Újabb derbivereség, és bár a játék még mindig hagy kívánnivalót maga után, legalább az eredmények úgy-ahogy jöttek és végre a dobogón vagyunk.

Október havi első ellenfelünk egy régen látott ismerős volt. Hiába fekszik az Ibrox-tól a Firhill Stadium csupán 4 km-re, de a Partick Thistle-lel legutóbb 2008 szeptemberében találkoztunk, sőt, a megelőző bajnokiig egészen 12 évet kell visszatekerni. Az 1876-ban alapított Jags egy évvel a Rangers lesorolása után jutott fel, azóta állandósította helyét az alsóházban.
Ez a meccs olyan szempontból történelmi, hogy ekkor ért körbe az országjárás, a Rangers minden, a lesorolásakor a ligarendszerben található csapat ellen játszott legalább egy meccset, de ami még konkrétabb, hogy az Albion Rovers (és az óta bekerülő Edinburgh City) kivételével mindenki ellen bajnokit is! A Rangers végigfocizta Skóciát.

Warburton ezúttal három „öreget” tett be, Senderos, Krajncar és Miller is kezdett.

Rangers – Partick Thistle 2-0 (2-0)
Premiership, 8. forduló, október 1.

Foderingham – Tavernier, Senderos, Wilson, Wallace – Halliday, Kranjcar (Forrester, 74.), Holt – Waghorn (Garner, 62.), Miller, McKay (Dodoo, 62.)
Gól: Kranjcar (33.), Halliday (40.)
Nézőszám: 49 680

Az egyirányú játékot kicsit több mint fél óráig bírta Glasgow második számú csapata, ekkor Niko megvillantott valamit a tudásából, addig húzta-tolta, amíg bezúdította a rövid fölsőbe. A megnyugtató második nem sokkal később jött, egy félpályánál eladott labdából végigvitt kontrát a sorozatban már harmadik meccsén betaláló Halliday értékesített, meglehetősen nehezen kivitelezett mozdulattal. De a lényeg, hogy az első félidőben eldöntöttük. Ettől függetlenül a másodikban is hasonló elánnal nyomultunk, de a vendégeké volt a legnagyobb lehetőség, ám Foderingham+a kapufa közösen védett.
A középpálya ezúttal jól muzsikált, az eredmény megnyugtató, a mutatott játék megfelelő volt.

Az eltiltott MW helyett David Weir nyilatkozott: „Sajnos ritkán szerezzük meg mi a vezetést, ezért most örömteli, hogy sikerült és így már gyorsan jött a második gól is. A második félidő nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna, de az eredmény nem rossz. Eddig a játék jobb volt, de eredménytelen, most az eredmény jött, de a játék kevésbé volt látványos.”

Niko gól
Rövidebb öf itt, hosszabb videó itt nézhető.
A 8. forduló góljai

Azonban hiába a szezon eddigi legmagasabb hazai nézőszáma, a lelátóról sajnos egy busznyi szurkoló hiányzott. Pedig elindultak…
Az elhunyt 39 éves északír Ryan Baird a Nith Valley Loyal Rangers Supporters Club tagjaként utazott a meccsre, további 18-an megsérültek.

Ezután újfent válogatott szünet következett – nem sok skót örömmel.
A nagyok azokat a litvánokat fogadták, akik előző 11 idegenbeli meccsükön nem tudtak nyerni és csak két gólt szereztek. Nos, ezúttal csupán pár perc választotta el őket a győzelemtől, de a skótok egy pontot megmentettek.
A szlovákok ellen még ennyi öröm sem jutott, bár jó pár helyzetet kidolgoztak, 0-3 lett a vége.
Wallace mindkét alkalommal a padon maradt.
Strachan nem őriz jó emlékeket északi szomszédainkról, legutóbb, amikor ott járt, egy ötösbe futott bele a Celtic-kel az azóta már megszűnt Artmedia Bratislava ellen.

Az észak-ír válogatottba is delegáltunk játékost Lee Hodson személyében, ő a San Marino elleni 4-0-át a padról, a németek elleni 0-2-t viszont teljes egészében a pályán követte figyelemmel!

A skót U21-esek immár új edzővel és egy rakás új (az eggyel fiatalabb korosztályból felhozott) játékossal folytatták vesszőfutásukat. Izlandon és Macedóniában is 2-0-ra kaptak ki, de legalább bemutatkozhatott Ryan Hardie, Liam Burt és Ross McCrorie is. A csoportot nagy meglepetésre a macedónok nyerték, a skótok 10 meccsen 8 pontot szerezve (az utolsó négyen gólt sem rúgva) csak az észak-íreket előzték meg.

Az Inverness-ről mostanában jó emlékeink vannak, az utolsó öt párharcból győztesen jöttünk ki. Bajnokin legutóbb a Felföldön 2012 februárjában jártunk és 4-1-re sikerült nyerni. De az alig két évvel ezelőtti ligakupameccs 18 fős keretéből már csak Wallace maradt hírmondónak…
A hazaiak bár az első három meccsüket elvesztették, ide egy ötös veretlenségi sorozattal jöttek, a zöldek és a Dons ellen is ikszelve.

Inverness CT – Rangers 0-1 (0-1)
Premiership, 9. forduló, október 14.

Foderingham – Tavernier, Hill, Kiernan, Wallace – Halliday, Holt, Kranjcar (Windass, 74.) – McKay (Garner, 69.), Miller, Waghorn (Dodoo, 69.)
Gól: Miller (22.)
Nézőszám: 7 012

Ez az este Kenny Millerről és az ő rekordjáról marad emlékezetes. Miután mindkét oldalon adódott néhány helyzet, beírta magát a klub történelemkönyvébe, a parádés kapásgólja ugyanis azt jelenti, hogy ő lett a háború után mindössze a 16. játékos, aki eléri a 100 gólt a Rangers színeiben! Az elsőt még 2000. augusztusában, a Kilmarnock ellen szerezte. Most megadta a módját.

Gyorsan jöhetett volna a második, de Waghorn belsőzését Fon Williams kiszedte a gólvonalról.
A második félidőben Holt kétszer is közel járt a ziccerhez, végül nem talált kaput. Mielőtt belealudtunk volna a meccsbe, jött a szokásos duplacsere, ám ez az ICT-t rázta fel jobban és igen megnyomták az utolsó negyedórát. Egyszer a kapuson is túljutottak, de Kiernan kisegítette.

Bár a játék ezúttal is hagyott kívánni valót maga után, a győzelem összességében megérdemelt.

MW: „Fantasztikus lövés volt Kenny-é. Ahogy edz, ahogy figyel magára, ahogy bánik a fiatalokkal edzésen és azon kívül, mind dicséretre méltó, a többiek meg is becsülik. Hogy meddig bírja? Majd kiderül, de egyelőre helye van köztünk. Az első félidőben jók voltunk, de a másodikban túl sok helyzetet tudott kidolgozni az ICT.”

Képek itt és itt láthatók.
Kenny gól
1,5 perces öf itt, hosszabb videó itt, hosszú öf itt nézhető.
A 9. forduló góljai

Warburton egyébként a meccs után hajnal 2-re ért haza, de reggel 7-kor már a reptéren volt, ugyanis átrepült Belfastba, hogy az elhunyt szurkoló, Ryan Baird temetésén részt vegyen.

A hónap könnyedebb első része után az utolsó hétre felpörögtek az események, 7 nap alatt három meccs is várt a csapatra!
Elsőként következett három év alatt a harmadik elődöntő a Celtic ellen – ezúttal a Ligakupában! Warburton elmondta, hogy soha nem szeretné még egyszer átélni az 5-1-es vereség utáni érzést. Wallace szerint sokat fejlődött, lépett előre a csapat azóta.

Mindenekelőtt azonban egy elég rossz hírt kaptunk, ugyanis Niko Kranjcar az egyik edzésen keresztszalag sérülést szenvedett – és a teljes szezont ki kell hagynia! Pedig éppen kezdett belelendülni…
Jobbulást Niko és várunk vissza az Európa-Liga selejtezőkre 😉

Ha valahol, akkor a Ligakupában tényleg esély látszódott a bravúrra, hiszen kapott gól nélkül masíroztunk be a legjobb 4 közé, sorminta eredményekkel: 2 db 2-0, 3-0 és 5-0. A zöldek ugyan csak feleennyi meccsen, de szintén „clean sheet”-tel jutottak el idáig.

A csapatba ezúttal bátran belenyúlt MW, mivel kupameccs, így a kapuban Gilks kapott helyet, Tavernier-t pedig merész lépéssel gyakorlatilag feltolta egészen a pálya elejére (!), helyére Hodson állt. A padon a védő Senderoson és a védekezőbb Crookson kívül 4 csatár kapott széket.

Rangers – Celtic 0-1 (0-0)
Ligakupa elődöntő, október 23.

Gilks – Hodson, Kiernan, Hill, Wallace – Halliday, Windass (Garner,70.), Holt – McKay (Dodoo, 78.), Miller (Waghorn, 70.) Tavernier
Gól: Dembele (87.)
Nézőszám: 50 697

Az első negyedórában leginkább McKay műesése borzolta a kedélyeket, majd Sinclair közeli lövése után Gilks megkezdte számolatlan bravúrjainak sorát – de azért a frászt is ránk hozta, amikor az ötösről odapasszolta az ellenfélnek a labdát, aki annyira meglepődött, hogy nem is tudott mit kezdeni vele.
Mint ahogy az első félidőben mi sem a zöldekkel, gyakorlatilag komolyabb vesztélyeztetés nélkül fordultunk. Alig három perc játék után már bent is volt a hálóban a labda, de minek: Sviatchenko felugrás közben lökött, így érvénytelen.
Majdnem eltelt egy óra, mire eljutottunk igazi helyzetig, azt be is kellett volna rúgni: Holt tíz méterről, a kapuval szemben pont a blokkot találta telibe. Akárcsak Sinclair a kapufát, itt Gilksnek azért szerencséje is volt. A Celtic rendületlenül támadott, Warburton pedig ezúttal sem akarta őrizni a döntetlent, három csatárt bedobott az utolsó negyedórára, hátha.
Igaz, a látottak alapján csak abban bízhattunk, hogy a hosszabbításban bármi megtörténhet, azonban nem jutottak el odáig a dolgok: Dembele ismét villant egyet és eldöntötte a meccset.
Griffiths még duplázhatott is volna, de Gilks túljárt az eszén, így maradt a minimális vereség.

Nem csak az eredményben, de játékban is jobbak (értsd: kevésbé rosszabbak) voltunk a másfél hónappal korábbi bajnokihoz képest – még akkor is, ha a zöldek egy hétközi BL-meccsen voltak túl.
Bár a korábbiakhoz képest fura ezt írni, de ezúttal a védelem jól muzsikált, Wallace lógott ki inkább – a gólnál is ő hibázott. Gilks ihletett formában védett, ez megnyugtató, hogy van mozgósítható alternatíva.

MW: „Keményen dolgoztunk ma is, ők szereztek gólt, mi nem – ez volt a különbség. Olyan meccs volt, amelyen egy villanás dönthet. Az úgynevezett rés csökken a két csapat között. Látszódik a munka, a játékosok bizonyítottak számomra. Tisztában vannak az elvárásokkal. Tovább kell dolgoznunk és fejlődnünk.”

Rodgers szerint a két csapat közti különbség megegyezett a szeptemberivel, de ezúttal a gólok elmaradtak, Griffiths pedig odáig ment, hogy verhetetlennek titulálta magukat – cáfoljuk meg őket legközelebb!

Képek itt és itt láthatók.
A gól itt, hosszabb videó itt, a teljes második félidő itt nézhető.

Ezúttal sem maradt utózönge nélkül az esemény, és (hogy, hogynem…) ismét a zöldek szimpatizánsai okoztak bajt. Most Kraig McKay volt a szenvedő alany, a 11 éves srácot élete első derbije előtt negyedórával fejentalálta egy eldobott üveg, így a stadion helyett a kórházban töltötte a vasárnap délutánt és 7 öltéssel távozott onnan.

A klub az esetről értesülve, meghívta a srácot, hogy a következő meccsen ő vezesse a pályára a csapatot!

Ettől az esettől függetlenül egyébként 18 embert tartóztatott le a rendőrség a meccs napján.

A másik ágon a 37 év után ismét nemzeti kupa elődöntőjébe jutó Greenock Morton (érdekesség: akkor szintén az Aberdeen ellen játszottak) nem tudott meglepetést okozni, a Dons a 2-0-ás győzelmének köszönhetően 14. alkalommal jutott be a Ligakupadöntőbe – mindezt a Hampden Park alig 16 ezer nézője előtt.

A döntőt november végén rendezték.

Következett a St. Johnstone, mely ellen egy 29 meccsből álló bajnoki veretlenségi sorozatot tart fenn a klub.
Az Old Firmhöz képest 4 helyen változott a kezdő, a teljes támadószekció kicserélődött.

Rangers – St. Johnstone 1-1 (1-1)
Premiership, 10. forduló, október 26.

Foderingham – Hodson, Kiernan, Hill, Wallace – Halliday, Holt, Windass (Miller, 67.) – O’Halloran, Garner (Waghorn, 83.), Forrester (McKay, 76.)
Gól: Garner (37.); ill. Alston (5.)
Nézőszám: 46 563

Lendületesen kezdtük a meccset, ezért volt nagy pofon, amikor az ötödik percben a korábban a Falkirkben a dolgunkat többször megkeserítő Blair Alston kihasználta Hodson elalvását és nagyon szép gólt csavart be. Ez nem szegte kedvünket, leginkább Wallace előrefutásaiban rejlett veszélylehetőség. Az egyenlítés még az első félidőben összejött Garner fejesének köszönhetően, aki az első találatát szerezte az Ibrox-ban.
Míg az első játékrészben a gólon kívül alig jutottak el a kapuig a vendégek, a másodikban bepótolták a lemaradásukat, Foderinghamnek többször is résen kellett lennie. Az utolsó húsz percre ismét kezünkbe vettük az irányítást és Garner hős lehetett volna, de talán ő lepődött meg a legjobban, hogy tisztán fejelhetett, a kapuval szemben, 11 méterről – így a kapus ki tudta tolni.
A legközelebb újfent Alston járt a gólhoz, de csak kapufáig jutott. Végül még Miller előtt is adódott egy lehetőség, amit végül fejjel bevetődve blokkoltak.

Ikszes meccs volt, az is lett – de az ilyeneket kellene (főleg otthon) behúzni!

MW: „Ez egy elszalasztott lehetőség volt (tekintve, hogy az előttünk álló Dons-Hearts páros vesztett). Gyorsan kaptunk egyet, de utána felálltunk, türelmesek voltunk, aminek az eredménye meg is lett az egyenlítéssel. A második félidő viszont nem úgy sikerült, ahogy terveztük, tudásunk alatt játszottunk. Garner fejjátéka remek annak ellenére, hogy nem kifejezetten magas. Belemegy a párharcokba és technikailag is képzett. A szögleteknél nagyon hasznos tud lenni mindkét kapunál. Nem úgy fogjuk fel, hogy ez az eredmény az Old Firm „utóhatása”, ez nem lehet kifogás.”

Képek itt és itt láthatók.

Összefoglaló itt, hosszú videó itt nézhető.
Kraig MacKay vezeti a csapatokat
A 10. forduló góljai

Nem volt megállás, máris jött a következő kör, amiben a Kilmarnock látogatott Glasgow-ba. Augusztus végén idegenben 1-1 lett, az ezt megelőző két bajnokit sem sikerült megnyerni ellenük. Elég kétarcú csapat a Killie, a Celtic-Aberdeen páros ellen 10 gólt kaptak, de a Hearts-ot 2-0-ra verték néhány nappal ezelőtt.

Ezúttal „visszaállt a rend”, Tavernier elfoglalta a pozícióját jobb-hátul, Miller pedig Forrester helyére került.

Rangers – Kilmarnock 3-0 (2-0)
Premiership, 11. forduló, október 29.

Foderingham – Tavernier, Kiernan, Hill, Wallace – Windass (Crooks, 75.), Halliday, Holt – O’Halloran, Garner (Dodoo, 70.), Miller (Waghorn, 70.)
Gól: Wallace (16.), Halliday (29.), Garner (47.)
Nézőszám: 49 302

Ezúttal is megnyomtuk az elejét, a Killie védelme nem tűnt áttörhetetlennek, ám a szerencsével hadilábon álltunk – egészen negyedóráig, amikor Windass parádés indítása után Wallace lépett ki, MacDonald kapus nem tudta eldönteni, hogy rálövi-e vagy beadja a kapitányunk, aki így könnyedén lőtte el mellette a labdát.
Újabb negyedóra elteltével megvolt a második, korábbi játékosunk, Stevie Smith rántotta le Holtot (picit könnyű síppal volt ez megadva), Halliday pedig nem kegyelmezett. A félidőre majdnem három lett az előny, de Hill fejesét a gólvonalról mentette a védelem.
Jól játszott a csapat, a kérdés az volt, hogy megmarad-e a lelkesedés a második félidőre is? Úgy tűnt, hogy igen. Már két perc elteltével lehetett ünnepelni: Windass eltört labdáját Garner elég lesgyanús helyzetből pöckölte be, de a gólt érvényesnek ítélték.
A Kille ezután bevetette Boydot is, ám hiába, a dominancia tovább folytatódott, elsősorban O’Halloran és Windass vezetésével. Az utolsó tíz percben már visszavett a csapat, de megtehette, mert a Killie játékában semmi veszély nem akadt.

MW: „Az első félidőben nagyon jók voltunk és szerencsére a második elején bevittük a végső ütést. Kulcshelyzetekben jól döntöttünk, pozitív volt a támadójátékunk, meg is lett az eredménye. Hat nap alatt játszottunk három meccset, most a fiúk megérdemelnek két nap pihenést.”

Képek itt és itt láthatók.
Gólok itt,  összefoglaló itt, hosszú videó itt nézhető.
Ünnepi megemlékezés
A 11. forduló góljai

Megfelelő játék, megfelelő eredmény, így jobb szájízzel és a 3. helyen zártuk októbert.

Nem esett még szó Joey Bartonról, akinek az ügye továbbra is a levegőben lóg.
Felfüggesztési ideje alatt 10 napra elutazott Katarba, ahol a 30 fokos napsütésben napi három edzéssel tartotta fent az állapotát és az Instagram képei alapján visszatérve Skóciába, golfozott, hegyet mászott – tehát elfoglalta magát. Ám hiába, újabb egy héttel meghosszabbította a klub a mosolyszünetet, innentől pedig már kezdett komolytalanba átmenni a dolog és mindenki sejtette, hogy nincs visszaút. Természetesen a sajtótájékoztatókon állandó téma volt a helyzete, Warburtont rendületlenül kérdezték róla, az egyik ilyen esemény át is ment kínosba, amikor már a klub PR-vezetője, Jim Traynor szakította félbe a kérdéseket, mert az újságírók nem akartak leszakadni a témáról.
Eközben kiderült, hogy nem csak 1, hanem 44 meccsre fogadott – igaz, ebből egy sem érintette a saját csapatát. Mégis, a meghallgatására halasztást kért, hogy több ideje legyen felkészülni.
Október utolsó napjaiban aztán újságírók jelenlétében érkezett az Ibrox-ba egy megbeszélésre, amelyet döntő jelentőségűnek harangoztak be, ám semmi nem szivárgott ki, azon kívül, hogy további döntésig marad a felfüggesztése.

Egyéb októberi skót hírek

Az U20-as csapatnak nem sok sikerélménye volt októberben, három meccs, három vereség a mérleg: Dundee Utd 0-4, Killie 2-4, St. Johnstone 1-2 (utóbbin az átlagéletkor 17 év volt).

A másodosztályban a 8. fordulóban a 10 csapat összesen 5 gólt szerzett, a Hibs-Dundee Utd rangadó 1-1-re végződött. A fővárosi zöldek bár a kezdeti nagy lendület után jócskán megtorpantak (négyes nyeretlenség), még vezetnek, köszönhetően például annak, hogy a QotS belefutott egy hazai 0-5-be, majd még kétszer kikapott.
A Dundee Utd pedig csendben elkezdte a pontokat gyűjtögetni és a 10. fordulóra már fel is ért a második helyre.

A legjobb 8 közé kerüléssel folytatódott az IRN-BRU Challenge kupa, igazi meglepetésekkel. A kupa talán legnagyobb esélyese, a Hibernian otthon esett ki a másodosztály abszolút utolsója, a St. Mirren ellen. Kiesett a Falkirk is és a „külföldiek” sem brillíroztak: a Linfield hosszabbítás után pottyant ki, a wales-i második és az északír bajnok egyaránt otthon kapott pofont skót harmadosztályú ellenfelétől… Utóbbi, a Crusaders ráadásul kétszer, az első 1-2-t a Livingston jogosulatlanul szereplő játékosa miatt felülvizsgálták, de érdekes mód, ahelyett hogy kizárták volna őket, újrajátszást (és 4000 font büntetést) rendelt el a Szövetség, a skótok pedig ezt kihasználva, másodjára még simábban, 3-0-ra nyertek.
A negyeddöntőben így már csak a New Saints maradt külsős, a meccseket november közepén rendezték.

Egykori kapitányuk, a rendíthetetlennek hitt Fernando Ricksen évek óta küzd a gyógyíthatatlan(nak ismert) betegségével, most egy váratlan invitációt kapott Cristiano Ronaldótól, aki a Legia elleni BL-meccsre hívta meg őt és családját.

A skót futballban manapság elvétve találni igazi sztárt, így életkortól függetlenül, akiben látnak egy kis fantáziát, azt egyből felkapják. Ez történt most Karamoko Dembelével, aki mindössze még csak 13 éves (már ha tényleg…), de már összeboronálták az igazi sztárklubokkal, miután bemutatkozhatott a Celtic U20-as csapatában! Ezt követően az U16-os válogatottba is meghívást kapott, de a bemutatkozásra még várnia kell.
Néhány évvel ezelőtt volt már ehhez hasonló eset, Islam Feruz szintén a zöldektől indult, 14 évesen már az U17-es válogatottban szerepelt, el is vitte a Chelsea – ahol a kölcsönadásai rendre kudarcba fulladtak, tavaly a Hibs, idén a Mouscron peremembere, a felnőttek között gólt még nem is szerzett.

Természetesen ez a hónap sem múlhat el költözési ötlet nélkül, bár az Atlanti Liga inkább ellen-BL ötletnek tűnik, melyben skót, dán, svéd, norvég, holland, belga csapatok vennének részt. A megbeszélések az FC Copenhagen vezetője irányításával állítólag már zajlanak.

A hónap végén kijöttek az újabb pénzügyi eredmények, ezúttal 2016.06.30-ig bezárólag értelmezve. Ebben a legfontosabb, hogy felére csökkent a veszteség az előző évhez képest (7,7 millióról 3,3-ra), illetve a működési költségek is csökkentek, 7%-kal. 2015-höz képest az átlagos hazai bajnoki meccsek nézőszáma 34 556-ról 44 359-re nőtt, míg közel 30%-kal több bérletet sikerült eladni, mindezt úgy, hogy az átlagos bérletárak 7%-kal drágultak.
Lassan, fokozatosan, de fejlődünk.