Aggasztó pénzügyi kimutatás, bajnoki bukdácsolás és kupatovábbjutások jellemezték a hónapot – sokatmondó, hogy a szurkolók legnagyobb örömét egy londoni reptéren történt esemény jelentette.

November első napján máris jelenesünk volt, alig egy héten belül másodszor látogattunk a Dumbarton otthonába, ezúttal Skót kupa meccs alkalmából.
Bár Simonsen sérülése szerencsére nem komoly, karrierje során első alkalommal Robinson lett a Rangers kezdőkapusa, cseréjének a 16 éves Robby McCrorie-t nevezte Ally.

Dumbarton – Rangers 0-1 (0-1)
Skót Kupa, 3.kör, november 1.
Robinson – Foster, McCulloch, McGregor, Wallace – Macleod, Black, Law, Smith – Boyd (Daly, 75.), Miller
Gól: Boyd (44.)
Nézőszám: 1 878

Úgy látszik, idén a bajnokság helyett a kupákra van ráállva Boyd, ezt is az ő lövése döntötte el. A hazaiak most jóval több ellenállást fejtettek ki, mint néhány nappal ezelőtt, sőt, 40 percet kellett várni az első Rangers kapuralövésig.

Képek itt és itt láthatók.

Hosszú videó itt nézhető.

A többi párosításban nem egy fura eredmény született: a ligán kívüliek közül a Hurlford újrajátszást és 12-13-as büntetőpárbajt csikart ki a Stirling Albion ellen, a Bo’ness United idegenben 4-4-et, majd otthon 5-4-et ért el az Elgin City ellen, a Spartans pedig 2-0-ra verte a Clyde-ot! Érdekes párharc volt a Lowland és a Highland ligák éllovasai közt, az Edinburgh City-Brora Rangers 2-3-mal zárult.
Következő ellenfélként a Kilmarnockot kaptuk.

Egy kis visszatekintés erejéig nézzük, hogy az Old Firm kisorsolása után hogy vélekedtek az edzők!
Ronny Deila: „Még soha nem voltam Old Firm-ön, kíváncsi vagyok az élményre. Természetesen mi vagyunk a favoritok, mit minden meccsen Skóciában. Mindenki tudja, hogy ez elképesztően fontos Glasgow-ban, két olyan klub játszik, amelyik mindent megtesz, hogy a másikat legyőzze. Egyáltalán nem gond, hogy őket kaptuk, kaphattunk volna nehezebb ellenfelet is.”

McCoist reagálása: „Örülök a sorsolásnak, de az öltözői reakciót látva a srácok még inkább örülnek. Nyilvánvalóan a Celtic az esélyesebb, de úgy érzem, vagyunk olyan pozícióban, hogy fel tudjuk venni a versenyt bármelyik csapattal.”

Következő bajnoki ellenfelünk az aktuálisan utolsó Cowdenbeath volt – akik 1930 óta nyeretlenek a Rangers ellen. Ráadásul idén eddig minden hazai meccsükön kaptak gólt.

Cowdenbeath – Rangers 0-3 (0-1)
Championship, 11.forduló, november 4.
Simonsen – Foster, McCulloch, McGregor, Wallace – Smith (Templeton, 70.), Law, Black, Macleod – Boyd (Daly, 70.), Miller
Gól: Law (3.), Kyle Miller (öngól, 55.), Templeton (85.)
Nézőszám: 3 919

A korai gól annyira megnyugtatta a csapatot, hogy a C’beath nyugodtan támadgatott, még egy kapufáig is eljutottak. A második félidőben egy szép fejessel be is találtak – számukra sajnálatos módon Kyle Miller a saját kapujába bombázott. Innentől már nem volt visszaút, Temps a végén még bevitte a harmadik döfést. Azonban hiába a látszat-fölény, a mutatott játék ezúttal sem volt valami jó, több fórum szerint is McGregor középhátvéd volt a meccs embere és a labdabirtoklásban is alulmaradtunk – az utolsó ellen… plusz a hazaiak mestere, Jimmy Nicholl szerint az őket 5-1-re verő Hearts sokkal jobb ennél a Rangersnél.

Képek itt és itt láthatók.

Gólok itt, másfél perces öf itt, hosszú videó itt nézhető.

A Falkirk ellen meglepően hasonló volt a forgatókönyv: az első félidőben egy Law gól és más semmi, a másodikban pedig megszórtuk őket. Ezúttal Macleod vitte el a show-t: gól+gólpassz+remek indítások.

Rangers – Falkirk 4-0 (1-0)

Championship, 12. forduló, november 8.
Simonsen – Foster, McCulloch, Wallace, McGregor – Templeton (Smith, 71.), Black, Law, Macleod – Boyd (Daly, 68.), Miller (Clark, 77.)
Gól: Law (24.), Macleod (69.), Miller (74.), Clark (81.)
Nézőszám: 33 359

Képek itt és itt láthatók.

Gólok itt, másfél perces öf itt, hosszú videó itt nézhető. Ünnepi megemlékezés.

Ez az időszak amúgy is Macleodról szólt: megkapta élete első felnőtt válogatott behívóját, ráadásul a liga őt szavazta meg október legjobb fiataljának.

Eközben Mike Ashley sem tétlenkedett, a 2 milliós kölcsönét megtoldotta további eggyel – és ezzel egyidejűleg meglepő módon lemondott a stadion átnevezési jogáról.

Jó hírnek mondható az is, hogy a rendőrség elfogatóparancsot adott ki Craig Whyte-ra, valamint őrizetbe vett néhány kulcsembert, akik szerepet játszottak a csődvédelemben: David Whitehouse és Paul Clark volt a Duff & Phelps (állítólagos) kirendelt csődbiztosai, David Grier is velük dolgozott, Gary Withey pedig Whyte egyik ügyvédi képviselője volt.

Amint említettem, Macleod a skótok edzőtáborában készült az írek és az angolok ellen, de ekkor McCoist kitalálta, hogy a ő jelenléte nélkülözhetetlen az Alloa legyőzéséhez, így „kölcsönkérte” Strachantől a hétvégére…

De hiába, vele sem sikerült idei mumusunkat, az Alloát legyőzni.

Rangers-Alloa 1-1 (0-0)
Championship, 13. forduló, november 15.
Simonsen – Foster (Faure, 64.), McGregor, McCulloch, Smith – Macleod, Black, Law, Templeton (Clark, 80.) – Boyd (Daly, 59.), Miller
Gól: McCulloch (72.); ill. Buchanan (78.)
Nézőszám: 29 458
Az első félidőben kiegyenlített volt a játék, Boyd újfent egy óriási kihagyott ziccerrel idegesítette a nézőket; a második félidőben viszont abszolút nem történt semmi érdemleges, amikor pedig McCulloch megszerezte a vezetést, azt hihettük, hogy megvan – de nem, mert 3 védőnek sem sikerült felszabadítania, Simonsen bravúrja után pedig Buchanan reagált a leggyorsabban, így véget ért a 8 meccses győzelmi sorozat és 6 pont hátrányban mehettünk a Hearts-hoz.

Képek itt és itt láthatók.

Másfél perces öf itt, hosszú videó itt nézhető.

Eközben a Macleod-talanított válogatott a Celtic Parkban nagy küzdelemben 1-0-ra legyőzte az íreket és ezzel megelőzte őket a táblán. 2014 befejeztével nagyon szoros a verseny, meglepetésre a lengyelek 10 ponttal vezetnek, mögöttük a német-skót-ír trió egyaránt 7-7 ponttal áll. A grúzok valószínűleg nem tudnak beleszólni a fenti négyesbe, míg Gibraltár az első góljáért küzdhet az újévben. A következő, március végi fordulóban Skócia-Gibraltár és Írország-Lengyelország meccsek következnek.

Az évzáró, angolok elleni „ősi párharcra” visszatért a keretbe Lewis, de a padon maradt a 3-1-es vereség alkalmával.

Visszatérve a bajnokságra, a nagy rangadó előtt persze ment a fogadkozás, McCoist szerint a klub lesorolása óta ez a legfontosabb bajnoki meccs és a győzelmen kívül semmilyen opció nem létezik.
A Heartsnál sérülés miatt se a csapatkapitány Wilson, se a góllövőlistán eléggé elöl álló Osman Sow nem játszhatott – augusztusban mindketten betaláltak ellenünk. Ehhez képest…

Hearts-Rangers 2-0 (0-0)
Championship, 14. forduló, november 22.
Simonsen – McGregor, McCulloch, Mohsni, Wallace – Macleod (Boyd, 79.), Law, Black, Smith – Daly (Clark, 83.), Miller (Foster, 52.)
Gól: Holt (55.), Walker (87.-büntető)
Nézőszám: 17 004
Kiállítva: S.Smith (20.)

…ehhez képest Stevie Smith az első félidő felénél azonnali, jogos pirossal kiszállt, innentől lényegében megpecsételődött a sorsunk – pontosabban akkor, amikor Miller az 50. perc tájékán egy nagyon hasonló „merényletért” csak sárgát kapott, McCoist inkább lehozta és a helyére Fostert tette be. Innentől eldőlt, hogy győzni nem akarunk, de azonnal jött a bekapott gól és bár a középkezdés után volt egy nagy helyzetünk, a döntetlentől is messzire kerültünk. Az utolsó 10 percre bejött Boyd és Clark is, /előbbit szintén nyugodtan ki lehetett volna szórni/ de nem tudtunk a kapu elé kerülni, Black meg még összehozott egy büntetőt is, úgyhogy teljesen jogosan nyertek és kerültek 9 pontos előnybe a Szívek.

A rengeteg szabálytalansággal tarkított meccsen (a piroson kívül 9 sárga lap, összesen 42 fault) csak az alattomosságban múltuk felül a hazaiakat és pont a legrutinosabbak (Smith, Miller, Boyd) agya szállt el/hagyták cserben a csapatot.
És ha már rutin: a nálunk pályára lépő 14 játékosból kilencen 29 év fölöttiek voltak, míg a Heartsnál 14-ből kilencen 22 évnél fiatalabbak. Tovább irigykedve a fővárosiakra: odaát 6 saját nevelésű kezdett, nálunk csak Macleod (+ Smith, de ő a pályája jelentős részét máshol töltötte).
A nézőtéren egyre többen váltottak a „Super Ally” énekből az „Ally, Ally, get to f**”-ra, de őt ez nem érdekli: „Hazudnék, ha azt mondanám, jól esik, de korábban is volt már ilyen. Nem foglalkozom magammal, az egyetlen, amire gondolok, az a csapat. Ez egy újabb jel volt, hogy nagyon, nagyon nehéz lesz visszakerülni oda, ahova tartunk. De én továbbra is teljes elkötelezettséggel hiszem, hogy meg tudjuk csinálni. Még a szezon felénél sem tartunk, nagyon sok van még hátra.”

McCoistnak csak részben van igaza, ugyanis innentől kezdve már nem a saját kezünkben volt a sorsunk, hiszen már csak kétszer játszunk a Hearts-cal, tehát a 9-ből 6 pont dolgozható le önmagunktól.

Képek itt és itt láthatók.

Rövidebb összefoglaló itt, hosszabb videó itt nézhető. Piros lap mozdulata, 1-0, 2-0.

De nem csak nálunk, a Livingston háza táján sincsenek rendben a dolgok, amellett, hogy állítólag közel 2 milliós tartozásuk van, adó-nemfizetés miatt 10 ezer fontos büntetést, játékos-vételi embargót és 5 pont levonást kaptak, így a táblázat utolsó helyére kerültek.

Craig Whyte pedig a rendőrség kezébe, miután Tokióból próbált átrepülni Mexikóba, ahol nem kapott belépési engedélyt, ezért visszarepült Londonba, de a Heathrow reptéren már várták őt a rend éber őrei és egyből szállították is Skóciába. A bíróságon több meghallgatása is volt, egyelőre még nincs rács mögött, óvadék ellenében szabadlábon van, de az útlevelét elvették.
Egy kis videó a visszatérésről.

A klub pedig nyilvánosságra hozta 2014. júniusig bezárólagos éves pénzügyi jelentését, melyből kiderül, hogy továbbra is nagy bajok vannak, sikerült 8.3 millió fontnyi veszteséget termelni – mindezt úgy, hogy a fizetések összessége majd’ 20% csökkent egy év alatt. (Persze tavalyhoz képest jobb, akkor 14,4 milliós veszteség született)
2013-ban az összbevétel 69%-a a meccsbelépőkből származott, ez 2014-re lecsökkent 51%-ra. Viszont a „kiskeresdelmi” bevételek szignifikánsan, 8-ról 32%-ra nőttek. Graham Wallace leköszönő vezérigazgató alig 8 hónapos munkájáért közel fél millió fontot kapott – ez 190 millió forint!!

A hónap zárásaként a kupában két, nagyon letört csapat találkozott, a Kilmarnock egy négymeccses vereségi sorozatból érkezett hozzánk. A Killie legutóbbi látogatása nem volt kellemes, 2012 februárjában, a csődvédelembe kerülés hetén, Dean Shiels góljával nyertek. Tavaly az utolsó fordulóban, Boyd góljának köszönhetően kerülték el az osztályozó rémét, de őt nem sikerült megfelelően pótolni, a bajnokság felénél 5 góllal már házi gólkirály lehet Obadeyi.

Rangers-Kilmarnock 3-0 (1-0)
Skót Kupa, 4.kör, november 30.
Simonsen – McGregor, McCulloch, Mohsni, Foster – Aird, Law, Black, Macleod (Shiels, 86.) – Daly (Boyd, 69.), Miller (Clark, 69.)
Gól: Law (19. és 84.), Boyd (72.)
Nézőszám: 14 412

3. idei élvonalbeli ellenfél, 3. győzelem, 3 gól – tömören ennyi, de azért most meg kell jegyezni, hogy kivételesen jól (!) játszott a csapat, egész élvezhető volt a játék, Law két gólja pedig élményszámba ment.

A második félidő első része kicsit leült, ezért mindkét csapat duplacserével próbált váltani – ez nekünk jött be jobban, Boyd nem egész két percen belül betalált (jobb is, hogy gól lett, mert mögötte a jobb pozícióban lévő McCulloch már lendítette a lábát…) Nagyon megy neki egykori klubja ellen, a 16. Killie elleni meccsén 15. gólját lőtte.
A végén aztán még egy végigvitt kontrát Law csodálatos csavarással fejezett be – megérdemelten nyertünk ekkora különbséggel is.

Képek itt és itt láthatók.

Gólok itt, másfél perces öf itt, hosszú videó itt nézhető.
Hivatalos összefoglaló itt.

http://vimeo.com/113210421

A többi párosítás meglepetései: összesen 6 élvonalbeli csapat esett ki (közte az Aberdeen), a ligán kívüli Spartans meg 2-1-re ütötte a Mortont, így a legjobb 16 közé egy junior csapat is bekerült! A Celtic a ligakupás 3-0 után itt 4-0-ra verte a Hearts-ot.

A február 7/8-án rendezendő körben csak 2 elsőosztályú párharc lesz, mi otthon a Raith Rovers-et fogadjuk majd.