, aki picit könnyen esett, talán ennyit lejt a hazai pálya, hogy nem járt érte büntető.

A félidő második felében gyors egymásutánban 3 védőnk is besárgult, Douglas magabiztosan húzkodta le a beadásokat és a Forfar jópárszor eljutott szögletekig.
A második félidőben viszont az esővel együtt a játék töredezettsége is megérkezett, fault fault hátán, a lefújásig 9 sárgát osztott ki a bíró.
Egy óra elteltével váltottunk sebességet, ezt BigLee felsőkapufája jelezte, de a támadásokat hátráltatta, hogy Daly mintha a pályán sem lett volna, olyan észrevétlen volt, akárcsak Shiels, akit le is kapott Ally és betette Templetont, hátha varázsol valamit. Az áttörés azonban a legváratlanabbtól jött, a szokásosnál is szétszórtabb Mohsni negyedórával a vége előtt a kapufa segítségével megszerezte első fejes (!) gólját. Ez egyébként a csapat 14. szöglete volt és az első, amit nem a hosszúra ívelt Aird…

A hazaiak nem hagyták magukat, Simonsennek a szezon védését kellett bemutatnia, hogy elkerüljük az Eurosport Watts rovatát: egy Forfar szögletet Mohsni fejelt rá Wallace-ra, az ő kobakjáról pedig csak az angol kapusunk villámgyors reakciójának köszönhetően nem született öngól.

Ezzel nem volt vége, a 89. percben Dale Hilson még egy CR7-féle szabaddal megfagyasztotta a vért az ereinkben, de aztán Templeton megvillant és 3 védőnek kötött csomót a lábára, majd bevarrta Douglas szeme közé a második gólt.

Képek itt és itt láthatók.

1,5 perces öf
Simonsen bravúrja

McCoist: “Bár remek vendéglátó a Forfar, mégis örülök annak, hogy nem kell többet idén idejönnünk, mert itt mindig nehéz a dolgunk. Nem kaptunk, de rúgtunk két szép gólt, három pontot szereztünk és Simonsen hatalmas bravúrt mutatott be, összességében tehát elégedett vagyok. A második félidőben sokkal jobbak voltunk, mint az elsőben, de erre számítottunk is.
Templeton gólja csodálatos volt. Sajnálatos, hogy a sérülések megakadályozzák a folyamatos játékát, mert ilyen teljesítménnyel mindenképp helye van a csapatban.”

Dick Campbell: “A Rangers góljai csodálatosak, világklasszis szintűek voltak, a Barcelona sem tudta volna ezeket levédekezni. Persze lehet erre számítani, ők főállásúak, míg nálunk vízvezetékszerelők is játszanak, de nagyon büszke vagyok rájuk, hogy újra megnehezítettük a Rangers dolgát.”

A meccset közvetítő BT Sport szakértője ezúttal a Kris Boyd, Kenny Miller páros volt, majd amikor a végén csatlakozott hozzájuk McCoist, mintegy 550 Rangers gól állt egymás mellett…

A Dunfermline egy korai góllal hatalmas meglepetésre 1-0-ra kikapott otthon az utolsó Airdrie ellen – utóbbiak peche, hogy az Arbroath is győzött, így nem történt helycsere a kieső pozícióban.

A második meccs előtt Lee McCulloch kommentárja borzolta a kedélyeket, ugyanis ezt nyilatkozta: “A tapasztalataim alapján úgy vélem, nincs sok különbség az élvonal és a harmadosztály, a Premiership és a League One csapatai között. A Motherwellt kiütötte a kupából az Albion Rovers, amely még csak nem is a saját pályáján játszott, a Morton pedig a Celtic Parkban tudott győzni. Elég egy fél pillanat és az ellenfél megbünteti a figyelmetlenségedet.” (…stb, stb, a lényeg, hogy hálás az edzői stábnak a jó felkészítésért)

McCoist annyit tett hozzá, hogy: “Megértem és egyetértek vele, bár szerintem Lee a Premiership alsó részére gondolt. Ahogy látom az utóbbi időben jelentősen fejlődik az alacsonyabb osztályú futball. Ezt tavaly és idén mi is megtapasztaljuk. A Celticet illetve még 2-3 csapatot nem venném ide, de a többiek között bárki képes megverni bárkit.”

Ha vitás helyzet adódik, Neil Lennon természetesen azonnal feltűnik és odaszúrva kifejti a véleményét: “Én igazából nem tudom összehasonlítani, mert harmadvonalban nem dolgoztam, de úgy gondolom, az emberek többsége nem ért ezzel egyet. Tavaly a Queen of the South toronymagasan nyerte a harmadosztályt, idén mégis szenved eggyel feljebb, szóval azért valami különbség csak van a szintek között.”

 No de elég a beszédből főleg Lennonéből, irány a pálya, ott lehet bizonyítani!
Egy 5-1 és egy 3-0 a mérlegünk eddig az Arbroath ellen és övék a League One legrosszabb védelme.
Bell visszakerült a kapuba, Black pedig eltiltása után került a kezdőbe, ahol Daly támadópárja ezúttal is Shiels volt próbált lenni.

Rangers – Arbroath 3-2 (1-1)

League One, 22. forduló, január 25.

Bell – Faure, Mohsni, McCulloch, Wallace – Aird, Law, Black, Macleod (Templeton, 55.) – Shiels (Little, 58.), Daly
Gól: Daly (20.), Templeton (71.), McCulloch (76., büntető); ill. Banjo (2.), Linn (49.)
Nézőszám: 41 207

Talán a drámai kifejezés sem túlzó erre a meccsre, a kiesés ellen küzdő Arbroath igencsak megnehezítette a csapat dolgát, kétszer is 20 percen keresztül vezetett és az utolsó pillanatban meccslabdája is volt a döntetlenhez.

A Gers szempontjából szörnyen kezdődött a délután, a 83. másodpercben egy gyors támadás végén a hosszú oldalon mindenki lemaradt David Banjoról, aki köszönte és lazán megszerezte a vezetést. Csak a 20. percben sikerült felocsúdni a sokkból, ekkor Daly törte meg másfél hónapos gólcsendjét, de ehhez kellett a megelőző két remek passz is. A maradék időben Daly jeleskedett a helyzetkihagyásban, de Shiels oldalhálója és Mohsni fejese is bemehetett volna.

A második félidőben egyből a középkezdés után Law került helyzetbe, de Scott Morrison kapus védett. Az Arbroath pedig büntetett: McCulloch leghátsó emberként elvétette a becsúszást, Bobby Linn be is passzolhatta volna a társnak, de megtartotta magának a dicsőséget – az idei szezonban először látott 2 vendéggólt az Ibrox.

Milyen védekezés ez, helló?

Változtatni kellett, Templeton behozatala pedig fordulópontot jelentett, negyedóra játék után szinte lekopírozta az előző fordulóban szerzett gólját. 2-2, ez még mindig kevés, de innentől már nem volt megállás, benne volt a levegőben, hogy legalább még egy gólt be fog gyötörni a csapat.
Ez két percen belül meg is valósult, de ez a gól nem gól: Templeton kapufáját pofozta be Mohsni, majd a nagy gólöröm közbe esett le, hogy hiába, lesen állt. Újabb két perc múlva Little fordult le a védőjéről, a beadását viszont a lerántott Daly nem érhette el. Szokás szerint McCulloch állt a tizenegyeshez és bár Morrison az irányt eltalálta, nem védhetett.
Előnyből már csak nem bukjuk el, ugye? Nem sokon múlott… a 91. percben egy szöglet után kétszer is a gólvonalról kellett menteni, szinte hihetetlen, hogy kimaradt, de igaz.

Képek itt és itt láthatók.

Gólok itt
26 perces öf az oldal alján

McCoist: “A két bekapott góllal magunkat helyeztük nyomás alá, nagyon meg kellett dolgozni a győzelemért, de örvendetes, hogy egymásért is tudtak dolgozni a srácok. Tempset külön kiemelném, új lendületet adott, gólt szerzett, kapufát lőtt. Úgy gondolom, egy formában lévő Templeton az ország bármelyik csapatába beférne.”

Paul Sheerin: “Sajnos vesztettünk, így nem sok értelme van, de azért büszke vagyok a játékosokra. Hiába vagyunk mi kis csapat, ez egy futball meccs és mi minden meccsen győzni akarunk, nem pedig élvezni a stadiont. 2-1-nél úgy éreztem, nyeregben vagyunk, de a Rangers a semmiből is tud gólt szerezni.”

A Dunfermline az 54. percben még 2-0-ra vezetett Brechinben, azonban a hazaiak pár perc alatt kiegyenlítettek, a 89.-ben pedig a győzelmet is megszerezték, így az előnyünk a Pars-szal szemben 23 pontra nőtt.
Legközelebb, szombaton 16.00-tól éppenséggel pont a Brechin látogat az Ibroxba, ami nem csupán azért ígérkezik (hasonlóan) nehéznek, mert hármas győzelmi szériában vannak, hanem mert októberben kínkeservesen sikerült csak legyőzni őket.