A december általában véve is a legsűrűbb hónapunk szokott lenni, most 9 meccs jutott a 31 napra. A csapatra nem sok rossz szavunk lehet, egy híján mindegyiket megnyerte, továbbra is veretlen a bajnokságban és újra bejutott az Európa Liga kieséses körébe.

Az Európa Liga ötödik fordulójában a belgák néhány héttel korábban megküzdöttek a vírussal, több játékosuk is kiesett és noha mostanra mindenki rendbe jött, hiányzóik így is vannak, se az ellenünk kapufát lövő Muleka, se az eddig mind a négy meccsen kezdő Cimirot nem tudott elutazni. A bajnokságban felemásan megy nekik, 14 forduló után a 6. helyen állnak, legutóbb az Anderlechttel játszottak 0-0-át, összességében az elmúlt 9 meccsükből csak kettőt tudtak megnyerni.
Mindkét csapat számára volt tét: a Rangers-nek a továbbjutás bebiztosítása, a Liége-nek a remény megtartása, amihez 3 pontra volt szükségük.
A Benfica ellenihez képest nem, a Falkirkhöz viszonyítva 7 helyen változott a kezdő.

Rangers – Standard Liége 3-2 (2-2)
Európa Liga, 5.kör, december 3.

McGregor – Tavernier, Goldson, Balogun, Barisic (Bassey, 88.) – Arfield (Zungu, 86.), Kamara, Davis, Roofe (Itten, 89.), Kent – Morelos (Aribo, 78.)
Gól: Goldson (39.), Tavernier (45+1., büntető.), Arfield (63.), ill. Lestienne (6.), Cop (40.)
Nézőszám: zárt kapu

Goldson, 1-1
Arfield, 3-2
Hosszabb öf itt nézhető
Képek itt, emitt és itt láthatók

Nem kezdtünk jól és az első hibát ki is használták: elcsúszott a védekezés, Goldsont könnyen megverte a szélső, a centerezésből Lestienne szerezte meg a vezetést. Mivel ilyen szituációban a szezonban még nem nagyon voltunk, elég sok idő eltelt, mire felocsúdtunk, az első bármilyen próbálkozásra fél órát kellett várni. Néhány kisebb sansz után a 39. percben az első szögletből sikerült egyenlíteni, Barisic beadását a magára hagyott Goldson fejelte be tökéletesen. De nem tartott sokáig az öröm, egész pontosan 46 másodpercig, amikor egy veszélyes beívelés az összes védőnk között/fölött elszállt, a hosszúnál Copról mindenki lemaradt, ő meg a gólpassza után ezt közelről besodorta – miközben lendületből fájdalmasan a lába közé vette a kapufát. És még mindig nem volt vége az összesűrűsödött félidőnek, Arfield bombája fölézúgott, Roofe lepattanó lövése után pedig a bíró egyszer csak a szögletet büntetőre cserélte, pedig a játékosok nem is reklamáltak – mint kiderült, kezezés miatt. És akárcsak az „odavágón”, Tavernier ezt is értékesítette, megszerezve idénybeli 15. gólját – pedig még csak most kezdődött a december!

A meccs képe a fordulás után sem változott, a vendégek kezdeményeztek többet, de kevesebb veszéllyel. Gólt viszont a Rangers szerzett, méghozzá nagyon tetszetőset! Az ellenfél támadóharmadában megszerzett labdát szépen kipasszolgattuk, Kamara tolta Kentnek, ő okosan tette vissza a lendületből érkező Arfieldnek, aki futtából belsőzte a hosszú alsóba, ezzel megvolt a fordítás! Bár volt még hátra fél óra, a belgák mintha reményüket vesztették volna azzal kapcsolatban, hogy tudnának két újabb gólt rúgni, mert innentől kezdve szinte csak a Rangers-nek voltak helyzetei. Tavernier és Barisic szabadjait bravúrral szedte ki a kapus, utóbbinál a kapufa is besegített. Goldson újabb fejesét is bent láttuk már, de a legnagyobb lehetőség a 86. percben Roofe előtt adódótt, tök egyedül vihette arra a kapusra, akinek másfél hónapja 50 méterről túljárt az eszén, ám most 5 méterről nem sikerült ugyanez. Bodart a három kapott gól ellenére a vendégek legjobbja volt, az utolsó pillanatig meccsben tartotta az övéit.
Noha több esély is lett volna lezárni a meccset, szerencsére ezúttal nem fáztunk rá, így meg lett a Rangers történelmének 150. nemzetközi győzelme.

Gerrard: „Jelentős siker ez, nagyon büszke vagyok a srácokra. Mindent beleadtak ma este és az előző fordulókban is. Megérdemelten jutottunk tovább egy nehéz csoportból. Egy kör még hátra van, természetesen ott is a győzelem a célunk. Az első félidő kissé kusza volt, voltak gondjaink taktikailag. Nem voltunk elég agresszívak és túl passzív volt a játékunk, de a másodikban magunkra találtunk. Roofe és Kent is feláldozta a saját játékát a csapatért és mindketten fontosat hozzá tudtak tenni, Arfield pedig kulcspillanatokban szerez gólokat, nem tudom eléggé dicsérni.”

Mostanra is akadt egy rekorddöntőnk, Allan McGregor 83. európai pályáralépésével átvette a vezetést a 13 éven át „uralkodó” Barry Fergusontól. Ez a szám egy 2006-os Molde elleni találkozó óta gyűlik és már korábban is összejöhetett volna, de az UEFA-kupa döntős idényben sérülés miatt az elődöntőket és a döntőt is ki kellett hagynia. Ezeken egyébként 37 alkalommal nem kapott gólt.

Néhány további érdekesség:

• 4 fős csoportból még soha nem sikerült már legalább egy körrel a vége előtt továbbjutni.

• Ezt megelőzően egyszer, a 2005/06 és a 06/07-es idényben sikerült kétszer egymás után csoportkörből továbbjutni. Viszont mivel azt két különböző edző hozta össze, ezért Gerrard lett a Rangers történetének első olyan menedzsere, akivel ez sikerül.
• A selejtezőkkel együtt 22 európai meccsből 1 vereségünk van az Ibrox-ban (15 gy, 6 d).
• A három évnyi csoportmeccseken őrizzük a hazai veretlenséget (5 gy, 4 d).
• Legutóbb 1978-ban sikerült egy európai meccsen kétszeres hátrányból fordítani.

• Az ötödik körig bezárólag a Rangers szerezte a legtöbb gólt a tizenhatoson kívülről, hármat, amelyből kettő Roofe-hoz fűződik.

• Tavernier 15 góljával eredményesebb, mint a két csatár, Morelos és Roofe összesen, továbbá csupán kettőre van a saját idényrekordjától, ami klubrekord a védők körében.

• Belga ellenfelekkel szemben az utolsó 8 meccsből 6-ot nyertünk, hazaiból mind a négyet.

• A Standard az Európa Liga csoportkörében eddig 20 idegenbeli meccséből csupán egyet tudott megnyerni és a mostani csoportban elért 4 vereségük ugyanannyi, mint az ezt megelőző 16 csoportmeccsükön.

A csoport másik meccsén a Benfica simán ütötte a Poznant, Vertonghen góljához a második félidőben Nunez, Pizzi és Weigl is hozzátett egyet, így 4 lett a vége. Ez azt jelenti, hogy a két továbbjutó megvan és ha a záró körben legalább azonos eredményt érünk el, akkor miénk a csoportelsőség.

Addig azonban volt más dolgunk is, ám még a Ross County előtt jött egy újabb jó hír, igazából semmi szokatlan, csak novemberben is mi adtuk a hónap edzőjét és játékosát, miután négy hazai meccsen négy győzelem és 17-0 volt a mérleg. Gerrard a négyből három hónapot húzott be, Taverniernek ez a második, de a másik kettőben is mi adtuk a legjobb játékost.

Mentünk tehát a nemrég Celtic-verő Ross County-hoz, amely a nyitókör óta nem nyert otthon. Utolsó 7 egymás ellenit nyertük, utolsó négyen gólt sem kaptunk. Mivel arrafelé jobb a vírushelyzet, az idényben bajnokin a csapat először léphetett pályára nézők (300 fő) előtt.
A felföldieknél a lassan beépülő kölcsönjátékosunk, Stephen Kelly nem játszhat. Nálunk Bassey és Aribo kerültek be, Jack sérüléssel bajlódik.

Ross County – Rangers 0-4 (0-1)
Premiership, 16. forduló, december 6.

McGregor – Tavernier, Goldson, Balogun, Bassey – Aribo (Arfield, 66.), Davis, Kamara (Zungu, 74.), Roofe (Itten, 74.), Kent (Hagi, 74.) – Morelos (Defoe, 74.)
Gól: Roofe (28.), Tavernier (56.), Morris (öngól, 72.), Defoe (90.)
Nézőszám: 300

Roofe, 0-1
Tav, 0-2
Morris ög, 0-3
Defoe, 0-4
Hosszabb öf itt nézhető
Képek itt, emitt és itt láthatók

1967 óta nem kezdtünk 15 veretlen bajnokival, akkor a 16.-on kikaptunk – most ezt a sorozatot tovább építi a csapat.
Mondjuk az első 25 percet látva ez egyáltalán nem volt biztos, Paton többedik kilépése után McGregor bravúrja mentett meg csak a góltól. Gyorsan jött a válasz, Davis parádés meglátása megtalálta Tavot, ő újabb gólpasszal szolgálta ki Roofe-ot, aki a kapust megelőzve be tudta pöckölni. Alig két perccel később közel volt a duplához, de erőből próbálta célozni a felsőt. Nagyjából ennyivel letudtuk a félidőt, a 72%-os labdabirtoklás nem mutatkozott meg helyzetekben. Nem úgy a fordulás után, Roofe közeli fejesét védte Laidlaw, majd Davis rabónás passzán ámulhattunk, miközben az 56. percben megszületett a második gól: Kent beadása Roofe lábáról a védőre, onnan Tav sípcsontjára, onnan meg a kapuba pattant.

Randall lábában maradt a szépítés, amikor három méterről nyolc méterre lőtt fölé, viszont gólt így is tudtak lőni, igaz ettől nem voltak boldogok: Tavernier ismét remekül futott el a szélen, a bepasszát a középen érkező Morelos elől Morris a saját kapujába sodorta. Mivel érezhetően zsebben volt a három pont, jöhetett a négyes csere, közte Jermain Defoe karrierjének 800. (!) pályáralépése. Azért van abban valami megnyugtató, hogy a keret mélységéből adódóan simán van a padon 4 válogatott játékos… Események az utolsó negyedórára is maradtak, Gardyne lecsúszott beadása majdnem meglepte McGregort, a kapufáról kifelé pattant. Hagi szabadját a kapus tolta fölé, végül a jubiláló ünnepelhetett, de elsősorban Ittent illeti a dicséret a labdaszerzésért, Defoe dupla köténygólja zárta le a délutánt.

Gerrard: „Defoe fantasztikus formában van, még mindig fejlődni akar, nem lepne meg, ha 900-ig is eljutna. Tav ezúttal is szenzációs volt, minden elismerést megérdemel, a legjobb támadást segítő jobbhátvédek egyike, akikkel valaha dolgom volt. A clean sheet rekordunk ugyanolyan fontos nekem, mint Tav számai, ő pedig a játék minden elemében jól teljesít. Jó volt újra nézők előtt játszani, bízunk benne, hogy mielőbb biztonságosan minél többen lehetnek a lelátókon.”

Az pedig még jobb, hogy a Celtic újfent pontokat vesztett, illetve ismét mentett, mert a St. Johnstone ellen is hátrányban volt. Ezzel 7+6-ra nőtt az előnyünk, a zöldek pedig 1994-ben produkáltak legutóbb ilyen sorozatot, 12 meccsen 2 győzelem, 28 kapott góllal. Sőt, 1958 óta nem fordult elő, hogy egymás után 5 hazaiból egyet se tudjanak megnyerni!

Egyes szurkolók már odáig mentek, hogy „Shoot the Board” feliratú molinót tettek ki a stadionhoz, igaz, a vezetőség lelövésének óhaja már a 90-es években is felmerült náluk. Ettől függetlenül, az elöljárók kiadtak egy közleményt, melyben további bizalmukról biztosítják Lennont, legalábbis az új évig, akkor felülvizsgálják a dolgot.

Számunkra lengyelországi utazás következett, ugyanis Poznanban fejeződött be az EL csoportköre. A hazaiak számára már tét nélküli meccset nekünk a kiemelt kalapba kerülés, a pénz, a koeff. pontok és a presztízs miatt lett volna jó megnyerni, de Gerrard tervezett egy kis átalakítást. A Poznannak nem áll túl jól a szénája, a 9. helyen tanyáznak az Ekstraklasában, sérülések miatt egy csatáruk maradt, ám ha legalább olyan eredményt érnek el, mint a Liége, akkor ők végeznek a 3. helyen.

Nálunk Helander és Jack nincs még rendben, összesen 7 helyen módosult a csapat, McLaughlin először véd nemzetközi meccsen, Patterson, Zungu és Itten is lehetőséget kapott.

Lech Poznan – Rangers 0-2 (0-1)
Európa Liga, 6. kör, december 10.

McLaughlin – Patterson (Tavernier, 66.), Goldson, Balogun (Bassey, 80.), Barisic – Arfield, Zungu (Barker, 77.), Kamara, Hagi (Kent, 77.), Aribo – Itten (Morelos, 80.)
Gól: Itten (31.), Hagi (72.)
Nézőszám: zárt kapu

Itten, 0-1
Hagi, 0-2
Hosszabb öf itt nézhető
Elemzés itt
Gerrard nyilatkozat
Képek itt és itt láthatók

Az első negyedórában az egyik hazai középpályás csúnyának tűnő bokasérülése volt a legizgalmasabb történés, majd a kapitány Satka az ötösről töküresen fejelt fölé, ezt megköszönhettük. Eltelt újabb 15 perc, mire az első sanszunk jött, de megérte várni: a 18 éves Kaminski felelőtlenül eladott labdájára Itten csapott le, akinek annyi dolga volt, hogy megtolja a védő mellett és kissé kisodródva bevágja a rövid felsőbe – mind a kettő sikerült, így szeptember óta volt ismét eredményes. A szünet előtt majdnem előkészítővé is vált, remekül továbbított a meginduló Hagi felé, aki nagyjából ugyanonnan került lövőhelyzetbe, mint a svájci, de ő néhány centit tévedett.

A fordulást követően egy újabb magas labdaszerzés végén Hagi próbálkozott, ez nem okozott nagyobb gondot a kapusnak, majd Puchacz szabadrúgását McLaughlinnak kellett védenie. Arról, hogy ne reménykedjenek tovább a lengyelek, a 72. percben tett a csapat. Helytálló a többesszám, mert hárman is tevékenyen benne voltak a gólban: Barisic szabadját Goldson fejelte kapura, pechére a kapufát érintve milliméterekkel ugyan, de nem csúszott be, úgyhogy a gólt Haginak könyvelték el – ő augusztus vége óta talált be először. És közel járt az ismétléshez, egy újabb labdaszerzést fejezett be életerős lövéssel, most a kapus védett. Mivel a Poznań nem különösebben veszélyeztetett, lehetett cserélgetni, tíz perccel a vége előtt már mind az öt változtatást kihasználta a stáb, de az eredmény nem változott, ezzel megnyertük a csoportot!

Gerrard: „Megérdemelten boldogok a srácok, a teljes csoportkört tekintve megdolgoztak az első helyért, a 4 győzelem mellett a Benfica ellen is közel jártunk a győzelmekhez, de így is hat remek meccsen vagyunk túl. Nagyon örülök, hogy ma azok is bizonyítottak, akik korábban kevesebbet játszottak, megmutatták, hogy rájuk is lehet számítani. Zungu érett játékot mutatott, fontos része lesz a csapatnak, Itten megtestesítette azt, ahogy látni szeretném a csapatot, rengeteg futással, labdaszerzésekkel, minőséggel és egy remek góllal. Patterson is megmutatta, hogy tud abban a rendszerben működni, amit elképzelünk, folyamatosan fejlődik, nő az önbizalma és ez irányadó lehet a fiataloknak, hogy ha elég jó vagy, meg fogod kapni a lehetőséget.”

Ezúttal is jöjjön néhány statisztika:

• Korábban soha nem végeztünk 4 fős csoport élén, soha nem nyertünk négy csoportmeccset és soha nem szereztünk 10-nél több pontot csoportkörben. Most 14-ig jutottunk, ennél csak négyen gyűjtöttek többet a teljes mezőnyben és ez össz-skót rekord.

• Ezt megelőzően egyetlen skót csapat maradt 4 fős csoportkörben veretlen, a 92/93-as Rangers.

• Az idény elejétől kezdve ez már a 26. veretlen meccs volt, ezzel egy 97 éves klubrekord dőlt meg – ráadásul ebből 22-t megnyertünk és 20-szor gólt sem kaptunk!

• Gerrard egyetlen lépésre van a klub legtöbb európai győztes meccsét magáénak tudó edzőitől.

• A fejlődés egyértelmű: két éve harmadik, tavaly második, idén első hely a csoportban, egy híján annyi pontot gyűjtöttünk idén, mint az előző két évben összesen.

• A Poznań mind a négy, skótok elleni meccsét elbukta, míg a Rangers lengyelek elleni mérlege 6 győzelem, 2 döntetlen.

• Utolsó 10 EL csoportmeccsünkön veretlenek vagyunk (5 gy, 5 d)

• Idegenben viszont nem annyira ment eddig, ez a siker azért nagy szó, mert az utolsó 20 európai főtáblás meccsből csupán hármat sikerült megnyerni (11 d, 6 v), mindegyiket 2020-ban (Braga, Liége, Poznań).

• John McLaughlin 11. tétmeccsén 10. alkalommal zár clean sheettel, ez világszinten is kiemelkedő.

• Rajtunk kívül csak két topligás csapat, a Milan és a Hoffenheim tudott harmadik kalaposként csoportgyőztes lenni.

• Az európai kupákban (a selejtezőket is figyelembe véve) 8 csapat maradt veretlen eddig, 7 topligás + a Rangers

• Érdekesség, hogy a csoportkör teljes góllövőlistájának első öt helyezettjéből hármat is a D kvartett ad, Pizzi (Benfica) 6, Nunez (Benfica) és Ishak (Lech) 5-5 találattal áll.

A másik meccsen az első és a második félidőben is volt egy gyors gólváltás, kétszer is vezettek a belgák (Raskin, Tapsoba), de Everton fejese után Pizzi büntetőből újra egalizált, így maradt a döntetlen és függetlenül attól, hogy a Benficának hárommal jobb a gólkülönbsége, két pont előnnyel nyertük meg a csoportot!

Play well – win
Play bad – win
Home – win
Away – win
Travel around Europe – win
Miss chances – win
Take chances – win
Score early – win
Score late – win
Best XI – win
Rotate – win
Start Morelos – win
Start Roofe – win
Start Defoe – win
Start Itten – win

Steven Gerrard's Rangers. pic.twitter.com/H5dDgo4adM

— bet365 (@bet365) December 10, 2020

📂 Documents
└📁 Rangers 2020-21
└📁 Domestic football
└📁 Losses
└⚠️ This folder is empty
└🔙 Back
└📁 European football
└📁 Losses
└⚠️ This folder is also empty pic.twitter.com/DYfC93xtNd

— bet365 (@bet365) December 10, 2020

Azon kívül, hogy eddig a pillanatig több mint 6 millió fontot sikerült összegyűjteni a sikerek okán, kiemeltek is lettünk, ami azért fontos, mert így biztosan nem futhattunk össze olyan klubokkal, mint a Milan, Ajax, Roma, MU, Leverkusen, Spurs, Napoli. A lehetséges ellenfelek közül leginkább a Real Sociedadot és a Salzburgot lett volna jó elkerülni, opciónak voltak korábbi ismerősök, mint a Braga vagy a Young Boys, de az Olympiakos, Lille, Dinamo Kijev trió is elég neves.

Végül a Royal Antwerpet sorsolták mellénk. A tavalyi belga kupagyőztes és bajnoki negyedik helyezett csapat idén 19 kör után az 5. a bajnokságban, csupán két ponttal lemaradva a dobogótól. Kupagyőztesként az EL csoportkörébe automatikusan kvalifikáltak, a sorozatban ez volt a debütálásuk, ami igen jól sikerült, hiszen negyedik kalaposként jutottak tovább. Ehhez azért kellett az is, hogy a csoportból egyedüliként megverjék a jó néhány alapemberét pihentető Tottenhamet. A Ludogorecet kétszer győzték le, a Linz-cel pedig elosztották a 3-3 pontot, de összesítésben is a belgák jöttek volna ki belőle jobban, ha ezen múlt volna. Az utolsó forduló előtt egyébként még két ponttal vezették a csoportot, de a Spurs otthonában alulmaradtak, így a második hely jött össze.

December utolsó napjaiban egyébként edzőt váltottak, a nyáron kinevezett, Bölöni Lászlót követő Ivan Leko nem tudott nem mondani egy kínai ajánlatra, így új edző után néztek, aki a belga szinten játékosként és edzőként is igen sikeres Franky Vercauteren lett.
A párharc február 18-án Belgiumban kezdődik és egy héttel később Glasgow-ban zárul.

Érdekes, hogy tavaly a csoportbeli portugál ellenfél után a 32 között is portugált kaptunk, most a belgákkal játsszuk el ugyanezt. Viszont jó lenne még ebben az idényben visszatérni Lengyelországba, ugyanis Gdanskban rendezik majd a döntőt…
Sorolásnál abszolút nem játszik a „mi lett volna, ha”, de ha azt nézzük, hogy a Benfica az egyedüli 100%-os Arsenalt kapta, mégis csak volt értelme az első helynek…

A Celtic az ötödik körben próbálta megszorongatni az oroszlán bajszát, a 13. percben már két góllal vezetett Milánóban, de az ezúttal is Ibra nélkül játszó olaszok helyreállították a világ rendjét, tíz perc alatt kiegyenlítettek, majd berámoltak még kettőt, ezzel már harmadszorra kaptak négy gólt a csoportban, összesen pedig a 80 európai szereplő közül ők kapták a legtöbbet.
A záró körben aztán az éllovas Lille-t fogadták, az első félidőben három, a másodikban két gól született öt-öt perces periódusok alatt és mivel a Celtic eggyel többet rúgott, ezért kicsit kozmetikáztak a csoport végeredményén. Viszont a Ludogoreccel és a Dundalkkal közösen 19 gólt kaptak, ami idén negatív rekord és az EL 12 éves történelmében is csak eggyel marad el a legrosszabbtól.
Ezzel a győzelemmel Skócia 11. helyen zárta a csoportkört, 0,425 ponttal megelőzve Ukrajnát. Nekik viszont még két résztvevőjük maradt életben, a Dinamo és a Sahtar is gyűjthet pontokat EL-ben, előbbi a Bruges-t, utóbbi a Maccabi Tel-Avivot kapta, mindkettőnek reális esélye van továbbjutni. A tét nagy, a 11. pozíció szinte biztosan BL csoportkörös helyet jelent a 2021/22-es idényben.

Következett egy újabb idegenbeli megmérettetés, a Dundee United otthonában. A DU a megelőző körben karantén miatt 9 játékosát és a stábját is nélkülözte, így nem meglepő a 2-0-ás veresége, holott előtte öt körön át nem kaptak ki (ebből három 0-0 volt). Most a legtöbben visszatérhettek, ám a házigólkirály, korábbi játékosunk, Nicky Clark hiányzik, a padon pedig több tinédzser kapott helyet. Igaz, még vele együtt is csak a második legkevesebb gólt szerezték a bajnokságban, a 16 forduló alatt négyszer tudtak 2 gólt lőni, nyolcszor egyet sem. Legutóbbi itteni találkozásunk fájdalmas emlék, a negyedosztályú Rangers a kupában 12 másodperc után már vesztésre állt, kapott még kettőt és kettős emberhátrányban esett ki.

Ezúttal hat helyen módosult a kezdő, McGregor visszakerült a kapuba, a visszatérő Helander a padra ülhetett.

Dundee United – Rangers 1-2 (1-2)
Premiership, 17. forduló, december 13.

McGregor – Tavernier, Goldson, Balogun, Barisic – Arfield, Davis, Kamara (Zungu, 81.), Roofe, Kent (Aribo, 86.) – Morelos (Itten, 73.)
Gól: Smith (33.); ill. Tavernier (26.), Goldson (44.)
Nézőszám: zárt kapu

Tav 0-1
Tavernier gólja másik kamerákból
Goldson 1-2
Hosszabb öf itt nézhető
Képek itt, emitt és itt láthatók

A hazaiak kezdtek veszélyesebben, egy szögletnél háromszor kellett blokkolni, mire sikerült felszabadítani. Az első 20 perc után 91%-ban volt nálunk a labda, de főleg Morelos-ról szólt ez a periódus, előbb volt egy ígéretes lövése, aztán odanyomott egyet az ellenfélnek, amiért besárgult, bár simán lehetett volna belőle piros is. A 26. percben láttunk egy csodát, egy elég távolinak járó szabadrúgást Tavernier úgy csavart be, hogy a kapusnak esélye sem volt, Ally McCoist kommentálása szerint: „absolutely fantastic”. Ezzel a találattal utolérte az egyéni rekordját (17 gól) – azt 57 meccsen hozta össze, most 27-nél tart!

Fél óra után ismét ő játszott szerepet egy gólban, most sajnos egy kicsit elbambult a hazaiak indításánál, a pontos beadásra Liam Smith érkezett a hosszún, aki kapásból, igen fura szögből emlékezetessé tette első gólját. Noha helyzetekben eddig nem bővelkedtünk, Morelos fejese és Tav kapáslövése már ígéretes volt, hogy aztán két perccel a vége előtt egy újabb Tavernier szabadrúgással visszavegyük a vezetést. Ezúttal assziszttal járult hozzá, a leshatáron lévő Goldson fejére ívelt, aki szépen stukkolt a hosszúba.

A szünet után a United még annyira sem volt gólra törő, mint addig, úgyhogy igazából rajtunk múlt a végeredmény. Egy sokadik szabadrúgást követően megint Goldson volt tűzközelben, ezt fölévágta, majd Roofe fantasztikus keresztlabdája találta meg Morelost, aki gyengén vette át, pedig a kapussal szemben volt. A kolumbiainak ezúttal sem volt jó napja, kétszer is lyukat rúgott lövőhelyzetben. A cseréje, Itten közel volt a gólpasszhoz, Goldson parádés indítása után a támadást Arfield fejezhette volna be, de a védő kifejelte a kapu torkából. Újabb gól nem született, a nagyon fontos három pontot hazavittük.

Gerrard: „Most máshogy voltunk szuperek, az időjárás nem könnyítette meg a dolgunkat, de erre is megtaláltuk a megoldást. Alázattal, odaadással küzdöttünk, így megérdemeljük a győzelmet. Sokkal több helyzetünk volt, a hazaiak a második félidőben alig tudtak átjönni a térfélen. Keményen dolgoztunk a harmadik gólért, amivel megnyugodhattunk volna, de végül nem volt rá szükség. Itten és Zungu becserélésével úgy érzem, még jobban uraltuk a meccs végét. Tav lövése világklasszis teljesítmény és még egy gólpasszt is kiosztott e mellé, fantasztikus vezetője a csapatnak.”

Ezután volt esedékes az éves rendes közgyűlés, azaz az AGM. Stewart Robinson ügyvezető igazgató megerősítette, amit a nemrég megjelent pénzügyi adatokból is ki lehetett következtetni, hogy nyáron elkerülhetetlen 1-2 nagyobb értékű eladás, de ez a klubmodell része, ezzel később is számolni kell – elég, ha csak a város túloldalára tekintünk, ahol szinte minden évben történt egy jelentős eladás: van Dijk, Tierney, Dembele, Wanyama, Forster (mondjuk ott jóval hosszabb a lista a melléfogásokról, de az már már kérdés). A játékoseladásból befolyó összeg a bevételi lista 4 tételének egyik eleme, a többi a szurkolóktól, a kereskedelmi/szponzoroktól és az európai szereplésből adódik össze.
Elmondta továbbá, hogy a klubnak még mindig rossz a szájíze a bajnokság korai lezárásával, az egész helyzet kezelésével és összességében a skót futball döntéshozóival kapcsolatban.
John Bennett alelnök tájékoztatása szerint a klub helyreállítási szakaszának első fejezetén túl vagyunk, de nem lehet megállni, a növekedéshez pedig sok pénz kell. A 2015-ös hatalomátvétel óta 65 millió fontot invesztáltak be különböző befektetők és szerencsére mindig tűnnek fel újabb jelentkezők, akik fantáziát látnak a klubban. James Bisgrove marketingigazgató pedig azt hangsúlyozta ki, hogy jelenleg a klubnak 32 kereskedelmi partnere van, a Castore-ral idén kötött együttműködés keretében a szurkolók már 200 ezer terméket vásároltak (ebben a meztől kezdve a kulcstartóig minden benne van), amit elősegített, hogy egyaránt megújult a honlap és a stadionnál lévő bolt, megnyílt egy újabb a városközpontban és hamarosan a reptéren is nyílik egy.

A hétközi Ligakupa negyeddöntőre hangolódva a Szövetség felülvizsgálta Morelos könyökösét és utólagosan 2 meccses azonnali eltiltást rendelt el, ami ellen a klub nem is fellebbezett. Ránézésre viszont nélküle is venni kellett volna az akadályt, hiszen a Celtic és az Aberdeen kiesésével egyértelmű esélyessé léptünk elő. Igaz, a St. Mirren kikecmeregve a vírusból és egy hatos vereségsorozatból, igen belendült, 9 meccse nem találtak legyőzőre, pedig kétszer játszottak az Aberdeennel is.

Jack sérülése továbbra sem javul és várható volt, hogy lesz néhány változtatás: Bassey, Zungu és Itten is kezdett.

St. Mirren – Rangers 3-2 (1-1)
Ligakupa, 3. forduló, december 16.

McGregor – Tavernier, Goldson, Balogun (Hagi, 84.), Bassey (Barisic, 56.) – Arfield (Davis, 56.), Zungu (Kamara, 72.), Aribo, Kent, Itten (Defoe, 72.) – Roofe
Gól: McGrath (40., büntető és 53.), McCarthy (90+2.); ill. Goldson (7.), Davis (88.)
Nézőszám: zárt kapu

Hosszabb öf itt nézhető
Képek itt, emitt és itt láthatók

A Szenteknek mostanában voltak emlékezetes húzásaik ebben a sorozatban, a 2010-es döntőt kettős emberhátrányban sikerült megnyerni ellenük, 2013-ban pedig övék lett a trófea. Ez a mostani is emlékezetes lesz: 28 mérkőzés után ők vették el a Rangers veretlenségét!

Pedig az elején nagyon nem tűnt úgy, hogy itt gond lehet. A 7. percben egy lepattanóra a fellépő Goldson csapott le, megtolta a védő mellett és a lövése a lábak erdejében utat talált a kapuba. A félidő első felében csak másodpercekre volt a hazaiaknál a labda, aztán kicsit magukra találtak, miközben bár sok helyzetünk nem volt, mindegyikben benne volt a veszély. A 39. percben a semmiből büntetőhöz jutottak, Bassey lökte föl Connolly-t, nagyon nem lehet vitatni, McGrath értékesítette.
A váratlan fordulattól összeesett a csapat, a második félidőt homályban kezdtük, több rossz passz után a hazaiak felbátorodtak és miután volt egy lecsúszott felsőlécük, ugyanazok a szereplők összehozták a másodikat: Connolly meghúzta Bassey mellett, aki nem bírta tartani vele a lépést, a beadást McGrath nagyon higgadtan tette be az alsó sarokba, megszerezve ezzel 4. meccsén 5. gólját. Sebaj, volt még hátra szűk 40 perc, de valamit változtatni kellett, Barisic és Davis jöttek be. A 65. percben elméletben sikerült is az egyenlítés, de Roofe passza már kívülről jött vissza Tavernier elé. Mivel nem nagyon változott a helyzet, újabb duplacsere érkezett, Defoe és Kamara személyében. A hazaiak viszont jól védekeztek, nálunk meg akadozott a gépezet. Két perccel a vége előtt azonban végre sikerült szabályos gólt szerezni, a Kent elleni faultnál elmaradt ugyan a büntető, de így is büntettünk – a szabadból Tav a kapufát találta telibe, a kipattantót Davis bepattintotta. De jóformán még arra sem volt idő, hogy elmerengjünk azon, hogy mennyire nem hiányzik a sűrű menetrendbe egy hosszabbítás, tettek róla a Szentek, hogy ezzel ne legyen gondunk. A „sima” ráadásban nem sikerült felszabadítani egy szögletet, az újabb beadásból jövő fejest McGregor ki tudta tolni, de McCarthy-ra nem figyelt senki és közelről bevágta.
Ez alapján olyan érzése volt az embernek, hogy rúghatunk itt akármennyit, ők úgyis eggyel többet fognak, ez egy ilyen nap volt…

Gerrard: „Noha vezettünk és a meccs nagy részében mi irányítottunk, nem érdemeltünk olyan eredményt, amivel továbbjuthattunk volna. Csalódott vagyok, hogy három gólt kaptunk, mert ez nem jellemző ránk. A támadásainkban nem volt meg a kellő erő, védekezni pedig nem lehet büntetlenül így, ahogy tettük. De vállalom a felelősséget, én hoztam ezeket a döntéseket. Nyilván nem szeretek veszteni, de az sejthető volt, hogy nem fogunk mindig nyerni, a kupában pedig nincs második esély. Most vagy sajnáljuk magunkat vagy elfogadjuk a kritikát és tanulunk belőle. Szerencsére régen voltunk hasonló cipőben, fontos, hogy jól reagáljunk erre a helyzetre.”

A többi párosban nem volt meglepetés, bár a Hibs hátrányból fordított az Alloa ellen, a St. Johnstone meg büntetőkkel múlta felül a Dunfermline-t. Az egyik elődöntőben ők játszanak, a másikban a Livingston lesz a St. Mirren ellenfele majd január végén. Kár ezért, mert legkönnyebben a Ligakupában lehet trófeához jutni és látva azt, hogy a maradék 4 csapatból 3 alsóházi, jogos hiányérzetünk lehet. Persze ők ejtették ki a „nagyokat”, úgyhogy megérdemelten vannak ott.
Azért pedig szintén kár, hogy az ezen a meccsen debütáló, amúgy nagyon mutatós retró mezhez ez az emlék fog kapcsolódni.

És hogy a sok dicséret mellett kritika is érje Gerrardot: a klub történetének ő az első olyan edzője, aki az első 7 versenysorozatból egyet sem tudott megnyerni (3 Ligakupa, 2-2 bajnokság és kupa).

Nem volt idő búslakodásra, máris jött az újabb feladat, a Motherwell személyében, amely hat meccse nyeretlen, de így is 5.. A délután kimenetele azért is volt érdekes, mert Gerrard alatt a 4 kupakiesés utáni első meccsek egyikét sem tudta megnyerni a csapat (3 döntetlen, 1 vereség).
A ‘Wellnél a kölcsönszerződés miatt nem játszhat Jake Hastie, bár ő amúgy sem kap sok lehetőséget, még az edzettségi állapotát is kritizálta az edzője.
Nálunk Balogun hétközi kisebb sérülése miatt Helander kezdett másfél hónap után, rajta kívül még 4 csere történt.

Rangers – Motherwell 3-1 (0-1)
Premiership, 18. forduló, december 19.

McGregor – Tavernier, Goldson, Helander, Barisic – Arfield (Hagi, 62.), Kamara (Aribo, 46.), Davis, Roofe, Kent (Zungu, 83.) – Defoe (Itten, 70.)
Gól: Roofe (73. és 90+4.), Itten (82.); ill. Lang (6.)
Nézőszám: zárt kapu

Hosszabb öf itt nézhető
Képek itt, emitt és itt láthatók

Reméljük, hogy nem kiabáljuk el, de az ilyen meccsek behúzásával válik egy csapat bajnokká.
Történt ugyanis, hogy miután Defoe korai lövését védte a kapus, a vendégek már a 6. percben előnyhöz jutottak, egy nagy bedobás utáni kavarodásnál két védőnk is lemaradt az érkezőkről, Lang így könnyedén passzolt be a kapuba. Részükről ezzel le volt tudva a meccs és a maradék 85 percre beálltak buszozni, ami az Ibrox-ban nem ritka, de most kimondottan feltűnő volt.

Tav szabadja a háló tetején landolt, Defoe váratlan beleérése majdnem meglepte a kapust, Kent nem találta el jól a fejest, Roofe lövését is védte Archer. Folyamatosan próbálkoztunk, de hiába, a félidei 82% labdabirtoklás nem vezetett eredményre. A szünetben történt Kamara-Aribo csere sem hozott látványos fejlődést, Davis lesgólján kívül nem igazán forgott veszélyben a kapu. Szinte egykapuzás folyt, de a Well támadó helyett újabb védőt hozott be, míg nálunk Hagi és Itten próbált lendületet adni, utóbbinak ez sikerült is. De az egyenlítés nem az ő érdeme, Kent gyorsan reagált egy lecsorgóra, Roofe pedig közelről bevágta. A gát átszakadt, egyből jöhetett volna a második is Roofe-tól, centiket tévedett a fejessel. A fordításra tíz percet kellett várni, Tav szögleténél a svájciról elfelejtkeztek, három lépésről fejelte be első Ibrox-beli gólját.

Hirtelen sürgős lett a vendégeknek, de a hármascserében behozott Cole és Seedorf szerencsére tudásukban elmaradnak felmenőiktől… A ráadásban aztán jött a harmadik, ezért is meg kellett dolgozni, Itten és Aribo harcossága után Roofe bombázta be az ötösről.

A meccsen született 4 gól távolsága összesen nem érte el a 16 métert, de annyi baj legyen, a fontos a kiharcolt három pont!

Gerrard: „Már az első 15 percben megkaptuk a csapattól azt a reakciót, amit a vereség után elvártunk. Kaptunk ugyan egy gólt, de a hozzáállásra és az akarásra nem lehetett panaszunk. A kitartás győzelmet eredményezett, mindegyik csere hozzá is tudott tenni a meccshez. Elégedett vagyok a csapat karakterével. Ez egy új feladat volt, két és fél év alatt még egyszer sem játszottunk ennyire tömör védelem ellen. Nálunk volt a labda, rajtunk múlt, hogy mennyire erőltetjük a támadásokat, próbáltuk középen, szélen, átívelve, mindenhogy. Sejtettük, hogy csak idő kérdése, amíg feltörjük a zárat és ha az első sikerül, onnantól könnyebb dolgunk lesz. Ezért jött Itten és Roofe is, akik jókor vannak jó helyen és képesek eldönteni egy ilyen meccset a fontos pillanatokban.”

Csak néhány adat a Mothwerwell „játékáról”:

• labdabirtoklás: 18% (Rangers 82%)

• sikeres passzok aránya: 44% (Rangers 89%)

• pontos passzok száma: 67 (Rangers 610, közel 10x több!)

És ez a csapat képviselte Skóciát az EL selejtezőben…

Ezzel eljutottunk 50 gólig és 50 pontig, ráadásul néhány napig biztosan 7+9 pont volt az előnyünk, ugyanis a hétvégén a Celtic-nek a tavalyi (!) kupadöntőben volt jelenése.

https://twitter.com/DouglasPark82/status/1340681356376993792

Ellenfele (akárcsak az előző döntőben) a másodosztályú, de keretét tekintve bőven élvonalbeli Hearts volt, amely ellen jelen formájában nem mehetett biztosra. Ennek ellenére az első félidőben látszólag eldöntötték, Christie szép tekerése után Edouard büntetőből két gólra növelte a zöldek előnyét, de a fordulás után a Hearts két fejessel visszajött és ziccerei voltak a győzelemhez, ám ez nem jött össze, így 2006 óta először következett hosszabbítás a kupadöntőben. Ekkor ismét a Celtic került előnybe Griffiths révén, de egy másik csereember, Ginnelly újból kiegyenlített. Jöhettek a büntetők, ahol három pár után még a Hearts állt jobban, a végén viszont eggyel többet hibáztak, amivel a zöldek papíron történelmet írtak: egyrészt korábban még senki nem nyerte meg egymás után négyszer a Skót Kupát, másrészt állításuk szerint még nem fordult elő, hogy sorozatban négyszer triplázzon egy klub.
Ez utóbbiról viszonylag gyorsan kiderült, hogy nem igaz, azon kívül, hogy a gibraltári Lincoln Red Imps-nek nemcsak négyszer, hanem ötször is sikerült, még Skócián belül is volt már erre példa: a Glasgow City FC női csapata 2012-2015 közötti négy idényben nyerte meg mind a három trófeát, tehát nem csak hogy nem világrekord, de még városon belül sem az első eset!

📷 | 🏆 Scotland's first #QuadrupleTreble

We've been having a look through the archives at these Glasgow City squads between 2012-15 #OCAC

We'll let you have the world record @LincolnRedImps! 😁 pic.twitter.com/4JYNTheM9T

— Glasgow City FC 🧡🖤 (@GlasgowCityFC) December 23, 2020

A sűrű beosztás következő állomása Perth volt, ahol az öt bajnoki óta nyeretlen, ámde a Celtic Parkban döntetlenező és a Ligakupa elődöntőjébe bejutó St. Johnstone fogadott. Utolsó 11 itteni fellépésén a Rangers veretlen.

Arfield és Defoe helyén Aribo és Hagi kezdett, utóbbi október óta először a bajnokságban.

St. Johnstone – Rangers 0-3 (0-2)
Premiership, 19. forduló, december 23.

McGregor – Tavernier, Goldson, Helander, Barisic – Aribo, Kamara, Davis (Zungu, 77.), Hagi (Itten 82.), Kent (Arfield, 82.) -– Roofe (Morelos, 64.)
Gól: Roofe (24.), Kamara (31.), Hagi (47.)
Nézőszám: zárt kapu
Kiállítva: O’Halloran (83.)

Hosszabb öf itt nézhető
Képek itt, emitt és itt láthatók

A félidő első fele különösebben nem volt mozgalmas, két enyhe hazai lövést lehetett feljegyezni. A 24. percben aztán Kamara indult meg, jól tette Haginak, aki középről ellőtte, a kapus csak ütni tudta, Roofe pedig lesipuskás módon lecsapott, megszerezve utóbbi 6 bajnokin 7. gólját. Eddig nagyjából egálos volt a játék, a következő percekben átvettük az irányítást és hét minutum múlva megdupláztuk az előnyt: ezúttal Aribo tálalt Kamarához, aki nagyon higgadtan tette el a kapus mellett. Ezzel a finn lett a bajnokságban a 14. különböző gólszerzőnk. Mivel a hazaiak nem veszélyeztettek és Kent lövése is középre ment, a szünetben magabiztosnak tűnt az előny.

Ennek megfelelően a Szentek a félidőben előre cseréltek kettőt, ám mi szereztünk gyors gólt, szinte az elsőt láttuk fordított felosztásban, most Roofe lőtt rá, kijött a kapusról, a lepattanót Hagi vágta be, bár ehhez picit kellett Clark kapus is. Ezzel gyakorlatilag lezártuk a meccset, figyelni azért kellett, de Stevie May ziccerénél résen volt McGregor. Korábbi játékosunk, Michael O’Halloran is próbált emlékezeteset nyújtani ezen az estén, bejött csereként, öt percig focizott, aztán két perc alatt összegyűjtött két jogos sárgát és kiállt. Volt még egy sanszunk az emberelőnyben is, de az eltiltásából visszatérő Morelos a kapustól kapott ajándéklabdát totál ziccerben mellélőtte.

Gerrard: „Nagyon elégedett vagyok, kicsit megvariáltuk a csapatot, az első 15 percben nem annyira mentek a dolgok, de a teljes meccset nézve erősek voltunk, jól használtuk ki a helyzeteket és a játékosok jó formában maradtak. Több kiváló egyéni teljesítményt láttam és ha így folytatjuk, boldog leszek. Hagi bátran elvállalja a lövéseket, Roofe-nak pedig jó helyen kell ólálkodnia és gyorsan reagálnia, szerencsére ma kétszer is gólt lett ilyenből. Most lesz egy gyors pihenő, de Karácsony este újabb fontos feladat vár ránk.”

Sokatmondó adat, hogy már karácsony előtt eljutottunk a 15. clean sheetig, tavaly a márciusi lezárásig jött össze ennyi. Az élvonalban egyébként legutóbb a 2002/03-as idényben tudtunk veretlenek maradni az ünnepekig – az előző 11 évben egyébként a karácsonykor vezető klub nyerte a bajnokságot.

Az újabb fontos feladat a Hibernian vendégjátéka volt, amely ugyan 9 meccse veretlenként érkezett, de elég sok pontot hagyott el döntetlenek okán.
A góllövőlista két éllovasa, Tavernier és Nisbet nézett szembe egymással, viszont a vendégek nem álltak túl fényesen, kapustekintetben az előző fordulóban megsérült Marciano helyén Dillon Barnes védett, akinek ez csupán a 2. bajnokija, cserekapusnak pedig a kapusedzőt nevezték. A házi góllövőlista második Doidge eltiltott, Mallan sérült, Murphy a kölcsönadás miatt nem játszhat.

Nálunk az egyetlen változás a Balogun-Helander csere volt.

Rangers – Hibernian 1-0 (1-0)
Premiership, 20. forduló, december 26.

McGregor – Tavernier, Goldson, Balogun, Barisic – Aribo, Davis, Kamara, Hagi (Arfield, 76., (Zungu, 82.)), Kent – Roofe (Morelos, 82.)
Gól: Hagi (33.)
Nézőszám: zárt kapu

Hagi, 1-0
Hosszabb öf itt nézhető
Képek itt, emitt és itt láthatók

Jól ránk ijesztettek a vendégek, a legelső percben Tavernier a félpályán veszített fejpárbajt, a helyén meginduló támadás végén a középen üresen érkező Boyle alig maradt le. Ez egyébként nem volt egyedi eset, sokat jöttek előre, főleg Tav oldalán. Több mint negyedóra telt el az első Rangers lehetőségig, Balogun lövését semlegesítette a vonal előtt McGinn, majd Goldson szöglet utáni fejesénél már közelebb járt, reflexből ütötte ki a kapus. Az előző meccsen főszerepet vállaló Hagi most fél óránál lendült bele, előbb csak centikkel lőtt mellé, aztán egy remek előkészítés végén (amiben Kamara, Aribo és Roofe is szerepet vállalt) tökéletesen érkezett és a védő elől bekotorta. A félidőt Doig újabb beadásával zártuk, amit senki nem vett komolyan, de a kapufáról csúszott ki.

A félidőben a labda ugyan 71%-ban volt nálunk, mégsem volt meg a magabiztosság érzése. Például egy szögletnél Hagi magas lába miatt simán büntetőt kaphattak volna, ám a bíró jó helyen állt és a visszajátszásból látszik, hogy nem talált testet a román – ezért, mint azt utólag okfejtették, közvetett szabadrúgás járt volna.

A másik oldalon a nem túl rutinos kapus jól állta a sarat, Balogun egy lecsorgót négy méterről lőtt bele. Mivel főleg a pálya közepén zajló játékból nem igen alakultak ki lehetőségek, a Hibs a szögletekre apellált, el is jutottak nyolcig, a legveszélyesebb a 84. percben Hallberg csavarása volt, amit McGregor első nagy védése követett.
A cserék ezúttal nem sokat tettek hozzá a meccs képéhez, Arfield 6 perccel a pályára lépése után a saját faultjába sérült bele, le kellett hozni, Morelos pedig a ráadásban egy kontra végén a kapussal szembe került, de ismét nem tudott túljárni az eszén. Nagyon kéne neki az önbizalomnövelő gól, utolsó 16 meccsén csak kétszer talált be.

Gerrard: „Igen nehéz meccs volt, tudtuk, hogy a Hibs nem fogja könnyen adni magát. Szervezett csapat, amely végig meccsben volt, a kapusuk több nagy védést bemutatott és amíg 1-0 az állás, mindig benned van a félsz. De végül ismét kapott gól nélkül zártunk, egy jó csapatot legyőzve. Látható, hogy a Hibs miért tud bárkinek gondot okozni, sok jó játékosuk van, korábban tőlünk is elvettek pontokat. Ma összeszedettek voltunk, mindenki megfelelően állt hozzá. Elképzelhető, hogy tavaly vagy azelőtt az ilyen típusú meccset nem nyertük volna meg, de most mindenki elvégezte a piszkos munkát is, ami feltétlen szükséges.”

2008 óta nem nyertünk sorozatban 12 élvonalbeli bajnokit, az pedig rekord, hogy 20 bajnokiból 16-ot clean sheettel és mindössze 5 kapott góllal zárunk!

2020 utolsó találkozóját sem vehettük félvállról, hiszen amellett, hogy pontosan két héttel ezelőtt ugyanitt vereséget szenvedtünk, a Szentek a megelőző 13 meccsükből csak egyet veszítettek el, több, mint 30 éve nem kezdtek ilyen jól élvonalat! Igaz, az egymás ellenik közül bajnokin az utolsó 7-et nyertük, 6-on gólt sem kaptunk.

Arfield és Jack sérülés miatt hiányzott, Helander és Morelos kezdtek.

St. Mirren – Rangers 0-2 (0-2)
Premiership, 21. forduló, december 30.

McGregor – Tavernier (Balogun, 89.), Goldson, Helander, Barisic – Kamara, Davis, Aribo, Roofe (Kent, 74.), Hagi (Zungu, 80.) – Morelos
Gól: Roofe (27.), Morelos (30.)
Nézőszám: zárt kapu

Hosszabb öf itt nézhető
Könyöklés
Barisic elleni fault
Képek itt, emitt és itt láthatók

Gyorsan előjöttek a rossz emlékek, egy labdavesztés után már 17. másodpercben hazai kapuralövést jegyezhettünk fel és amúgy is jobban kezdtek, Obika az ötösről csúnyán fölé lőtt, ezt csak mozizta a védelem. Számunkra a 27. percben történt az első érdemleges, Hagi ugratta ki Roofe-ot, aki eléggé kisodródva lőtt rá, de a védő lábáról szerencsésen bepattant, 8/8-ra javítva saját mérlegét. A szerencsével később sem álltunk hadilábon, öt perc múlva a hazai cséká, Shaughnessy tett róla, hogy könnyebb legyen a dolgunk: a rosszul sikerült hazaadására Morelos csapott le és most nem hibázott – szeptember 20-a óta ez az első bajnoki találata. Így aztán a két gólos előny tudatában nyugodtabban mehettünk pihenőre, mint legutóbb.

A szünet után egy Goldson elleni könyököst úszott meg Obika – valami hasonlóért meszelték el nemrég Morelos-t két meccsre… A kolumbiaié volt a következő lehetőség, a sarkot célozta, de most Alnwick védett. Tekintve, hogy a Szentek ezúttal szinte semmi ellenállást nem tanúsítottak, szabadabban próbálkozhattunk, így aztán egy szöglet után Roofe próbált beemelni a kapuba, de kifejelték a gólvonalról és Hagi kiugrása is veszélyes volt, de nem tudta már pontosan visszaadni az érkezőknek.

A győzelem mellé kettős jubileum is párosult: McGregor 400. alkalommal védte a Rangers kapuját, míg Tavernier 150-edszer képviselte a csapatot kapitányként. A kapusok közül ezt a számot legutóbb Peter McCloy érte el, aki 1970-86 között védett itt. A „modern érában” szereplők közül Barry Ferguson van már csak van előtte és az ő 30 meccsnyi előnye simán behozható.

A szép évzárást még jobban kihangsúlyozza, hogy a 21 bajnokiból immár a 17.-et zártuk kapott gól nélkül!

Gerrard: „Az elején volt néhány ideges pillanat, de összességében uraltuk a meccset, annak ellenére, hogy nagyrészt nem a saját stílusunkban játszottunk, pozitívan zárunk. Mindkét támadónk betalált, nem kaptunk gólt és nyertünk, ez a lényeg. Jól reagáltunk az itteni vereségre, azóta minden meccsünket megnyertük és most jó helyzetben vagyunk. Hagi mostanában szinte minden meccsen betalál vagy gólpasszt ad, megnehezíti a dolgomat az összeállításnál. Most jön a Celtic, nehéz dolgunk lesz, de bízom magunkban. Nem feltétlen a pillanatnyi forma fog dönteni, hanem, hogy kit gondolok képesnek arra, hogy megoldja a kihívást. Fantasztikus meccs lesz, már nagyon várom!”

Túl vagyunk a bajnokság felén, a 2020-as évtől sorozatban 13 győzelemmel, 7+9 pont előnnyel és a Celtic-nél 20-szal jobb (!) gólkülönbséggel búcsúzunk. A dobogó aljáért külön csata zajlik, bár ha az Aberdeen hozza a két elmaradt meccsét, akkor 8 ponttal megléphet a Hibs előtt, amely az első 19 fordulóban 3 vereséget gyűjtött, utána a következő hármon még hármat. Kis túlzással az 5. helytől lefelé bárki kieshet, 8 csapat 9 ponton belül van, tehát 2-3 rosszabb meccs után már veszélyzónába lehet csúszni – érdekes, hogy ezen kluboknak mind negatív a gólaránya. Jelenleg a Ross County áll legalul, de szerencsés esetben egy győzelemmel azonnal megelőzheti a Hamiltont és a St. Johnstone-t is.

A december több edzőváltást is hozott, a Ross County például azután cserélt, hogy az utolsóelőtti Hamiltontól is kikaptak és már szeptember közepe óta nem tudtak bajnokit nyerni. Stuart Kettlewell 2018 márciusától idén nyárig közösen irányított kollégájával, az sikeres periódus volt, megnyerték a másodosztályt és a Challenge kupát, a Championship legjobb edzőjének is megszavazták. Egyedül viszont nem megy, 24 meccsének felét elvesztette, az utolsó 10 bajnokin 3 gólt rúgtak csak. Utódja a skót futballban jól ismert John Hughes, az 56 éves mester focizott a Celticben és a Hibsben, edzőként pedig 530 meccsnél jár, a Falkirknél és az Invernessnél ért el sikereket, utóbbival Skót Kupát nyert 2015-ben, akkor az év edzője is lett. Legutóbb 2017-ben irányította 15 találkozón a Raith Roverst, most egyelőre a szezon végéig kapott megbízást.

A Motherwell az év utolsó napjára hagyta a váltást, Stephen Robinson közel 4 év után távozik. Az észak-írnek 169 meccs jutott ez idő alatt, amelyből 71-et megnyert, 68-at elvesztett. Irányításával egy Skót Kupa-döntő és egy Ligakupa döntő mellett tavaly bronzérem is összejött, idén viszont nem megy a szekér, 19 bajnokiból csak 4-et nyertek meg, pedig a keretük felsőházas. Utódja kissé váratlanul az a Graham Alexander lett, aki ugyan 40-szeres skót válogatott, ám azon kívül egyetlen percet sem töltött az országban. A 49 éves edző ugyanis csak szülői ágon került a skótokhoz, Angliában született, élt és dolgozott.  Érdekesség, hogy több mint két évtizedes karrierje alatt egyetlen idényt játszott élvonalban, a többit mind a másod/harmadosztályban, összesen több mint 850 alkalommal. Ezt a vonalat folytatva az edzői karrierje is hasonló, a Fleetwood, a Scunthorpe és a Salford City padján 360 meccsen ült, úgyhogy ez lesz az első élvonalbeli csapata.

A Livingston karácsony előtt véglegesítette megbízott edzőjét, David Martindale azonban megosztja a szurkolókat. A 46 éves, helyi illetőségű Martindale életútja nem szokványos, profi szinten nem játszott, 2004-ben letartóztatták, majd 6,5 éves (!) börtönbüntetésre ítélték droggal kapcsolatos szervezett bűnözés miatt, ebből négyet kellett leülnie. Azóta viszont lediplomázott, majd önkéntesként besegített az akkor harmadosztályú Livinél, elkezdte az edzői papírokat csinálni, míg lassan a segédedzői szintig jutott, most pedig vezetőedző lehet belőle, egyelőre az idény végéig kapott lehetőséget. Mindenesetre az első hat meccsét megnyerte…

Még az élvonalhoz tartozó hír, hogy a Ross County után az Aberdeen is szeretne szurkolókat visszaengedni, de annak ellenére, hogy szeptemberben 30 ezer font elköltésével felkészültek és sikeresen produkáltak egy 300 fős próba eseményt, továbbra sem kapnak engedélyt – noha a környéken zárt moziba például lehet menni.

További hírek a skót foci világából

A 2015-ös hatalomátvétel kulcsfigurája, Dave King, aki az idei év elejéig elnökként is funkcionált, megegyezett a Club 1872 nevű szurkolói csoporttal a mintegy 20%-nyi részvényének eladásáról, ezzel lezárva a klubnál lévő kapcsolatait. Miután az ügylet rendezésére három évük van és ezzel a legnagyobb önálló részvényessé válnak, a csoport addigra 20 ezer tagot szeretne számlálni, akiknek ezzel beszólásuk lehet a vezetőségi kérdésekbe. Tekintve, hogy ez összegben közel 13 millió fontot takar, mintegy 20 ezer szurkolónak kellene kifizetnie a 650 fontos tagságot. Ebből mindenesetre néhány napon belül 1000 gyorsan összejött.

Ezzel egyidejűleg adott nyilatkozatában elmondta, hogy bízik a bajnoki címben, ha pedig az meglesz, akkor tartja a korábbi állítását, miszerint az első után sorozatban fog jönni a többi, a Celtic szétesik. Szerinte a játékoskeret értéke akár a 200 millió fontot is elérheti, viszont az üzleti modell része az időnkénti eladás. Úgy véli, hogy Gerrard jól érzi magát és csak akkor venné fontolóra a távozását, ha kiemelkedően érdekes ajánlatot kapna, de mindenképp szeretné a Rangers-t a BL-be vezetni.

A Rangers B csapata 4-4-et játszott a Hibernian vegyes keretével, nálunk a büntetésben lévő Jones lőtte az egyiket, a többin Stewart, Chris McKee és Ross McCausland osztozott. A fiataloknak továbbá sikerült bejutni a Glasgow Cup döntőjébe: a sorozat mostani kiírása szerint a Celtic, a Rangers, a Queen’s Park, a Partick Thistle és a Clyde csoportkörben, oda-vissza játszottak egymással, a zöldek 17, a kékek 14 pontot szerezve végeztek az első két helyen, így a döntőt ők vívhatják. A sorozat egyébként 1887-ig nyúlik vissza és 1990-ig felnőttek játszottak benne, azóta a két nagy a fiataljaival áll ki.

A Rangers női csapatának két meccse volt hátra az évben: a Motherwellt 9-0-ra (!) ütötték ki (ketten is tripláztak), majd az elmúlt 13 év bajnokát, a Glasgow City-t, idegenben 5-0-ra verték, öt különböző góllövővel, így 7 kör után vezetik a lányok bajnokságot, amely január közepén folytatódik.

Korábbi játékosunk, a kapusokhoz viszonyítva még fiatal Cammy Bell 34 évesen visszavonult. Miután éveken át volt a Kilmarnock első számú kapusa, 2013-ban, a harmadosztályú idényben igazolt a Rangers-höz. Az első, viszonylag jó éve után a másodikban korán megsérült, alig játszott, viszont a legfontosabb meccsen ő védett és a Motherwell elleni playoff visszavágón mutatott potyáját alighanem egyetlen Rangers szurkoló sem felejti el – függetlenül attól, hogy nem ezen múlt a kiesés. A következő évben jött Foderingham és onnantól nem volt maradása. Nálunk összesen 57 alkalommal szerepelt. Az elmúlt négy évben hat klubnál fordult meg, a legemlékezetesebb a Dundee United mezében egy meccsen kivédett három büntető! Idén februárban a negyedosztályú Queen’s Parkba igazolt, ahol sérülései miatt a bajnokságban nem védett, ezért döntött a visszavonulás mellett. Azóta már kiderült, hogy a szintén League Twoban szereplő Annan Athletic futballigazgatója lett.

Kisorsolták a VB-selejtezőket, Skócia ránézésre az egyik legkevésbé nehéz csoportba került, Dánia, Ausztria, a jó ismerős Izrael (az elmúlt két évben ötször találkoztak), Feröer és Moldova mellé. Davis és Itten egymás ellen harcolhatnak az olaszok mögötti második helyért, Kamara a franciák, Helander a spanyolok, Hagi a németek ellen bizonyíthat, míg Barisic a szlovák/orosz/szlovén keleti csoportban játszhat.

A skót női válogatott közel volt az újabb EB-re való kijutáshoz, de az utolsó három selejtezőt mind 1-0-ra elvesztették, így lemaradnak a tornáról. Az utolsó 23-as keretben egyébként hárman képviselték a Rangers-t, a finnek elleni meccsen pedig a kapust kivéve mindenki angliai légiós volt. Ezek után a 2017 nyara óta irányító (és az egyébként mostanában a Rangers TV-n szakértősködő) Shelley Kerr szövetségi kapitány lemondott a posztjáról.

A Championshipben a Hearts beleerősített, a hibátlan hónap végén (amiben volt 6-1, 5-3 és hat perc alatt szerzett Steven Naismith tripla) már 5+3 pont előnnyel vezet a Dunfermline előtt. A Dundee kezd magára találni, veretlen hónapja után feljött a dobogóra aljára, de a playoffért elég nagy a tömörülés. Az alsó hármas nem változott, bár nyeretlen már nincs a ligában, de a QotS, az Alloa és az Arbroath lemaradása nagyobbra nőtt.
A harmadosztályban a Falkirk, bár elszenvedte első vereségét, már 4 egységgel vezet, az eddigi üldöző Cove Rangers három vereségével lemaradt és többen utolérték, most a Montrose áll a második helyen. A Cove egyébként egy parádés statisztikát zárt le, a 2018 nyarán nyílt Balmoral Stadiumban most szenvedte el első vereségét, a három ligán átívelő sorozatában 33 győzelem és 1 döntetlen volt a mérleg. A Partick Thistle továbbra is bukdácsol, négy körből csak egyet nyert és a legkevesebb gól az ő meccsein esik. Alul a Forfar gólt sem lőtt, így már 4+3 pont a lemaradása.
A League Twoban három kört játszottak a hónapban és egyetlen helyezés sem módosult. A Queen’s Park hasít, egyedüli veretlenként 5 ponttal vezet, az Elgin és a Stirling fej-fej mellett üldözi. Skócia legalján a Brechin City 2+3 egység lemaradásban van a többiekkel szemben.

A 7. kör góljai, a 8. kör góljai, a 9. kör góljai, a 10. kör góljai

Skócia első minisztere, Nicola Sturgeon bejelentette, hogy a kormány 30 millió fonttal (melynek egy része segély, más része kölcsön) támogatja a futballt, beleértve annak összes osztályát, a hírek szerint az élvonal összes klubja 2 milliónyi kölcsönt fog kapni.

A Daily Record idén is összeállította a Top 50 Skóciában szereplő játékos listáját, amelyben ezúttal öt Rangers játékos kapott helyet a legjobb tíz között.

Alig, hogy lezárult a tavalyi, máris elindult az idei Skót Kupa kiírása, amelyben annyi változás történt, hogy döntetlen esetén újrajátszás helyett hosszabbítás, majd büntetők következnek. Az első fordulóban a negyedosztályúak és a ligán kívüliek indultak, előbbiekből 2 már el is búcsúzott és az ebben a körben legmagasabbra sorolt Queen’s Park csak túlórában jutott túl a hangzatos nevű Dundonald Bluebellen. Ennek az összefoglalója itt nézhető meg, aki pedig szeretne soha nem hallott skót klubok nevével megismerkedni, az csekkolja a Scottish Cup youtube oldalát, ahol az összes gól megtekinthető!
A január második hétvégéjén tartott 2. körben immár az élvonalat kivéve a többi osztály tagjai is becsatlakoznak, kiemelés nincs.

Az év végén a skót futball két jelentős alakjától is elbúcsúzott. Jim McLean játékoskarrierje nem volt különösebben kiemelkedő, ám edzőként legenda lett. 1971-től 22 éven át (!) irányította a Dundee Unitedet, amelynek nem túlzás, hogy a valaha volt legsikeresebb edzője lett: az egyetlen bajnoki cím, mindkét Ligakupa siker, az első Skót Kupa döntő és az egyetlen nemzetközi kupadöntő is hozzá fűződik.

Az 1982/83-as bajnoki cím előtt évekig még a dobogóra sem tudtak felférni, akkor viszont szoros versenyben egyetlen ponttal többet gyűjöttek a Celtic-nél és az Aberdeennél. Ez BEK-indulást eredményezett, ahol igencsak helyt álltak: a máltai Hamrun, a Standard Liége és a Rapid Wien kiejtésével az elődöntőben találták magukat. Az AS Roma ellen otthon még 2-0-ra nyerni is tudtak, a visszavágót viszont 3-0-ra elvesztették – ezzel kapcsolatban később kiderült, hogy a Roma lefizette a bírót, ugyanis mindenképp döntőzni akartak a saját stadionjukban, ahol végül kikaptak a Liverpooltól. Ekkoriban az eléggé maga alatt lévő Rangers szerette volna átcsábítani, de ő visszautasította az állást, akárcsak később a Newcastle hívását.
1987-ben még közelebb jártak a nemzetközi trófeához, az UEFA-kupában a Lens, az Universitatea Craiova és a Hajduk Split kiejtése után a Barcelonát oda-vissza verték, az elődöntőben a Mönchengladbachon is túlléptek, a kétmeccses döntőben aztán a Göteborg 1-0, 1-1 arányban jobbnak bizonyult náluk. Érdekesség vele kapcsolatban, hogy az ebben az évben alapított szakírók éves díját elsőként ő kapta, mint ahogy az is, hogy hatszor döntőzhetett a Skót Kupában, de mindig alulmaradt. Az viszont, hogy 1977-1993 között a Dundee United nem végzett egyszer sem az ötödik helynél lejjebb, megismételhetetlennek tűnik!
A klubnál vezetőségi pozíciókat is vállalt, egészen 2000-ig az elnökség tagja maradt. 2005-ben beválasztották a Skót Futball Hall of Fame-jébe. 83 évesen hunyt el.

A glasgow-i születésű Tommy Docherty pályafutása alatt megfordult a Celtic, Arsenal, Chelsea együtteseiben, 25-ször válogatott is volt, de rá is inkább edzőként fognak emlékezni. A Chelsea-nél hat év alatt másodosztályúból Ligakupa-győztes, VVK-elődöntős csapatot csinált, az általa összerakott csapat később KEK-et is nyert. Néhány, sikertelen angol és egy portói kitérő után 12 meccs erejéig a skót válogatottat vezette, hogy aztán a 40 év után kieső Man Utd padját vegye át. A magabiztos feljutást liftezés követte, majd az élvonal dobogója és két FA-kupa döntő, amiből az egyiket megnyerte. 1977-ben állítólag viszonya lett egy alkalmazottal, kirúgták és még a 27 éves házassága is ráment, ráadásul a kispadon ugyanaz lett az utóda, aki a Chelsea-nél is követte őt. A következő 10 évben főleg Ausztráliában és alacsonyabb osztályokban vállalt munkát.
2013-ban őt is beválasztották a Hall of Fame-be. 92 évesen, hosszú betegség után hunyt el.

És hogy vidámabban zárjunk: a hónap pályán kívüli sztorija egy 80-as évekbeli ausztrál zenekarhoz kapcsolódik. Történt ugyanis, hogy még az októberi Old Firm előtt a Celtic „ultrái” kiplakátolták Glasgow-t mindenféle fotókkal, majd a Rangers-siker után ezt a kékek szimpatizánsai is megtették és erről egy videót is csináltak, ami alá a Mental As Anything nevű bandának az egyik számát tették be, aminek nagyon passzolt a dalszövege: „How can you see looking through those tears”, és a refrén: „Hey, yeah you, with the sad face, Come up to my place and live it up”.

Miután a videót 367 ezren megnézték, a brit slágerlistákon elkezdett felmászni ez a 35 éves dal, amire felfigyelt az ausztrál sajtó is és bár nem nagyon értették a hirtelen jött érdeklődést, de örültek neki, tévéadásokban is foglalkoztak vele, sőt december közepén maga a banda is megköszönte a népszerűsítést.

They were in there for us. pic.twitter.com/Od99YdwuV5

— Union Bears (@UnionBears_07) October 19, 2020