Úgy döntöttem, az átigazolási posztokhoz hasonló módon, ezúttal a felkészülést is egyetlen, alkalmanként frissülő posztban fogjuk végigkövetni a könnyebb átláthatóság érdekében.

A nyári program, magyar idő szerint:

július 3., 20.30: Buckie Thistle 3-0 (Gallagher 2, Miller)
július 6., 16.00: Brora Rangers 1-1 (Boyd)
július 16., 04.00: Ventura County Fusion 1-3 (Mohsni)
július 20., 04.30: Sacramento Republic 2-1 (McGregor, Black)
július 22., 03.00: Victoria Highlanders 2-1 (Gallagher, Clark)
július 24., 01.00: Ottawa Fury 1-0 (Law)
augusztus 2., 14.00: Derby County

Megismételve a tavalyi felföldi tábort, július 1-től 6 napon át Észak-Skóciában kezdi a felkészülést a csapat, ez alatt két meccset játszva a regionális bajnokság csapatai ellen.

Ezután egy hét otthon következik, majd egy 12 napos nagy túra Észak-Amerikába, ahol 4 meccsre kerül sor (2 az USA-ban, 2 Kanadában) helyi alacsonyabb osztályú klubok ellen.
Legutóbb a 02/03-as szezon előtt járt a csapat amerikai edzőtáborban, akkor azt egy triplázó idény követte – hátha ez most is beválik.
De hogy mi értelme van elmenni a világ másik felére zs-kategóriás csapatokkal játszani? A kérdés költői.

Augusztus elején a szokásos angol meccsel zárunk, és bár szó volt róla, se a Huddersfield, se a Bournemouth nem valósult meg, ezúttal a Premier Ligáról épphogy lemaradó Derby County vendégei leszünk.

Június 25-én, 53 nappal az utolsó bajnoki után találkozott újra a keret és kezdte meg a felkészülését minden idők legnehezebb skót másodosztályára. Egy hét alapozás után egy 24 fős keret indult a skót Felföldre, melyben helyet kapott a 3 új igazolás, viszont kisebb (térd)sérülés miatt kimaradt Templeton (ez meglepő?) és Daly, továbbá meghosszabbított szabadságot kapott Mohsni és Peralta. Az eddig kevésbé „használt” fiatalok közül elutazhatott Liam Kelly kapus, Craig Halkett, Andy Murdoch és Luca Gasparotto.

Első ellenfelünk az 1889-ben alapított Buckie Thistle FC volt. 1910-ben csatlakoztak a Highland League-hoz, amelyet azóta 10 alkalommal nyertek meg, legutóbb a 2010/11-es szezonban. A legenda szerint a klub színe amiatt lett zöld-fehér, hogy a Celtic a kezdetekkor megajándékozta őket néhány mezzel és labdákkal. Ebben lehet is valami, ugyanis a Buckie centenáriumi ünnepségén épp a Celtic volt a meghívott vendég.

A klub az aranykorát az 50-es években élte, ekkor 3 bajnoki és 7 regionális kupagyőzelmet szerzett, sőt, az 54/55-ös évadban óriási meneteléssel öt kört is túlélve a legjobb 16 közé jutott a Skót Kupában, menet közben a Queen’s Park kiejtésével pedig mindmáig az egyetlen ligarendszeren kívüli csapat lett, amely tétmeccset tudott nyerni a Hampden Parkban!

A mostani szezonban a 18 csapatos Felföldi ligában (mely a skót 5. osztálynak felel meg) a 10. helyen végeztek.
Otthonuk, a Victoria Park befogadóképessége 5000 fő, melyből 400-an le is tudnak ülni, de préselődtek már ide közel 8200-an is.

 

Buckie Thistle – Rangers 0-3 (0-2)

Bell (Gallacher, 46.) – Faure (Foster, 46.), McCulloch (Halkett, 68.), Gasparotto (McGregor, 46.), Smith (Wallace, 46.) – Hutton (Black, 46.); Gallagher (Shiels, 46.), Murdoch (Crawford, 60.), Law, McKay (Aird, 60.) – Clark (Miller, 46.)
Gól: Gallagher (32. és 34.), Miller (82.)

A kezdőbe nem került a 3 új egyike sem, ellenben Gasparotto, Murdoch, Gallagher és McKay igen. Boyd és Macleod kisebb sérülés miatt kereten kívül maradtak.

Az ellenfél képessége és mutatott játéka miatt túl sok értékelnivaló nincs ezen a meccsen, elsőnek nem volt rossz. A felíveléseket ezúttal hanyagolta a csapat, az első félidőben Stevie Smith sokszor jól futott el a balszélen és több jó beadása közül az egyikre remekül érkezett Gallagher – aki két perccel később egy szép kombinációt befejezve duplázott. McKay ügyesen mozgott és lövöldözött, látszik rajta, hogy nagyon bizonyítani akar; ellenben Gasparottonak voltak hajmeresztő labdakezelései.

A félidőben hetet cserélt McCoist, aztán még hármat, egyedül Law játszott végig. Craig Halkett debütált a nagycsapatban, a többiek pedig tovább dominálták a meccset, a hazaiak semmifelé veszélyt nem jelentettek. Miller a vége felé egyszer megvillant, Shiels gólját viszont les miatt nem adták meg, így 3-0 lett a vége.

Képek itt és itt láthatók

Gólok itt
Rövid öf
9 perces öf

A következő feladat picit nehezebb lesz, a Felföldi liga bajnoka, a Brora Rangers vendégei leszünk vasárnap délután.

frissítve: július 6.

————————————————————————————————————–

Második ellenfelünk az a Brora Rangers volt, amely ellen tavaly a felkészülést kezdtük és egy Macleod duplával vertük őket. Ez nagy hatással lehetett rájuk, hiszen idén fennállásuk során először megnyerték a Felföldi ligát – méghozzá óriási fölénnyel, 1 vereséggel, + 107-es gólkülönbséggel (!) és 20 pont előnnyel!
Így aztán lehetett rá számítani, hogy nehezebb dolga lesz a csapatnak az ex-Inverness és Ross County játékosokkal teletűzdelt házigazdák, mint a Buckie ellen. A kezdőben egy Shiels-Law csere történt, a padra leülhetett Boyd a többi új igazolás közé, akárcsak a(z akkor még) próbajátékon lévő Zaliukas, Macleodot viszont továbbra sem kockáztatta McCoist.

Brora Rangers – Rangers 1-1 (1-0)

Bell – Faure (Foster, 46.), McCulloch (Zaliukas, 46.), Gasparotto (McGregor, 46.), Smith (Wallace, 46.) – Hutton (Black, 46.), Murdoch (Law, 46.) – Gallagher (Crawford, 63.), Shiels (Boyd, 69.), McKay (Aird, 63.) – Clark (Miller, 46.)
Gól: Mackay (14.); ill. Boyd (69.)

A beszámolók szerint elég lapos teljesítménnyel zárta a túrát a csapat, az első félidőben például nem volt kapuralövésünk… Inkább a hazaiak kezdeményeztek, aminek a vége az lett, hogy megszerezték a vezetést. McCoist 7 cserével operált a szünetben, amitől kicsit megélénkültek a dolgok, de a gólra addig várni kellett, amíg Boyd meg nem érkezett. A végén aztán még mindkét csapatnak volt kapufája, úgyhogy a döntetlen mindenféleképp igazságos.

Képek itt és itt láthatók
Boyd gólja

A csapat ezt követően visszatért Glasgow-ba, ahol kiderült, hogy Daly-t meg kell műteni, ami minimum 6 hét kihagyást jelent. Nem először van baja a térdével és ha a szezon elején a Boyd-Miller páros belelendül, akkor elég nehéz lesz visszakerülnie a csapatba…
Még mielőtt csomagolni kezdtek volna a srácok Amerikába, „váratlanul” beesett egy Fulham elleni zártkapus meccs a Murray Parkban. A 4-2-es győzelem igen szép, de azért tegyük hozzá, hogy az angolok enyhén szólva is tartalékosan álltak fel, a jobb nevek közül csak Hugo Rodallega és Tim Hoogland szerepelt (plusz az a Shaun Hutchinson, akit „előlünk” igazoltak a Mwelltől), a többiek fiatalok voltak.

Rangers – Fulham 4-2 (2-2)

Bell (Simonsen, 46.) – Foster (Crawford, 72.), McCulloch (Murdoch, 66.), Mohsni (Faure, 66.), Wallace (Sinnamon, 66.) – Templeton (McKay, 46.), Black (Hutton, 66.), Law (Boyd, 72.), Aird (Shiels, 72.) – Macleod (McGregor, 46.) – Miller (Clark, 46.)
Gól: Miller (11.), Macleod (20.), Law (67.), Clark (73.); ill. Dembele (18.), Rodallega (28.)

Miller egy kapáslövéssel szerezte meg a vezetést, amit Moussa Dembele (aki nem azonos a VB-n szereplő belgával, bár ő is játszott anno a Fulhamban) egy fejessel egyenlített ki. Két perccel később ismét itt volt az előny, Macleod január vége óta először játszhatott és rögtön egy gyönyörű bombagóllal jelezte, hogy újra fitt. De újabb hét minutummal később Rodallega egalizált, a félidő így 2-2-vel zárult. A második játékrészre a Fulham teljes csapatot cserélt és ismét 7 percben belül esett két gól, de ezúttal a Rangers szerezte mindkettőt: előbb Law, aztán Clark (bár a Fulham honlapja szerint Faure). Macleod mellett Templeton is nagy visszatérő, úgyhogy számunkra ez a délután mindenképp pozitívan zárult.

Képek itt és itt láthatók.

Ezután jöhetett a 9000 km-es nagy túra a Glasgow-Edinburgh-New York-Los Angeles útvonalon, melyre 25 játékos kapott repülőjegyet. Az összes új igazolás és a gyógyult Temps, Macleod páros felszállt a gépre, akárcsak Mohsni és a fiatalok közül Gallagher, Murdoch, valamint Kelly kapus, viszont Peralta továbbra sem ért vissza a nyaralásból.

A kaliforniai bázison az első két nap akklimatizálódással és edzésekkel telt, az egyikbe Shiels és a mostanság divatos GoPro kamera segítségével bele is tekinthetünk. Ezen kívül egy régi ismerős is felbukkant.

Bocanegra elmondta, hogy mind Glasgow városát, mind a csapatot annyira megkedvelte, hogy ha a dolgok normálisan alakultak volna (túl magas fizetés, válogatott kerettagság-féltés a negyedosztályban), akkor nagyon szívesen itt maradt volna karrierje végéig is és sajnálja, hogy nem előbb szerződött ide.

Első ellenfelünk a Ventura County Fusion volt.

Ventura Los Angeles belvárosától mintegy 100 km-nyire fekvő, 100 ezer fős „kisváros”, a soccer-csapatot 2006-ban alapították (de a legelső tétmeccsüket 2007. április végén játszották) és azóta a szépnevű United Soccer Leagues Premier Development League-ben játszanak, ami tulajdonképpen a negyedosztály nyugati konferenciájának délnyugati divíziója, egyszerűbben az amatőr liga legmagasabbjának egyike. Ez a PDL liga egyébként elsősorban arra szolgál, hogy a játékosok 17-23 év közötti korukban annyira fejlődjenek, hogy a profi ligába kerülhessenek.
Rögtön első szezonjukban nem vallottak szégyent, aminek egy Everton és több MLS csapat elleni barátságos meccs volt a „jutalma”. A következő évben csak két ponttal maradtak le a playoffról, 2009-ben viszont eddigi legnagyobb sikerükként nemcsak bejutottak, de meg is nyerték a playoffot! A 2013-as évadot divízió másodikként és playoff elődöntősként zárták, idén pedig vezetik az alapszakasz csoportjukat.

Rendszeresen játszanak jó nevű ellenfelekkel, az Evertonon kívül a Man City, a Swansea, a Burnley, a WBA, az Independiente, a Hammarby és több mexikói, illetve japán elsőosztályú klubbal is focizhattak.
Ami a korábbi játékosokat illeti, több U20-as szintig jutott hazai, egy 23-szoros Haiti válogatott, egy Ronaldinho nevű brazil és Anton Peterlin említhető, utóbbi 2009-ben innen került az Evertonhoz, de a nagycsapatba nem tudott bekerülni (jelenleg a dán harmadosztályban nyomja).

Otthonuk az 5000 férőhelyes Ventura College Sportsplex, amely mint a képekből látszik, nem elsősorban európai focipálya… Átlagos nézőszámuk 1300 körül mozog.
A csapat színei kék/fehér/narancs.
Érdekesség, hogy az összes hazai meccsük ingyenesen nézhető HD minőségben a saját youtube oldalukon.

Első edzőjük egy angol volt, aki a 70-es évek elején játékosként a WBA-ig vitte; jelenleg az 56 éves Rudy Ybarra vezeti őket. Ő elmondta a meccs előtt, hogy elsősorban ki akarják élvezni az alkalmat, de emellett győzni is szeretnének.

Ventura County Fusion – Rangers 3-1 (1-0)

Bell – Foster (Faure, 65.), McGregor (Templeton, 46.), Mohsni, Zaliukas, Wallace (Smith, 46.) – Black (Aird, 46.), Law, McCulloch (Hutton, 65.), Macleod (Boyd, 46.) – Miller (Clark, 65.)
Gól: Vale (41.), Argueta (73.), LaGrassa (85.) ; ill. Mohsni (81.)

McGregor és Zaliukas a kezdőbe, McCulloch a középpályára került, Miller pedig egyedül támadott.
Ez az 5-4-1-es felállás (igen, 5 védővel+BigLee kezdett a csapat egy amerikai negyedosztályú ellen!) nem bizonyult jó húzásnak, ugyanis még a mindig pozitív klubhonlap szerint is nagyon gyengén játszott a csapat és semmi jót nem lehet kihozni ebből a meccsből.

A műfüves, mindenféle vonalakkal összefirkált pályán ugyan mi kezdtünk veszélyesebben és Miller majdnem bekotorta a vezetőgólt, de az ellentámadásból megszerezte a Fusion a vezetést. A félidőben Ally négyet változtatott, egyben áttért a 4-4-2-re – de gólt megint a hazaiak szereztek. Az utolsó tíz percben felpörögtek az események, egy nagy Boyd helyzet után Aird szögletéből Mohsni végre betalált. A döntetlen is meglehetett volna, ha Boyd nem hagyja ki az újabb ziccerét, ehelyett a Fusion egy 20 méteres bombagóllal zárta le a meccset.

Képek itt és itt láthatók.
Teljes meccs HD-ban
Rövid öf
Mohsni gól

McCoist főleg a második félidei védekezést kritizálta, Foster pedig arra fogta, hogy bár az edzéseken jól megy az 5-4-1, meccseken még gyakorolni kell. Mindezek tetejébe Macleod, Aird és Miller is kisebb sérülést szenvedett.

Ezt követően a csapat vette a cók-mókják és a következő három napra átcuccolt a több mint 500 km-rel északabbra fekvő Sacramentoba – eközben otthonról jött a jó hír, hogy a League One legszabályosabb klubjaként 5000 font jutalom jár.

A Sacramento Rep. írd és mondd, 2012-ben alakult. Viccesen hangzik, de a klub (pontosabban, mivel Amerikáról van szó, a franchise) nevét és logóját a szurkolói szavazatok alapján választották ki. Az USL ligához (harmadosztály) csak idén csatlakozhattak, ehhez képest így is eladtak 5000 bérletet…

Színeik a sötétvörös/sötétbarna/fehér. Címerükben a (grizzli) medve és a csillag is a kaliforniai zászló szimbólumai, a latin szöveg pedig „szelidíthetetleneket” jelent.

Edzőjük a viszonylag jobb nevű Predrag Radosavljević, alias Preki, aki a felnőtt USA-válogatottban 28-szor szerepelt (például a 98-as VB-n) és az Everton-Portsmouth kettősben eljutott vagy 100 meccsig a 90-es évek elején, az MLS-ben pedig úgy tartják, hogy a liga történetének egyik legjobb középpályása. Technikai igazgatójuk pedig korábban a Chelsea vezetőségében is volt.
Otthonuk az alig négy hónap alatt felépített, teljesen új Bonney Field, mely 8000 férőhelyes kifejezetten soccerpálya. A munkálatok alatt egy 20 ezres pályán játszottak, ahol rendre 15 ezer körül alakult a nézőszám. Ráadásul az elnök 2016-ban szeretné a franchise-t az MLS-be vinni, ahhoz pedig egy újabb, 18 ezres pályát építene.

Keretükben 7 kölcsönjátékos is van az MLS-ből, plusz montenegrói, brazil, wales-i, észak-ír (Linfieldben és a Partick Thistle-ben is játszott) idegenlégiósok, valamint egy-egy jamaikai és új-zélandi válogatott.

Sacramento Republic FC – Rangers 1-2 (1-0)

Bell – Foster (Faure, 41.), Mohsni (McGregor, 46.), Zaliukas, Wallace – Templeton (Black, 46.), McCulloch (Hutton, 76.), Law, Macleod – Boyd (Shiels, 66.), Miller
Gól: Martínez (45+3.), ill. McGregor (48.), Black (90.)

Templeton és Boyd bekerülésével a kezdőbe 4-4-2-re módosult a hadrend, Aird viszont kimaradt a keretből. A gyakorlatilag teltház számára is nagy tétje volt az eseménynek, hiszen az egyik szektorban ülők minden hazai gól után egy szelet pizzát, egy másik szektorban lévők az első Rangers-sárga lap után egy csirkés szendvicset kaptak ajándékba a „háztól”. Csak hogy nehogy elfelejtsük, hogy Amerikában vagyunk…

Az első félidő több Boyd helyzettel indult és egy kapott góllal zárult – méghozzá egy igen szép tekeréssel a büntetővonalon kívülről. A szünetben ezúttal elmaradt a sorcsere, mindössze a sérülés miatt lejövő Foster, valamint még ketten pihentek, míg a többiek fordítani próbáltak. Gyorsan jött is az egyenlítés, egy Macleod szöglet után McGregor befejelte első Rangers-beli gólját. A folytatásban már jobban játszott a csapat, de a 90. percben jött csak a győzelem: Black jól érkezett egy beadásra és pár centiről bepattant róla a labda.

Képek itt és itt láthatók
Teljes meccs HD-ban
Góljaink
1,5 perces öf

Mindenképp egyedülálló látványt nyújtott a háttérben száguldozó hullámvasút és az óriáskerék, de az este fénypontja az első alkalommal bemutatkozó új hazai mez volt.

Ismét következhetett egy nagy költözés, az USA-tól elbúcsúzva a csapat áttette ideiglenes székhelyét Kanadába. A mintegy 1100 km-es utazás célja Victoria városa volt, ahol a helyi Highlanders várt ránk elsőként. A szinte patinásnak mondható 2008-as alapítású klub a Venturához hasonlóan a PDL-ben, vagyis a negyedosztályban szerepel.

A keretük elsősorban az egyetemi bajnokságokból érkezőkből áll, van egy játékos, aki megfordult a német másod- és a finn elsőosztályban, továbbá van egy olasz, egy argentin és egy skót idegenlégiósuk (utóbbi az angol 2.-3. vonalban focizott korábban).
A klub színei fekete, fehér, arany, címerükben kelta motívumokat találhatunk.
Öt idényükből kétszer jutottak be a playoffba, 2013-ban alapszakaszgyőztesként, akkor a rájátszásban is elődöntőztek. Átlagos nézőszámuk 1400 körüli.

Jelenlegi otthonuk a Royal Athletic Park, melyet 1907-ben építettek és korábban mindenféle labdajátékot tartottak itt, de a kanadai válogatott is itt vívta néhány selejtezőjét a 86-os VB előtt, 2007-ben pedig az U-20-as VB néhány meccsének is otthont adott – Luis Suarez, Cavani, Kagawa is szerepeltek ezen a gyepen, de ami számunkra érdekesebb, a skót csapatban Lee Wallace is focizott az akkor 10 ezresre bővített stadionban, amely alapállapotban 3800 férőhelyes. Viszont a Rangerst nem itt, hanem az 5000-es Cenetennial Stadiumban látták vendégül.

Victoria Highlanders – Rangers 1-2 (1-2)

Simonsen – Faure (McKay, 46.), McGregor, Zaliukas (McCulloch, 90.), Smith – Gallagher (Murdoch, 75.), Black, Hutton, Crawford – Shiels (Boyd, 61.), Clark (Templeton, 61.)
Gól: Hundell (11.); ill. Gallagher (9.), Clark (29.)

McCoist ezúttal Zaliukason kívül mindenkit kicserélt a kezdőben, Aird és Foster sérülés miatt kimaradtak. Érdekesség, hogy a Gers kapusa ezúttal Steve Simonsen volt, míg a hazaiak edzőjét Steve Simonsonnak hívják.

A Boyd+Miller páros helyett a Shiels+Clark kettős támadott, Gallagherrel megtámogatva – és ez bejött, utóbbi kettő főszereplő lett.
Black a múltkori gólja után a beszámolók szerint jól játszott és gólpasszal nyitott, Gallaghert hozta kihagyhatatlan helyzetbe. A Victoria nagyon gyorsan egyenlített McGregor bizonytalansága után, de Gallagher ismét villant, a lövése még kipattant a kapusról, amire Clark csapott le és már a 30. percben beállította a végeredményt. Most sem úsztuk meg a sérülést, Faurénak kellett kényszerből lejönnie, rajta kívül nem történt csere a szünetben. A második félidőben Zaliukas is hibázott egy nagyot hátul, de ezt nem tudta kihasználni a Highlanders, így ezt is behúztuk.

Képek itt és itt láthatók.
Gólok
1,5 perces öf
25 perces öf

Az utolsó úticél a három időzónával és 3500 km-rel odébb fekvő Ottawa volt, ahol az egész túra legmagasabban kvalifikált csapata várt ránk: az Ottawa Fury az NASL-ben, azaz a másodosztályban szerepel.
Ők sem egy kimondottan patinás klub, 2011-ben alakultak és idén csatlakozhattak az NASL-hez, ahol a tavaszi szezont 10-ből 6.-ként zárták, az ősziben 3 kör után utolsóelőttiek.

Az őszi szezont már a felújított 24 ezres TD Stadiumban játsszák, minket is láttak vendégül. Az 1908-ban nyílt létesítmény a ‘76-os olimpián öt focimeccsnek adott otthont, akárcsak a 2007-es U20-as VB néhány találkozójának és a 2015-ös női VB-ből is itt játszanak párat.

A keret nagyon internacionális, van itt francia (portugál élvonalban 100+ meccs), spanyol, brazil (portugál élvonalban 60+ meccs), ír (Dundee Utd-ben 36 meccs), bosnyák (MLS-ben 80+ meccs), palesztin (lengyel élvonalban 30+ meccs) és skót is.

Ottawa Fury – Rangers 0-1 (0-1)

Bell (Simonsen, 46.) – McGregor, Mohsni, McCulloch, Wallace – Gallagher (Smith, 79.), Black (Hutton, 74.), Law, Macleod – Boyd (Shiels, 79.), Miller
Gól: Law (38.)

Elég erős kezdőt rakott fel McCoist, igazából McGregor és Gallagher akinek a helye nem várható fixre a bajnokságban. Faure, Zaliukas, Aird és Foster sérülés miatt kimaradt.

A blog állandó olvasója, 1234ea vállalkozott arra, hogy az éjszakai időpont ellenére végignézze a meccset és így értékelte a látottakat: „Kenny és Boyd sajnos elég veszélytelen volt elöl, Gallagher súlytalannak tűnik egyelőre ahhoz, hogy szélsőt játsszon (meg nem is az a posztja ugye és a jobbra kitolt McGregortól nem kapott semmi támogatást), a védelmünket párszor megkavarták, nem tűnik már túl stabilnak (2 százszázalékos helyzet maradt ki, és nem Moshni, inkább Jiggy tűnt a gyenge pontnak, mondjuk Zaliukassal stabilizálódhat a helyzet). Macleod és Law viszont végig nagyon kreatívan játszottak, veszélyesek voltak, ők (főleg előbbi) bizakodásra adnak okot.”

Az biztos, hogy Law meglőtte a pre-season legszebb gólját: Macleod két védő között megcsinált egy Zidane-cselt, lepasszolta az angolnak, aki gyönyörűen csavarta be a felső sarokba. Illetve ezúttal sem sikerült elkerülni az utolsó emberes hibát, most Mohsni bakiját használhatták volna ki.
A második félidőben egy Miller lesgólt és egy nagyobb Macleod helyzetet lehetett feljegyezni, de az eredmény nem változott.

Képek itt és itt láthatók.
1,5 perces öf
Gól

Ezzel pozitívan zárult a nagy kirándulás, aminek a két legfőbb pozitívuma, hogy
a) ingyen volt (egy kinti sportmenedzsment cég állt minden költséget) és
b) jó alkalom volt a kinti amúgy is nagy létszámú Rangers-szurkolóbázis növelésére. Ezen kívül megtapasztalhattuk, hogy az észak-amerikai labdarúgás alacsonyabb osztályait sem szabad lebecsülni, egyáltalán nem csak a tojáslabdától a túl sok hambugerevés miatt eltanácsoltak szerepelnek itt.

Skóciába visszatérve nincs sok idő pihenésre, szerdán egy zártkapus meccsen a Partick Thistle lesz az ellenfél, majd szombat délután megyünk a Derby County-hoz.

frissítve: július 28.

————————————————————————————————————–