Az emelkedett hangulatú évzáró után rosszkor jött a téli szünet, az előző idényhez hasonlóan fejben lassan tért vissza a csapat a melegebb éghajlatról, ez a csontutolsó Hearts elleni vereségben csúcsosodott ki. Így, bár matematikailag még a saját kezünkben van a sorsunk, nem lett könnyebb a helyzet.

A téli szünetben a csapat elrepült Dubaiba 6 napra, kicsit pihenni, kicsit felkészülni az előttük álló tavaszra. Az edzéseken kívül egy meccset kötött le a stáb, a sorozatban háromszoros üzbég bajnok Lokomotiv Tashkent ellen, amely rendszeres szereplője az ázsiai BL csoportkörnek, keretükben 11 felnőtt válogatott szerepel. A helyszín az 50 ezer fő befogadására képes Sevens Stadium, ahol már a Real Madrid és a Milan is pályára lépett.

Az Emirátusba a csapattal tartott a Portsmouth-nál kölcsönben lévő, de sérült Ross McCrorie, a szintén mankóval közlekedő Helander, a fiatalok közül Kennedy, Mayo, Patterson, Mebude és Maxwell is.

A munka közben Gerrard átvehette a december hónap legjobb edzőjének járó díjat, miután öt győzelmet és egy döntetlent (plusz az EL-továbbjutást) ért el a csapattal. A címet szeptember után másodszor érdemelte ki.

Az edzések mellé egy meccset szervezett le a stáb és bár a Lokomotiv Tashkent ugyan nem túl nagy név a világ futballjában, azért mégiscsak egy rendszeres ázsiai BL-csoportkörös csapatról van szó. A 2002-ben alapított klubnak az üzbég vasúti társaság a tulajdonosa, így nem csoda, hogy története második szezonjában már fel is jutottak az élvonalba, igaz, ott hat év alatt nem tudtak az első ötbe kerülni, a hetedikben meg visszaestek. 2011-ben azonban történt valami változás és szárnyakat kaptak, 30 meccsen 102 gólt szerezve megnyerték a másodosztályt, aztán egyből bronzérmesek lettek, majd három második hely után zsinórban három bajnoki címet szereztek! A most november végén befejeződött bajnokságban ezüstig jutottak, miközben az előző években három kupagyőzelem is összejött. Sorozatban öt éve mindig bejutnak a 32 fős BL-be, a csoportból egyszer sikerült továbbjutni, akkor a legjobb nyolcban maradtak alul a döntős Al-Ainnal szemben.

A Wikipedia szerint jelenlegi keretükben egy grúz válogatotton kívül egy, korábban Békéscsabán is megfordult montenegrói, valamint az egykor a Zenittel ellenünk UEFA-kupát nyert (és a sorozat gólkirálya) orosz Pogrebnyak öccse az idegenlégiósok, a hazaiak közül sokan válogatottak, Nesterov kapus például 106 alkalommal védte az üzbég hálót, ezzel harmadik az örökranglistán.
Edzőjük a szintén hazai Andrey Fjodorov egyben a válogatottnál is segédedző.

A Rangers-nek ez a harmadik meccse Dubaiban, 1980-ban az Al-Nasr (2-1), 87-ben az Everton (2-2) ellen léptek itt pályára az elődök, utóbbi esetben az akkori angol bajnok büntetőkkel végül alulmaradt.

Gerrard előzetesen elmondta, hogy két különböző kerettel képzeli el a két félidőt, amit be is tartott, és a kiütéses győzelem úgy is összejött, hogy sem McGregor, sem Morelos nem lépett pályára.

Rangers – Lokomotiv Tashkent 6-1 (2-0)
Felkészülési meccs, január 11.

1.félidő: Foderingham – Patterson, Edmundson, Katic, Barisic – Jack, Arfield, Aribo, Ojo, Barker – Defoe
2.félidő: Firth – Tavernier (Maxwell, 71.), Goldson, Flanagan, Halliday – Docherty, Davis, Kamara, Jones, Kent (Kennedy, 71.) – Stewart
Gól: Defoe (10.), Ojo (27.), Davis (49.), Tavernier (70.), Stewart (80., büntető és 90.); ill. Yusupov (78.)

Jól kezdtünk, a 10. percben Barker ugratta szépen Ojot, akinek a centerezésére tökéletesen érkezett Defoe, megvolt a korai vezetés. A következő a félidő közepén jött, Aribo szerzett labdát a felezővonalnál, majd Jack tette oda Ojonak, aki a gólpassza után most maga fejezte be az akciót, igen szépen lőtt a jobb pipába. Tekintve, hogy egy szögleten kívül az üzbégek nem veszélyeztettek, a sorcsere után is dominanciára számíthattunk és a csapat ezt teljesítette is. Gyorsan jött a harmadik és ez volt a legszebb: ezúttal Davis csapott le egy kósza labdára, megindult vele és 18-ról bebikázta a hálóba. Húsz perccel a vége előtt Kent iramodott meg a szélen, hintába ültette a védőjét, a beadását pedig az üresen érkező Tavernier fejelte be közelről. A maradék időben sem maradtunk esemény híján, két ifjú is lehetőséget kapott, na meg szépített az ellenfél: egy hosszú indításnál Maxwellre maradt két támadó, Halliday lemaradt, a csatár kilőtte a hosszút. De ekkor jött el Stewart ideje, aki előbb a Jones buktatásáért járó büntetőt értékesítette, majd a legvégén Jones egy szóló végén jól tálalt Stewart elé, aki a gyengébbik jobb lábával belőtte a hatodikat is.

1-0, Defoe
2-0, Ojo
3-0, Davis
4-0, Tavernier
5-1, Stewart
6-1, Stewart
Bougherra köszönése
Hosszú videó itt nézhető
Helyszíni videó

Képek itt, emitt és itt láthatók.

Gerrard: “Ez volt az elvárás, próbálják meg megmutatni, hogy mit dolgoztunk a héten, mennyire vagyunk rendezettek, ha nincs nálunk a labda és megszerezve azt milyen gyorsan tudunk végigvinni egy támadást. Mindkét félidőben láttam pozitívumokat, de a második jobban tetszett. Néhányan közelebb kerültek a csapathoz, néhányan távolabb. A célunk az volt, hogy ne csak az egymás elleni játékkal zárjuk le a hetet, amiben sok erőnléti, fizikai felkészülés szerepelt. Jól zártuk a hetet és mindenki egészségesen tér vissza, így készen állunk a folytatásra.”

Eközben szomorú hírrel indult a január, 96 éves korában elhunyt Bobby Brown, korábbi kapus és szövetségi kapitány. 23 évesen került a Queen’s Parktól a Rangers-höz, melynek 10 évig védte a hálóját 296 meccsen, ebből 109-szer kapott gól nélkül. Érdekesség, hogy 6 éven át egyetlen bajnoki meccsről sem hiányzott, ehhez képest a válogatottban csupán 5 alkalom jutott neki. Összesen nyolc trófeát nyert a klubbal és részese volt a történelmi 48/49-es csapatnak, amely elsőként tudott triplázni!

Később szerepelt még a Falkirkben, majd 9 évig volt a St. Johnstone edzője, velük kétszer is feljutott az élvonalba (sőt, máig ő a legtöbb meccsen irányító edző ott). 1967-től öt éven át a skót nemzeti csapatot irányította és bár kezdésként a Wembley-ben le tudta győzni az aktuális világbajnok angolokat, de a 28 meccsen elért 9 győzelem miatt világversenyre nem sikerült kvalifikálniuk.
Érdemei elismeréseként mind a Rangers, mind a Skót Szövetség beválasztotta a „Hall of Fame”-be. Az Ibrox-ba gyakran járt ki meccsekre az utóbbi időben.

Bobby Brown 1923-2020

A genuine Rangers and Scotland legend. pic.twitter.com/NJ0BFTG1F8

— Rangers Football Club (@RangersFC) January 15, 2020

A 2020-as esztendőt a harmadosztály utolsó helyén álló Stranraer elleni kupameccsel indítottuk. A vendégek bár a Skócia 3. legrégibb klubja „címet” viselik (1870), saját elmondásuk szerint a ligarendszer 40 csapata közül a második legkisebb büdzséből gazdálkodnak. Ehhez képest találunk néhány ismerős nevet a keretükben: Jamie Hamill 270 élvonalbeli meccse alatt négyszer is betalált az Ibroxban, az agyontetovált Ryan Stevensonnak is van 150 első osztályú meccse, korábban a Hearts alapembere volt.

A kékek ellen ez a 9. meccsünk, eddig egyetlen gólt tudtak szerezni, de az igen emlékezetes: 2013 karácsonyán a harmadosztályban, a 94. percben egyenlítettek az Ibrox-ban.
Idén a Dunfermline váratlan kiejtésével jutottak el ebbe a körbe.

Ami a mi felkészülésünket illeti, nem jöttek jó hírek, Helander sérülése nem gyógyul, még legalább egy hónapig pihen, ami viszont rosszabb, hogy Tavernier vakbelével is gondok voltak, ő is kihagy néhány hetet – ez egyben azt is jelenti, hogy 2015-ös érkezése óta először marad ki a csapatból sérülés okán! Az elmúlt négy évben lejátszott 243 meccsből csupán 11 esetben nem volt a pályán, vagy pihentetés vagy eltiltás miatt.

Így aztán Nathan Patterson személyében egy 18 éves debütánssal találkozhattunk a teljesen felforgatott védelemben (ahol Edmundson és Halliday is szerepelt), a csapatba került még Foderingham és Jones, míg a padra további két ifista, Lewis Mayo és Kai Kennedy is leülhetett, a kapitányi karszalag Jackre került.

Rangers – Stranraer 2-0 (1-0)
Skót Kupa, 4. forduló, január 17.

Foderingham – Patterson, Edmundson, Katic, Halliday – Davis, Jack, Arfield, Jones (Barker, 63.), Aribo (Kennedy, 81.) – Defoe (Ojo, 67.)
Gól: Arfield (44.), Defoe (66., büntető)
Nézőszám: 38 560

És Patterson nem hogy nem vallott szégyent, az egyik legjobbak teljesítményt nyújtotta – ami azért nagy szó, mert nem igazán volt jó teljesítmény ezen az estén. Tavhoz hasonlóan rendszeresen felért a támadásoknál, a beadásai is veszélyesek voltak. Az első 20 percben inkább csak fejjel próbálkoztunk, aztán Jack került a kapussal szembe, egy védővel a nyakán kapufára rúgta, majd Patterson beívelésénél Defoe centikkel maradt csak le. Következett Halliday próbálkozása, amit lábbal védett a kapus, majd Aribo lövése, de ez is épphogy mellé süvített. Szerencsére még az első félidőben sikerült megszerezni a vezetést, az utolsó percben Davis szögletére Arfield reagált a leggyorsabban – tegyük hozzá, a szöglet nem volt jogos, mert pont Arfieldről csúszott ki a labda.
No de mindegy, látva a Stranraer első félidei „támadójátékát”, ezzel gyakorlatilag eldőlt a meccs.
És mivel mi sem erőlködtünk sokat, eléggé leült a meccs, csak időnként volt valami életkép: Defoe a kapu torkából a kapusba vágta, Patterson fölélőtt. A 66. percben aztán egy jó passzolgatás után Defoe-t gáncsolta el a védő, a jogos büntetőt a sértett értékesítette. A maradék időben a 17 éves Kai Kennedy debütálása volt jelentőségteljes, sőt, a gólhoz is közel járt, de Barker beadását elcsípte előle a védő.

Rövidebb videó itt, hosszú öf itt nézhető
Loving Cup
Videó a napról

Képek itt, emitt és itt láthatók.

Gerrard: „Sorozatban ez az ötödik győzelmünk, domináltunk és csak mi próbáltunk lehetőségeket kialakítani. Ennek ellenére nem élveztem a meccset, sőt, sokszor untam, elég lapos volt a teljesítményünk és ez a szurkolókat sem teszi el elégedetté. Persze a lényeg a továbbjutás és hogy néhány játékosnak lehetőséget tudtunk adni. Többeknek ez jó lehetőség volt, közel 40 ezer néző előtt megmutatni magát, de néhány nem éltek ezzel. Pattersont viszont kiemelném, ő igazi pozitívum volt, mindent megtett, amit kértünk tőle és jó, hogy Kennedy-nek is tudtam adni egy kis időt. Azt kértem a csapattól, hogy folytassák, ahol az Old Firm után abbahagyták, élvezzék a játékot, de ez ma hiányzott.”

A többi párosításból izgalmát tekintve kiemelkedett a Dundee United-Hibernian, amely 10 gólt hozott a megismételt meccs miatt, ebből négyet szerzett a továbbjutó fővárosiaktól Doidge.
Az első osztályúak közül a St. Mirren a ligán kívüli Broxburn ellen a 89. percig csak egy gólt szerzett, a Livingston a harmadosztályú Raith ellen otthon csak két büntetővel tudott fordítani, az Aberdeen egy 86. perces tizenegyessel ejtette ki a harmadosztály középmezőnyös Dumbartont, a Ross County kiesett a másodosztályban dobogós Ayrral szemben, a Kilmarnock 6-0-ás győzelme során mind a hat gólpasszt Chris Burke adta, ebből ötöt pontrúgásból (a Kille egyébként 21 éve senkit nem vert meg ekkora különbséggel)!
A forduló legszebb góljai

A legjobb 16 között a 11 élvonalbeli mellett 2-2 csapat van a 2. és 3. osztályból, a BSC Glasgow pedig a Lowland Ligát képviseli. Ők a sorsolásnál kifogták a Hibs-et, míg mi a Hamilton otthonába látogatunk, a zöldek pedig a Clyde vendégei lesznek február elején.

A bajnoki menetelést a St. Mirren ellen folytattuk és nem túlzás a menetelés kifejezés, hiszen 14 nap alatt 5 ligameccs várt a csapatra, ebből 4 az Ibrox-ban. A fekete-fehéreket ősszel idegenben csak egy szabadrúgással sikerült legyőzni és edzőjük most is úgy készült, hogy „két buszt akarnak betolni a kapu elé”. A csapat nem meglepő módon 6 helyen változott, Pattersont Flanagan váltotta, a kapitány Goldson lett, Morelos eltiltott.

Rangers – St. Mirren 1-0 (1-0)
Premiership, 20. forduló, január 22.

McGregor – Flanagan, Goldson, Katic, Barisic – Jack, Davis, Kamara (Arfield, 69.), Aribo (Ojo, 80.), Kent – Defoe
Gól: Defoe (34.)
Nézőszám: 49 297

A vendégek számára pechesen kezdődött az este, a csapatkapitány Magennis-t sérülés miatt a 7. percben le kellett cserélni (a teljes szezonra kidőlt). Mi főleg Defoe-ra ívelgettünk, majd Kent próbálkozott az ötös sarkáról, a kapus védte a szöget. A fölényünk megvolt, de a játék nem volt lenyűgöző, próbáltunk támadgatni, de Hladky kapusnak különösebb védeni valója nem akadt.
Több mint fél óra elteltével aztán Barisic lőtte középre a labdát, ahol előbb megpattant védőn, majd Defoe is jól tette bele a lábát, így az a meglepett kapus mellett könnyedén a hálóba került. A hosszabbításban közel volt a második, egy szöglet után majdnem összehoztak egy öngólt, de Hladky jó helyen állt.
Ha az első félidőre el lehet mondani, hogy nem volt túlzottan eseménydús, akkor a második még annyira sem volt az… Defoe maradt le a kapu torkában egy labdáról, majd néhány távolabbi kísérlet következett. Negyed órával a vége előtt a vendégek egyetlen lehetősége egy fejes volt, de tíz méterről szerencsére nem találtak kaput, pedig ebben több volt. A két csere, Ojo és Arfield előtt is adódott egy-egy kisebb sansz, de az eredmény nem változott – a 3 pontnak örülhetünk, de a játék nem volt meggyőző, hiába a 17-1-es lövési arány és a hatodik győzelem.

Rövidebb videó itt, hosszú öf itt nézhető.
Ayden
A forduló góljai
Videó a napról

Képek itt, emitt és itt láthatók.

Gerrard: „Megértem a szurkolókat, hogy kényelmesebb győzelmet szerettek volna és talán néhány játékost is zavart, hogy nem jött a második, harmadik gól. De azért örülök, nyertünk, nem kaptunk gólt és közelebb kerültünk a célunkhoz. Minden meccs nem lehet tökéletes, de a lényeg, hogy nyertünk. A védelmünk tökéletes volt, de a kreatív dolgok ma hiányoztak. Defoe magához illő, tipikus gólt szerzett, ezért hoztuk, igazi ragadozó a tizenhatoson belül.”

Következett a Hearts elleni idegenbeli meccs, mely több szempontból is érdekesnek tűnt. Egyrészt az utolsó helyen álló klub az új edzővel biztosan mindent megtesz ellenünk a győzelemért, pláne, hogy októberben már elvettek tőlünk itt két fájó pontot. Másrészt, Gerrardnak ez volt a 100. meccse a Rangers kispadján, amivel kapcsolatban a következőket mondta:

„Hatalmas élmény nap, mint nap, sokszor voltunk fent és néhányszor lent, de ugyanolyan elkötelezett vagyok, mint a legelső napon és bízom benne, hogy a következő 100-at is átélhetem itt. Hiszem, hogy sok van még bennünk és a játékosokban, az ambíció megvan, sok mindenen mentünk keresztül rövid idő alatt, folyamatosan fejlődünk. Én még mindig tapasztalatlan vagyok az edzői karrierben, de a stábbal együtt egyre több mindent élünk át. Ez a munka kora reggeltől késő estig tart és nincs pihenés a válogatott szünetben sem. Nagy a nyomás, a felelősség, de erre számítottam is és ettől válok én is jobbá.”

A saját centenáriumi eseményére változatlan kezdőt nevezett, a sérült Tav helyén ismét Flanagan kezdett, viszont cseréjének nem Patterson, hanem Polster került.
A hazaiak két új szerzeményt is a kezdőbe neveztek, Boyce-t alig kettő nappal korábban igazolták és Stendel edző támadó elképzelését alátámasztva nem nevezett védőt a cserék közé!

Hearts – Rangers 2-1 (0-0)
Premiership, 21. forduló, január 26.

McGregor – Flanagan (Polster, 46.), Goldson, Katic, Barisic – Davis, Jack (Arfield, 46.), Kamara (Ojo, 74.), Aribo, Kent – Defoe
Gól: Naismith (57.), Boyce (83.); ill. Kent (47.)
Nézőszám: 18 539

Ha csak a statisztikai tényeket nézzük, akkor „országos kettes” volt a meccs: az utolsó a holtversenyben első ellen; a Hearts előző 10 bajnokin nem győzött, sőt, ami még durvább, hogy a 11 hazai bajnokijából egyetlen egyet (!) tudott csak megnyerni, míg egymás ellen 12 találkozó óta veretlen a Rangers, amely amúgy 10 meccse veretlen idegenben.

Ehhez képest ebből a pályán semmi nem látszott, a téli szünet jót tett a fővárosiaknak és nem kiesőjelölt focit játszottak. Mégis Kent lövése volt az első, jó helyzetből kilépve eléggé fölérúgta, aztán Davis bizonytalansága után Boyce került gólhelyzetbe, nem is hibázott, de szerencsére (jogosan) les miatt visszafújták. A következő ziccer Ariboé volt, nagyon jó helyzetből indult, de mintha nem gondolta volna, hogy be is gyalogolhat a kapuig, így a védő és a kijövő kapus megzavarta és mellégurított, pedig ebben is benne volt a vezetés. Főleg szögletek után alakultak ki veszélyesebb fejesek mindkét oldalon, de a szünetig nem esett gól.
A pihenőidőben aztán két helyen is változott a csapat, bár Jack és Flanagan is besárgultak, előbbi biztosan sérülés miatt jött le, utóbbit meg az a Polster váltotta, akinek ez a negyedik bajnokija nálunk, ebből a második a Tynecastle-ön…

Mindenesetre a csapat látszólag felfrissült és 42 másodperc múlva a vezetést is megszerezte: Kent iramodott meg egy kontrával, kitette Barisicnek, ő Aribot találta meg, aki szépen lekészítette Kentnek, hogy az fejezhesse be az akciót, aki elkezdte, okos gól volt.
Ezután volt még egy Katic fejes és egy Kent lövés, de mintha kihúzták volna a drótot, a csapat leállt és valószínűleg arra gondolt, hogy zsebben van a három pont – de a Hearts nem így kalkulált és ők rákapcsoltak. Az 57. percben ennek meg is lett az eredménye, összehoztuk nekik az egyenlítést: Kamara hezitált túl sokáig, a lába között az ellenfél elrúgta a labdát, amiből Boyce indult, középen Naismith mellett Goldson magától elcsúszott, így nem volt nehéz dolga elrúgni a hosszúba.
Következett Polster-Aribo kényszerítőzése, amikor utóbbi tekert alig mellé, majd az időközben a hazaiaknál beállt még két csatár összjátéka után Washington lövését Goldson a vonalról mentette. A vért ivó Hearts 7 perccel a vége előtt büntetett újra, de ehhez is asszisztáltunk, Davis gyatrán próbált felszabadítani, Boyce csinált egy nagyon higgadt lövőcselt, majd visszalőtte a bal alsóba, ami egy megpattanó lábon becsorgott – a stadion felrobbant, Boyce meg két nap alatt hős lett.

A látottak alapján győzelmet semmiképp nem érdemeltünk volna, ők viszont többet tettek, hogy az 1-ből 3 pontjuk legyen.

Rövidebb videó itt, hosszú öf itt nézhető.
Boyce gól
A forduló góljai

Képek itt, emitt és itt láthatók.

Gerrard: „Gyenge teljesítmény volt, egyszerűen nem ismertem rá a csapatra. A Hearts megérdemelten nyert, az alapvető dolgokban jobbak voltak és nem hagytak minket játszani. Persze zavaró, ha kikapsz, de ez egyszerűen sokkolt, hiszen semmit nem láttam abból, amit hét közben és az eddigi idegenbeli meccseken kialakítottunk. A gyenge első félidő után szereztünk egy szép gólt, aztán ajándékoztunk nekik kettőt. Egyszerűen semmit nem érdemeltünk ebből a meccsből. Hat-nyolc játékosunk ma inkább bámészkodó volt, ilyet nem éltem át, mióta itt vagyok. Ezt nagyon gyorsan át kell beszélnünk, hiszen szerdán újabb feladat vár ránk, de előbb ezt kell értékelnünk.”

Javítási lehetőség a hónap utolsó meccsén, a Ross County ellen adódott. Ami a hiányzókat illette, Tavernier már elkezdte az edzéseket, Jack viszont 2 hétre kiesett és az eltiltását letöltő Morelos sem volt teljesen egészséges az edzések után.
Vele kapcsolatban egy másik hír is bekerült az újságokba, történt ugyanis, hogy a meccs előtti napon észrevette, hogy egy zárt parkolóban valaki matat a kocsija alatt, amikor pedig kérdőre akarta vonni, az egyszerűen elrohant, úgyhogy a rendőrség elkezdett vizsgálódni.

A vendégek egyébként egy hatos nyeretlenségi sorozatból jöttek, néhány nappal korábban a Celtic Parkban kaptak egy hármast, de sokáig jól tartották magukat.
Ezúttal három helyen cserélt Gerrard, Polster egy teljes év után kezdett először, Arfield és Ojo is bekerültek, Morelos a padon.

Rangers – Ross County 2-0 (1-0)
Premiership, 22. forduló, január 29.

McGregor – Polster, Goldson, Katic, Barisic – Davis (Jones, 74.), Kamara, Arfield, Ojo, Kent (Morelos, 67.), Defoe (Aribo, 61.)
Gól: Defoe (41.), Arfield (47.)
Nézőszám: 47 583

Kent sanszával indultunk, aki úgy megforgatta a védőt, hogy az hanyattesett, de a lapos lövést a kapus épphogy ki tudta tolni. Ojo és Arfield fölé/mellémenő lövései következtek, de ezúttal sem volt igazán nyomás alatt az ellenfél védelme. Valahogy mégis összejött a félidei előny, Barisic beadását nem tudták jól tisztázni, Arfield erőszakosabb volt a védőjénél, a labda Defoe elé került, aki háttal a kapunak, két védővel a nyakán is meg tudta oldani a feladatot, remek csatárteljesítmény!
Fordulás után gyorsan jött a második, ez még szebbre sikeredett: Defoe sarokkal továbbította Ojo passzát a beinduló Arfieldnek, ő pedig el tudta pöckölni a kifutó kapus mellett és látva a felföldiek eddigi játékát, lényegében ezzel lezártuk a meccset.
Egy óra elteltével viszont nagyon nem jött jól, hogy Defoe egy ártatlan helyzetben úgy megsérüljön, hogy hordágyon kell lehozni, így a szintén nem teljesen fitt Morelos-nak idő előtt pályára kellett lépnie. És ha már ott volt, El Buffalo 2020-as első labdaérintéséből kis híján húsz méterről átemelte a kapust… Sőt, a hosszabbításban még egy lehetősége volt, de most a kapus védte a közeli lövést.

Ez sem volt élményfoci, de a 3 pont megvan.

Rövidebb videó itt, hosszú öf itt nézhető.
A forduló góljai
Videó a napról

Képek itt, emitt és itt láthatók.

Gerrard: „A munkát elvégeztük, összességében pozitív estét zártunk, a játékosoktól megfelelő reakciót kaptunk az előző vereség után. Persze ez még nem a legjobb teljesítményünk, de most visszaültünk a lóra és remélhetőleg újabb jó sorozatba kezdünk. Az első gól fantasztikus volt, tipikus Defoe megmozdulás, a második pedig gyönyörű összjáték után született. Ezért még inkább sajnáljuk, hogy megsérült, bízunk benne, hogy nem túl komoly a dolog. Ha hosszabb távon kiesik, akkor ez érintheti az átigazolási gondolatainkat így a transfer window végén. Polsternek örülök, mert nagyon kemény dolgozik napról napra, megérdemli a lehetőséget és most sem vallott szégyent.”

Ezzel a januárt öt pont hátrányban zárjuk, egy meccsel kevesebbet játszva. A harmadik Motherwell előtti 15 pont különbség nem csökkent, ők viszont négy egységgel elléptek az Aberdeentől.
Alul a Hearts két meccs alatt négy pontot ledolgozott a hátrányából, így már csak egy a különbség a Hamilton és három a már biztos bentmaradó St. Mirren mögött.

További hírek a skót foci világából

A Championshipben tovább nőtt a Dundee United előnye (18 pont), a Dundee FC viszont két vereségével öt pontra eltávolodott a dobogós Ayrtól, amely tapad az Inverness-re. A Partick decemberi fellángolása csak átmeneti volt, most csak egyetlen pontot szerzett és visszacserélte utolsó helyét az Alloával, viszont az átigazolási időszakban ránézésre igen megerősödött.
A harmadosztályban az East Fife lemaradni látszik az izgalmas feljutásért való küzdelemben, így a Raith, a Falkirk és az Airdrie csatázhat tovább, ők négy ponton belül vannak. Alul a Stranraer szerencséjére a Forfar csak egy pontot gyűjtött, így, ha megnyeri az elmaradt meccsét, akkor már csak 3 lesz a hátránya az utolsóelőtti mögött.
A League Twoban a Cove Rangers hármat nyert és már öt ponttal vezet az Edinburgh City előtt, sőt, a gólkülönbsége is közel a duplája a riválisához képest. A Cowdenbeath-nek van ugyan két elmaradt meccse, de ha azokat nyeri, még akkor is 6 egységgel lesz lemaradva a második mögött. Skócia alján a Brechin nem lépett előrébb, a vesztett pontokat nézve még mindig kettő a hátránya a Stenhousemuirhoz képest. A nemrégiben amatőr státuszát feladó Queen’s Park edzőt váltott, a korábban a másodosztályban sokat dolgozó (Dundee Utd) Ray McKinnont nevezte ki – aki egyébként két győzelemmel nyitott, erre 15 éve nem volt példa a QP-nál.

A fiatalok tavaly után idén is megmérettek a stuttgarti Mercedes Junior Cup-on, amely egy 30 éves teremtorna, jelentős csapatok utánpótlásaival. Az 5000 fős csarnokban rendezett kupán két négyfős csoportra osztották a csapatokat, a meccsek 5+1 fősek és 2×9 percig tartanak. A tavalyi elődöntőbe jutás után idén a Rapid Wien, a Frankfurt és a Lipcse mellé kaptak besorolást az U19-eseink, a másik csoportba a ManUtd, a Porto, a Mgladbach és a Stuttgart jutott.

Graeme Murty és Peter Lövenkrands vezetésével az alábbi csapat utazott, melyben ugyan jópáran szerepeltek az U19-es BL-meccseken, de abból a csapatból néhány alapember a felnőttekkel tartott Dubaiba: Lewis Budinauckas, Jay Hogarth, Daniel Finlayson, Kyle McClelland, Zac Butterworth, Ben Williamson, Ciaran Dickson, Murray Miller, Cole McKinnon, Nathan Young-Coombes, Ross McCausland, Leon King (utóbbi csak 16 éves!). A tavalyi keretből mindössze 3-an utaztak most is.
Hozzá kell tenni, hogy amíg a német csapatok rendszeresen készülnek teremben, műfüvön, palánkos kispályán, addig Skóciában ez szinte ismeretlen.

A Rangers a Rapid ellen kezdett és a bécsiek veszélyesebben játszva az első félidőben egy, a másodikban két gólt lőttek (az utolsót a lefújás pillanatában). A folytatás jobban sikerült, az Eintracht ellen egy gyors, átemelős Dickson góllal vezettünk és meg is tartottuk az előnyt a végéig. A harmadik találkozóra aztán nagyon belejöttek a srácok, a Lipcsének a gólnélküli első félidő után négyet sikerült vágni, Dickson pörgetése különösen szép volt, amit Butterworth és Young-Coombes közeli góljai követtek, végül King állította be a 4-0-ás végeredményt, így aztán ezt a csoportot a Rapid mögött a második helyen zárta a csapat.

A második nap már kevésbé sikerült ilyen jól: négy meccs, négy vereség, összesen egy gól.
A csoportok megkeverése után (de a korábbi pontokat áthozva) a Porto ellen folytattuk és a portugál vezetést még Williamson egy szóló után kiegyenlítette, de a második gólra már nem volt válaszunk, így 1-2 lett a vége. Következett az utolsó csoportmeccs, a házigazda Stuttgart ellen, amelyen ugyan nem volt gyengébbek, de egy góllal alulmaradtunk, viszont még ez is elég volt ahhoz, hogy jobb gólkülönbséggel a legjobb 4 közé kerüljünk!
A helyosztókra viszont már teljesen elfogyott a lendület, az elődöntőben a Rapid esélyt sem adott, már fél perc után előnybe kerültek, amit megdupláztak az első félidőben. Két perccel a vége előtt megpróbálkoztunk a vészkapussal, de nem jött be a dolog, kaptunk még egyet, sőt (ezúttal is az utolsó másodpercben!) egy negyediket is, úgyhogy csúnya lett a vége.

A dobogóért azért még lehetett próbálkozni, ahol megint a Stuttgarttal találkoztunk. Az első percben már hátrányban voltunk és még az első félidőben további kettőt rúgtak, a vége így 0-3 lett.
Önmagában a 4. hely nem vészes, de a 7 meccsen az 5-13-as gólkülönbség kevésbé jó, pláne, hogy ebből 4 egy meccsre esett.
A tornát egyébként a veretlen Rapid nyerte, a döntőben a Lipcsét 4-0-ra ütve.
Murty szerint pont ilyen felkészülésre gondoltak a torna előtt, amely igen jó tanulási folyamat a fiataloknak. Intenzív, fizikális meccseket játszottak, több esetben idősebb és nagyobb darab ellenfelekkel, de büszke a helytállásukra.

A Development csapat eközben igen jó kezdte az évet, a Motherwell elleni 3-1 (McPake, Barjonas, Middleton), ekkor tért vissza 8 hónapos térdsérüléséből Kieran McKechnie. Következett a Partick ellen 2-1, McPake duplájával, majd a Huddersfield elleni újabb 2-1 (Middleton és a mindössze 15 éves Robbie Ure góljaival), a Clyde ellen pedig 3-2-vel zárták a hónapot (Mebude, Maxwell, Balde).

A női csapat teljes átalakuláson megy keresztül, a szurkolók leginkább a venezuelai Sonia O’Neill érkezésekor kapták fel a fejüket, de (még ha játszott az olasz és a francia bajnokságban is) nem feltétlen a focitudása miatt…

Érdekes történet Brian Rice-é, a Hamilton edzője saját magát jelentette fel szerencsejáték függősége miatt. Az SFA-hez eljuttatott levelében elismeri, hogy korábban is rabja volt a „tippmixelésnek”, mostanában ismét előjött a kényszer, a mostani szezonban is fogadott. Ezzel együtt elismeri a hibáját, elnézést kér mindenkitől és elfogad minden büntetést.
Utóbbira azért számíthat, mert a Skót Szövetség minden tagjának szigorúan tilt mindenféle fogadást. Végül 5+5 meccses eltiltást kapott, a második ötöt a jövő szezon végéig felfüggesztve.

Az 1,4 milliónyi odakapcsolóval nézettségi rekordot döntött az Óévet záró Old Firm, a Sky Sportson még soha nem követtek ennyien élőben skót bajnoki meccset.

A Deloitte pénzügyi intézmény szokásos éves kimutatása szerint a világ leggazdagabb klubjai listáján a Rangers a 120-ban van, a zöldek pedig az első 60-ban. A felső 20-ból 8 angol és a legjobb 30-ból csupán négy szereplőt találunk az öt topligán kívülről.

Egy gyűjtés szerint az előző 10 szezon Skót Kupa meccseiből az élvonalbeliek közül a Hearts játszhatott legtöbbször otthon, őt a Hibernian és a Rangers követi, míg a Celtic hátulról a második, ők csupán a párharcaik 34%-át tarthatták hazai pályán.

Egy másikban az elsőosztályú örök pontranglistából készítettek egy grafikont, melyből több érdekesség is kivihető, például a kezdetekben a már évtizedekkel ezelőtt megszűnt Third Lanark volt a „negyedik erő” a két glasgow-i és a Hearts mögött, a Hibernian az 50-es években zárkózott fel a legjobbak mögé, míg az Aberdeen a 80-as évekig teljesen futottak még kategória volt. Kitűnik belőle a Rangers dominanciája egészen az 1930-as évektől kezdődően, a Celtic csupán a visszasorolás után, 2013-ban lépett fel az első helyre.

A nemzetközi statisztikákkal foglalkozó IFFHS összesítése szerint 2019-ben a Rangers a világ 400 klubja közül a 14. helyre lépett fel, itt az előző évhez viszonyítanak mindenféle mutatókat, különböző súlyozással.

Ez a kép pedig a klubhűséget rangsorolja, mely szerint a Celticnél átlagosan 42 hónapot marad egy játékos, míg a Rangers-nél ez a szám 17,5 hónap:

Kenny Miller bevonult a történelemkönyvekbe, miután egyike lett azon keveseknek, akik négy különböző évtizedben is gólt tudtak szerezni. Érdekes, hogy ezt a rekordot Ibrahomic ugyanazon a napon érte el. Miller az elsőt még 1998-ban, a Stenhousemuir kölcsönjátékosaként szerezte, azóta a 2000-s és 2010-es években közel 200 találatot ért el, míg most a Partick mezében a 2020-as éveket is kipipálta.

A hónap gólja Lee Wallace-é, korábbi kapitányunk a gyengébbik lábával lőtt egy fantasztikus bombát a QPR 5-1-es FA-kupa győzelme során a Swansea-nak. Wallace ezt megelőzően 2017 márciusában szerzett gólt:

😱 Lee. Wallace.#QPRSWA #EmiratesFACup pic.twitter.com/VDaJ6bUwKl

— QPR FC (@QPR) January 5, 2020

A hónap videója címet Barisic érdemelte ki: