Váratlan pontvesztés, utolsó pillanatban kiszenvedett győzelmek és nagy pofon – így telt a november a Rangers háza táján.

November első jelentős híreként kiderült, hogy a csapat nem fogja tétlenül tölteni az újonnan beiktatott januári szünetet, átruccan Lipcsébe, ahol január 15-én a Bundesligába berobbanó RB Leipzig ellen játszik felkészülési meccset. Skót nézőpontból Oliver Burke miatt érdekes a találkozó, aki tulajdonképpen ismeretlenül lett nyáron a legdrágább skót focista, amikor a Nottinghamből a németekhez szerződött, 13 millió fontért cserébe.
A mintegy 43 ezres Red Bull Arénába nem kevesebb mint 6000 (!) Rangers szurkolót várnak, az Easyjet pedig plusz két gépet tett be a Glasgow-Berlin útvonalon erre a hétvégére.
Warburton: „6 nap pihenő után elkezdünk edzeni, majd szombaton elutazunk Németországba, vasárnap délután lejátsszuk a meccset, majd jövünk is vissza. Nehéz ellenfél, aki nagyon jól kezdte a bajnokságot, jelentős háttér áll mögötte. Az volt a célunk, hogy komoly ellenfelünk legyen, bő kerettel fogunk utazni és sokan fognak lehetőséget kapni. Bízunk benne, hogy a következő szezonban több európai kaland vár ránk.”

Tétmeccsen legutóbb 15 éve voltunk a Ross County vendégei, bajnokin pedig most debütáltunk a Victoria Park (újabb nevén Global Energy Stadium) gyepén.
A hazaiak utolsó 9 bajnokijukon nyeretlenek, összesen 4 pontot gyűjtöttek be, így utolsó helyen álltak.
A bajnokságban először nem változott a kezdő a megelőzőhöz képest. A hazaiaknál találunk egy jól csengő nevet, Chris Burke-ét, aki a Rangers-től való távozása óta 7 évet töltött Angliában, egyre kevesebb lehetőséggel, most tért haza.

Ross County – Rangers 1-1 (1-1)
Premiership, 12. forduló, november 6.

Foderingham – Tavernier, Hill, Kiernan, Wallace – Halliday, Windass, Holt – Miller (McKay, 64.), Garner (Waghorn, 64.), O’Halloran (Dodoo, 80.)
Gól: Davies (26.); ill. Hill (8.)
Nézőszám: 6 590

A meccs első valamirevaló helyzetét sikerült kihasználni, Hill ugrott egy szögletnél a legmagasabbra és szépen befejelte a 8. percben, ezzel az élvonal legidősebb gólszerzője lett.
Gyorsan jöhetett volna a második is, ám a 3-3 elleni szituációt Miller az oldalhálóban fejezte be. Garner pedig pár percre rá a kapusban – ez már megbosszulta magát, ugyanis szintén szögletből jött az egyenlítés, a csapatkapitány Davies teljes üresen állva büntetett.
Ezt követően néhány kisebb helyzettől eltekintve, durván leesett a színvonal, a második félidő felénél végrehajtott duplacsere sem segített, az utolsó tíz percre éledtek föl kicsit az események, de semmi lényeges nem történt.
Gyenge meccs, gyenge eredmény.

Képek itt és itt láthatók.
Hill 1-0, Davies 1-1
Rövidebb videó itt, hosszabb videó emitt, hosszú öf itt nézhető.
A teljes meccs itt látható
A forduló góljai

MW: „Három pontért jöttünk, de kettőt itthagytunk. Nem úgy játszottunk, ahogy szerettünk volna, az első félidőben megvoltak a helyzetek, de ennyit nem szabad kihagyni. A korai gól után volt vagy 6 kontránk, de összességében nem vagyok elégedett a mutatott játékkal, főleg a múlt heti után, azt kellene állandósítani.”

Nem is csoda, egy statisztika szerint, az élvonal 25 leghatékonyabb (gól vagy gólpassz/perc) játékosa között csak egy Rangers-öst találunk, a 37 éves Millert…

Jöjjön a szokásos havi Barton-beszámoló – de ígérem, több már nem lesz belőle!
Joey Barton hosszú idő után visszatérhetett edzeni – de a klub utasítása szerint csak az ificsapathoz és a felnőttek parkolóját sem használhatta. Amikor ezt meghallotta, fogta az általa vásárolt kávéfőzőt és angolosan távozott (más források szerint összetörte és kidobta a kukába). Másnap orvosi utasításra, „túlzott stressz” miatt pihenőt kért…
Erre a legjobb komment ez volt: „Ha Barton úgy gondolja, stresszes dolog Rangers játékosnak lenni, próbálja ki, hogy milyen Rangers szurkolónak lenni.”
Aztán napra pontosan két hónappal utolsó meccse után, november 10-én hivatalosan is bejelentették: közös megegyezéssel távozott. Mivel egyik fél sem kívánt többet mondani, ezzel valószínűleg világrekorder lett a legrövidebb hivatalos közlemény témában.

Mivel konkrétum sehonnan nem szivárgott ki, ezért csak a pletykákból tájékozódunk: állítólag 3 havi fizetését kapta meg, hogy cserébe ne zavarja a vizet. És hetente kb 20 ezer fontot keresett. Minden pályán töltött perce megközelítőleg 1080 fontjába került a klubnak. Lehet számolgatni…
Egyébként úgy tűnik, visszatér a Burnley-hez, ahol tárt karokkal várják. Lelkük rajta.
Egy kis összefoglaló az itt töltött idejéről.
Időközben a fogadási ügyében is döntés született: 1 meccsről tiltották el – az ítélet hűen tükrözi az egész ügyet (vajon milyen elrettentő ereje van ennek?). Attól függetlenül, hogy ez már távozása után derült ki, az eltiltás egész Nagy-Britannián belül érvényes.

Ez után 2016 utolsó válogatott szünete következett. A várva várt Anglia elleni csata előtt az augusztusban a nemzeti csapattól visszavonuló Scott Brown meggondolta magát és újra kerettag lett. Korábbi játékosunk, Alan Hutton viszont tényleg (?) visszavonult, miután elvesztette a helyét a kezdőben, nem kíván többet szerepelni. Hutton kerek 50 alkalommal lépett pályára, 2007 és idén március között.
A két válogatott tétmeccsen legutóbb 17 évvel ezelőtt találkozott, akkor a 2000-es EB-playoffban a hazai 2-0-ás vereség után a skótoknak csak félsiker volt az idegenbeli 1-0.

A skótok igen szerencsétlenül álltak a sérülésekkel, két balhátvéd (Tierney, Robertson) is kiesett, így igen nagy lehetőség adódott Lee Wallace előtt, aki a 8 helyen átforgatott csapatban kezdett – 2010 óta első ízben. És noha akadt is néhány helyzete a rózsaszínben szereplő vendégeknek, az angolok három fejesgóllal letudták a meccset a 14 ezer vendégszurkoló ellenére. A skót sajtó pedig a keresztvizet is leszedte a társaságról. Ami viszont pozitívum, hogy Wallace nem vallott szégyent, három éves kihagyás után tért vissza és remekül helytállt!

Természetesen rögtön felmerült a kérdés, hogy a már amúgy is inogó padú Strachan marad-e, de egyelőre a Szövetség továbbra is bizalmat adott neki a selejtező végéig. Annak ellenére, hogy az utolsó 10 tétmeccséből csak 3-at nyert meg: kettőt Gibraltár, egyet Málta ellen.

Skócia 4 kör után 4 ponttal az utolsóelőtti helyen áll csoportjában, amiben bízhatnak, hogy a maradék hat meccsből már csak két „könnyebb” (litván, szlovén) lesz idegenben. Folytatás március végén otthon, Szlovénia ellen.
Helyzetüket jól jellemzi, hogy Luxemburg kapitánya azt nyilatkozta, hogy a koefficiensük javítása érdekében jövőre szívesen játszana általuk is verhetőnek tűnő ellenfelekkel felkészülésit, példának hozta Skóciát (és Ciprust, Litvániát). Az évet egyébként a FIFA ranglista 67. helyén zárja Skócia, többek között Benin, Mali és Üzbegisztán ölelésében…

Az északírek magabiztos 4-0-lal küldték haza az azerieket, Lee Hodson a padon maradt. Nem úgy a horvátok elleni 0-3 alkalmával, amit végigjátszott.

A válogatott szünet után a Dundee volt a sorban következő ellenfél. Szeretünk ellenük játszani, 2001 óta, 15 bajnokin veretlenek vagyunk velük szemben. Az Ibroxban bajnokin utoljára 2004-ben találkozott a két csapat.
Warburton ezúttal sem változtatott a kezdőn.

Rangers – Dundee FC 1-0 (0-0)
Premiership, 13. forduló, november 19.

Foderingham – Tavernier, Hill, Kiernan, Wallace – Halliday, Holt, Windass (McKay, 65.) – O’Halloran (Dodoo, 71.), Garner, Miller (Forrester, 76.)
Gól: Forrester (90+2.)
Nézőszám: 48 773

A dominanciával ezúttal sem volt baj, az első 25 percben 75%-nyit birtokolta a Rangers a labdát, de néhány kisebb helyzeten kívül nem sokra ment vele. Windass rendületlenül osztogatta a kulcspasszokat, főleg Garner járt élen a kihagyásukban, míg a vendégek előtt leginkább szabadrúgások után adódtak lehetőségek, míg egy ízben Holt az utolsó pillanatban mentett a csatár elől. Pár perccel később ugyanő az ellenfél kapujánál lőtt takarásból, de Bain kapus bravúrral védett. Nyomtunk tovább, de úgy tűnt, a meddő mezőnyfölény most sem párosul sikerrel. Ám a hosszabbításban jött a Dundee-mumus Forrester, aki a másik csere Dodoo beívelését a kapunak háttal állva, 13 méterről (!) becsúsztatta, ezzel megszerezve harmadik meccsén harmadik gólját a ‘Dee ellen.
A győzelem szűk, de megérdemelt.

Képek itt és itt láthatók.
Forrester gól
Rövidebb videó itt, hosszabb öf itt, hosszú öf itt nézhető.
A forduló góljai

MW: „Lehetett érezni a lelátón a frusztráltságot, de a játékosoknak mindig hinniük kell magukban. Az utolsó pillanatra hagytuk, de hosszú periódusokon át jók voltunk, megérdemelt a győzelem. Az elmúlt hetekben talán kicsit több szerencsénk is lehetett volna, de most örülök, hogy a játékosok megkapták a jutalmukat, megdolgoztak érte.”

A hónap utolsó hete mozgalmasan alakult, még két meccs várt ránk, de ezt megelőzően az éves közgyűlésre került sor (AGM).

Dave King egy röpke 21 perces beszámolóban az alábbiakat emelte ki:

– A vezetőség nem fog ész nélkül költeni, csak azért, hogy egy szezonban kiemelkedjünk, mert ez hosszú távra egyáltalán nem jelent garanciát a további sikerekre (pl. Leeds).
– Emiatt a klub újraépítése nem rövid, hanem közép- és hosszú távú folyamat, aminek a tavalyi sikeres szezon (feljutás, Challenge-kupa győzelem, Skót Kupa döntő) az első lépése volt.
– Hiába minden szurkoló türelmetlen a sikerekre, ezt el kell fogadni.
– Biztosítandó, hogy ne kelljen függeni külső forrásokból érkező pénzektől, a vezetőség kisebb mértékű kölcsönökkel számol olyan befektetőktől, akik egyben szurkolók is. Ezek a kölcsönök jellemzően kamatmentesek és/vagy hosszú távon visszafizetendők.
– Az európai kupaszereplés kiemelt cél.
– A stadion folyamatosan szépül, újul és az asztalon van egy 5 éves terv, ami a klub 150. évfordulójára, 2022-re jelentős változást hozhat.

Összefoglalva a vezetőségváltás óta eltelt időt:
pozitívumok:
– a legfontosabb dolog, a feljutás sikerült
– jó néhány fiatal játékos érkezett, aki az itteni ideje alatt fejlődött
– a Sports Direct által adott 5 milliós kölcsönt visszafizette a klub
– az edzőközpont megújult
– a hazai átlagnézőszám jelentősen növekedett
– egyetlen vezetőségi tag sem fogadott el bért, a korábbi 383 ezer fontos fizetés nullára csökkent
– az elmúlt évben több mint 20 ifjúsági játékos szerepelt különböző korosztályos válogatottakban
– a Rangers TV előfizetőinek száma 20%-kal nőtt
negatívumok:
– a klub még nem szerezte vissza korábbi „becsületét” a különböző futballszervezetek és a politikai szereplők körében, a lobbitevékenységen még van mit javítani
– az angol futballba áramló töménytelen pénzmennyiség miatt sok, a Rangers-nél minden tekintetben kisebb klub kedvezőbb célpont a játékosoknak
– az előző vezetőség által létrehozott szponzorációs és reklámjogok igencsak előnytelenek a klub számára
– 286 ezernyi büntetést kellett a Craig Whyte-éra miatt befizetni

Dave King beszéde
Szövegesen

Warburton elmondta, hogy kiáll Barton megvétele mellett, az ő „tapasztalata és minősége” alapján bízhattunk benne, hogy be fog válni. Reméli, hogy a többi 21 igazolása alapján ítélik meg.
Kifejtette, hogy a klubnak nincs több tucat scout-ja, viszont Frank McParland önmagában hatalmas név a szakmában és az ő kapcsolatrendszere rendkívüli. Az igazolásokat illetően a vezetőséggel nem alkalmanként beszél, hanem állandó kapcsolatban vannak.

Mark Warburton beszéde
Szövegesen

Jött a kisebbik városi derbi, a Partick ellen. A Firhillben legutóbb 2008 szeptemberében járt a Rangers, akkor a Ligakupában 2-1-re sikerült nyerni. Bajnokin másfél hónapja 2-0-ra nyertünk otthon, azóta 2-2-2 győzelem-döntetlen-vereség állt a Thistle mögött.

Partick Thistle – Rangers 1-2 (0-0)
Premiership, 14. forduló, november 26.

Foderingham – Tavernier, Wilson, Kiernan, Wallace – Halliday, Holt, Windass (McKay, 45.) – Miller, Garner (Dodoo, 60.), Forrester (O’Halloran, 74.)
Gól: Doolan (76.); ill. Dodoo (81. és 90+4.)
Nézőszám: 7 951

A Warburton-éra 50. bajnoki meccse újfent izgulósra sikeredett és ismét a cserének köszönhetően gyűjtöttük be a három pontot.
Az első félidőben helyzetek tekintetében kiegyenlített volt a párharc, Miller fejesére Foderingham több védése is jutott. A szünetben történt Windass-McKay csere után harcosan indultunk, Forrester egy labdaszerzés után egyedül futott a kapu felé, ám a védő bevetődve ráesett – a bíró szerint szabályosan.

A Thistle kezdett rájönni, hogy lehet itt keresnivalójuk, elkezdtek veszélyesen lövöldözni. Erre fel bejött Dodoo és elkezdődött egy oda-vissza rohangálás. Forrester megint egyedül vihette a kapusra, ezúttal belerúgta, majd Dodoo lőhetett üresen, ezt is fogta a kapus.
Ennyi helyzetet nem is követhet más, mint egy gól – „természetesen” a Rangers kapujában. A védelem megint totálisan kapitulált: a beadásnál még 3 támadóra volt 3 védő, a gól pillanatában már 5 védő, de semmit nem tudtak kezdeni Doolannal, aki erőszakosan ráfejelte, majd a lepattanót bevágta Fod mellett.

Még fel sem ocsúdtunk, Edwards vágott egy zúgó kapufát, ez viszont már jó ébresztő volt, az utolsó tíz percben elkezdtünk focizni. Az egyenlítés fantasztikusra sikeredett, mind Miller pörgetése, mind Dodoo kapáslövőse klasszisteljesítmény.
És a csapat tartását mutatja, hogy nem volt vége, ismét ez a duó villant meg a hosszabbításban: Miller harcosan megtartotta a labdát, passza után Dodoo a lábak között lőtte el, pont tökéletesen.

A látottak alapján a döntetlent megérdemelte volna a Partick, de egy Dodoo-nyival jobbak voltunk.
Mindent összevetve egyébként ez volt a 200. győzelem a városi rivális ellen.

Képek itt és itt láthatók.
Doolan 1-0, Dodoo 1-1, Dodoo 1-2
Videó itt látható, tévés elemzés itt, hosszú öf itt nézhető.
A forduló góljai

MW: „Túl mélyen védekeztünk, túl nyitottak voltunk a középpályán, Halliday-nak és Holtnak nagy területet kellett megjátszania. Windass-t sérülés miatt kellett lehozni, Forrester 70 percig remek volt, de 90-et nem bír végig. Nincs kétség az elszántság és a győzni akarás tekintetében, de a félidőben csalódottak voltunk. A második félidő jobban sikerült, nyomtunk, ehhez képest, mi kaptuk a gólt. Szerencsére Dodoo betartotta, amit kértünk tőle, ő jelentette a differenciát.”

November legvégére maradt a legnehezebbnek tűnő feladat, a Hearts ellenében idegenben! Különböző okok miatt a fővárosiakkal a mostani szezonban még nem futottunk össze, viszont nem mondhatni, hogy nyugodt körülmények között várták volna ezt a meccset. Egyfelől az előző körben a Mwell-t megverték, de az azt megelőző négy meccsen összesen három pontot és 10 kapott gólt gyűjtöttek be – ennek köszönhetően elkezdett inogni Robbie Neilson széke, akiért azonnal be is jelentkezett az MK Dons, így nagyon úgy tűnt, ez lesz az utolsó meccse a Hearts padján.
Érdekesség egyébként, hogy Neilson egy fél szezont eltöltött abban a Brentfordban, amelynek akkor Warburton volt a másodedzője.
A közelmúltban ugyebár a másodosztályban találkoztunk velük, akkor egy 0-2 után egy 2-2 jött össze a Tynecastle-ön. Az utolsó élvonalbeli idényben mindkét vendégmeccset sikerült nyerni.
Warburton húzott egy igen meglepőt, a sérült Windass helyén Matt Crooks kezdett, itteni karrierje során először. Az előző nyerőember, Dodoo jutalma, hogy bent maradt a csapatban.

Hearts – Rangers 2-0 (1-0)
Championship, 15. forduló, november 30.

Foderingham – Tavernier, Kiernan, Wilson, Wallace – Halliday, Crooks (McKay, 66.), Holt – Miller, Dodoo (Garner, 66.), Forrester (O’Halloran, 60.)
Gól: Muirhead (44. és 60.)
Nézőszám: 16 803

Mozgalmasan kezdődött a meccs, elég sok fölösleges szabálytalansággal mindkét oldalon, amikből végül semmi veszély nem alakult ki. A parázs megvolt, de átütőerő nélkül, az első 30 percben összesen 3 lövést lehetett feljegyezni és ebből egy sem ment kapura.
Ahogy haladtunk a félidő felé, egyre jobban kezdtek el támadni a hazaiak, főként építve a norvég anyától és amerikai apától származó Bjorn Johnsen magasságára, akinek személyében egy nagyon jó kis játékost ismerhettünk meg: gyors, erőszakos, veszélyes fejjel és lábbal is. Több ízben is simán hagytuk fejelni, Foderinghamnek nyújtóznia kellett. Johnsen közvetett szerepet játszott a vezetésben is, ő indította Djoumot, aki úgy tűnt, elpackázza a ziccert, de végül a hosszún érkező Muirhead az 50. bajnokiján szereplő Tavernier-t megelőzve megszerezte első gólját Hearts-mezben. Mikor, ha nem most?
A visszajátszásból kivehető, hogy létszámban megint megvolt a védelem (5 a 4 ellen), de megint kapitulált – teljesen jogos volt a Hearts előnye a szünetben.

Az újrakezdés után egy szép góllal gyorsan sikerült egyenlíteni – legalábbis elsőre úgy tűnt. Miller lövését a kapus Dodoo elé ütötte, aki remekül felpörgette és féloldalasan bevágta, azonban a bíró szerint Forrester lesen állt a kapus előtt és zavarta a kilátásban. Még el is ismerjük, hogy tényleg, de miért 15 másodperccel a gól után emelte fel a partjelző a zászlaját? Igencsak kétséges ítélet.
Volt egyébként idén már egy hasonló eset, ott -hogy, hogy nem- megadták a találatot.

Ez az eset annyira megzavarta a fejeket, hogy innentől kezdve közünk nem volt a meccshez.
Pár percen belül jött is a második, egy gyors kontra után megint az üres hosszún érkező Muirheidet távolról követő Tavernier-re foghatjuk rá, de az látszik, hogy továbbra is a védekezés a csapat gyenge pontja. És mivel ezen az estén a támadás se ment (egy utolsó perces, gólvonalról mentett fejesen kívül nagy nulla), ezért az utolsó félórát a hazaiak uralták, hiába a 3 támadócsere, abszolút nem érdemeltünk semmit ezzel a teljesítménnyel.

MW: „Közel sem játszottunk a saját magunk által elvárt minőséghez képest és tudtuk, hogy ők szervezettek lesznek és nyomni fognak. Nem kontrolláltuk a meccset, túl könnyedén adtuk el a labdákat, és kaptuk a gólokat. Kétszer beadták és érkeztek a hosszú oldalon, ilyet nem szabad. A meg nem adott gól nagyon frusztráló volt, nem akarok kötözködni, de több mint 10 másodperc eltelt a döntésig, pontosabban addig, amíg a védők oda nem mentek reklamálni a partjelzőhöz – erre nem látom a magyarázatot. Forrester valóban egy kicsit lesen volt, ezt nem vitatom. A gól után a partjelző lépett 5-6-ot a térfél közepe felé, aztán egyszer csak beintette a lest. Valószínűleg 1-1-nél megváltozott volna a játék képe. De nem fogjuk erre, ismét három pontot hagytunk egy hozzánk közeli riválisnál.”

Képek itt és itt láthatók.
Rövidebb öf itt, hosszabb videó itt, hosszú öf itt nézető.

Látva ezt a meccset, már-már felrémlett a legsötétebb McCoist-éra néhány szörnyűsége.
Hiába az 1-5-ös Old Firm, szerintem ez volt a Warburton-éra leggyengébb meccse.
A szurkolók szétszedték MW-t, noha sokak örömére „végre” belenyúlt a csapatba és két, eddig ritkábban játszó játékossal kezdett. Viszont a berögződött 4-3-3-ba akkor se nyúlna bele, ha piros hó esne és nem tudni, hogy a tavaly toronymagasan gólkirály Waghorn miért lett elfelejtve?
Így aztán sikerült egy jelentős mélyponton és továbbra is a harmadik helyen zárni a novembert, valamint azzal a tudattal, hogy a tavaly a felsőházban végzett 6 csapat ellen 1 győzelem jött össze. És így fordultunk az év legnehezebb hónapjába…

---

Egyéb novemberi skót hírek

Az U20-asok végre pozitív mérleggel zárták a hónapot: a Dunfermline elleni 0-1-et és a Partick elleni 0-0-át a Ross County 3-2-es és a Hearts 2-1-es legyőzése követte.

A Championshipben a Queen of the South tovább folytatta mélyrepülését, sorozatban öt vereség után edzőcserével próbálkoztak, Gavin Skelton csupán fél évet húzott ki. Utódja a korábbi válogatott játékos, Gary Naysmith lett, aki az East Fife-ot hagyta ott három év után.
A hónap nyertese a Morton, amely elfelejtett veszteni és felkúszott a dobogóra.
A St.Mirren továbbra is nyeretlen, az élen álló Hibs-Dundee Utd helyzete nem változott, a zöldeknél egy váratlan vendég is megjelent.

Eközben november 5-én történelem íródott a skót futballban: a ligarendszer abszolút újonca, az Edinburgh City megszerezte első győzelmét a negyedosztályban! Bár erre a 11. fordulóig kellett várniuk, de ezt megelőzően egyértelműen látszódott a fejlődés: 4 döntetlent már elértek és a vereségeik is kettő kivételével csak egy gólosak voltak. És ha egy üzlet beindul… az ezt követő két meccsen újabb 4 pontot szereztek! Keretük legismertebb játékosa Craig Beattie, hétszeres válogatott csatár, aki ugyan még csak 32 éves, de már egyértelműen levezet, idejövetele előtt Máltán is megfordult, fénykorát a Celtic, a Swansea és a WBA színeiben élte.

Lezajlottak a negyeddöntők az IRN-BRU Challenge Kupa küzdelmeiben, különösebb meglepetés nem történt, mind a 4 párosítás hazai sikert hozott. Az elődöntőben Queen of the South-Dundee Utd és St. Mirren-The New Saints párok alakultak ki, a meccseket február közepén rendezik.

A hónap végén elkezdődött a Skót Kupa azon szakasza, ahol már a másodosztály többsége is bekapcsolódott. A legnagyobb meglepetés a Dumbarton kiesése a juniorligás (ez kb a 7. osztálynak felel meg) Bonnyrigg Rose ellen, ráadásul hazai pályán, az idegenbeli 0-0 után megismételt meccsen. A Bonnyrigg egyébként tavaly a Junior League keleti bajnoka volt, idén is a második helyen állnak (és a kupa 32 legjobbja között a legalacsonyabban rangsoroltja), de igazi hírnevük onnan származik, hogy Sean Connery itt focizgatott fiatalkorában! Kiesett a QotS is harmadosztályú ellenfelétől, míg szintén a meglepetések közé sorolható a negyedosztályú Annan sima 4-0-ás veresége a felföldi Formartine United ellenében.
A 16 közé jutásért már mindenki részt vett a sorsoláson, a Rangers a Motherwellt kapta, hazai pályán, ezen kívül csak a Killie-Hamilton az élvonalbeli párharc. A Bonnyrigg jutalma a címvédő Hibernian, de érdekesnek ígérkezik a Raith-Hearts is. A meccseket január 21-én rendezik.

A Ligakupa-döntő elég haloványra sikeredett, a zöldek 3-0-ra ütötték az Aberdeent, ezzel megszerezve 100. trófeájukat. A Rangers 2000-ben tartott ennyinél. Mindig is az árnyékunkban lesznek.

A magyar média is beszámolt az East Kilbride dicső tettéről, ugyanis a Lowland Ligában szereplő klub megdöntötte az Ajax győzelmi sorozatát, amit a hollandok nagylelkűen elismertek 27 ládányi sörrel.

Érdekes összeállítás jelent meg a BBC honlapján a skót futball árairól, mely mind a négy osztályt figyelembe vette. Eszerint az élvonalbeli bérletárak 5,5%-kal csökkentek, a legolcsóbb, 150 fontért a Hamiltonnál kapható. Ezzel szemben a negyedosztályban közel 20%-kal csökkentek a bérletárak! Ha egy átlagos „meccsélményt” számolunk (tea, pite, meccsújság), ez kb 28 fontból hozható ki – ehhez képest az Old Firmre önmagában a jegyár 49 font! Érdekesség még, hogy a hivatalos mezárak közül az Ayr United vezet az országban, 55 fontba kerül egy felnőtt darab, még a Celtic-é is csak 53!
A Szövetség szerint a 15/16-os szezonban 4,18 millió szurkoló látogatott ki a 860 SPFL meccsre, ez 120 ezerrel több, mint egy évvel korábban.

Egy másik lista szerint pedig az idei élvonalban 34 különböző nemzet játékosai szerepelnek, összességében a főszereplők 53%-a skót, a többiek közül csak az angolok és az írek képviselik jelentős számban magukat, mindegyik más nemzetnek elenyésző számú tagja található a Premiershipben.

És ha már nézőszámok: a Hearts és az Aberdeen is új/felújított stadionban gondolkodik.
Előbbinél a munkálatokat már el is kezdték, a 12 milliós projekt részeként régi irodahelyiségek, a shop és egy oktatási központ lebontásra kerül, majd egy új főlelátó, elnöki páholy, médiahelyiségek, jegybódék, stb fognak épülni. Az új lelátó a jelenlegi 102 évest váltja majd előreláthatólag 2017. szeptemberében, egyúttal 17 480-ról 20 099-re bővül a stadion kapacitása.

A Dons pedig egy teljesen új létesítményt építene, kb 10 km-re a jelenlegitől, már a városon kívül.
Az 50 milliós terv keretében egy 25 hektáros területen 3 edzőpálya, 2 műfüves, irodák, fitnesztermek, szurkolói zóna, klubshop, kávézó, 1600 férőhelyes parkoló, emlékpark és klubmúzeum is épülne – no meg egy 20 000 férőhelyes stadion.
A klub alelnöke szerint minden szempontból jó helyzetben van az Aberdeen, céljuk egy modern stadion, világszintű edzőközponttal és az UEFA ranglistáján az első 100-ba kerülés (jelenleg 204.-ek). Egyelőre ezek azonban csak távlati tervek, hiszen különböző csoportok ellenzik a leendő terület beépítését – állítólag jövő év közepénél hamarabb nem is várható döntés.

Múlt hónapban említést tettem a zöldek új „csillagáról”, a 13 éves Dembeléről. Nos, mi sem akarunk lemaradni, Glasgow kék felén is feltűnt egy ígéret, Billy Gilmour személyében. A 15 éves irányító már az angol top4 (+ a Barca, Bayern) látóterében van, hozzáértők szerint az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb skót tehetsége.

Ha hozzávesszük Matthew Knoxot, a 16 éves Livingston játékost, aki a MU-nál és a Poolnál is járt már próbajátékon, valamint a 21 éves Ryan Gauldot, aki a Sporting Lisszabon igazoltja (de idén a Setubal kölcsönjátékosa), vagy a lipcsei 19 éves Burke-öt, akkor nem is elképzelhetetlen a fényesebb jövő a skót foci számára.

Szokatlan videót tett közzé a Rangers a saját honlapján, melyben egy hat éves, igencsak izgága amerikai fekete labrador szemszögéből fedezhetjük fel Auchenhowie-t, azaz a Rangers edzőkomplexumát.

A hónap kérdése pedig az alábbi: vajon hány biztonsági őr kell egy banán elfogásához?