A szombati a váratlan gólszerzők meccse volt, míg a hétfői pusztán arról szólt, hogy bármi áron, de tovább kell jutni. Mindkét alkalommal átlag alatti teljesítményt nyújtott a csapat, de a lényeg, hogy a triplázás lehetősége továbbra is él.

Szó mi szó, McCoist alaposan belenyúlt a csapatba. Az egy dolog, hogy a múlt héten megsérülő Templeton-Little páros egyelőre a vizsgálatok eredményére vár és várhatóan több hetet kell kihagyniuk, de velük együtt a fél kezdőt lecserélte. Daly, Wallace és Law kimaradt, Clark, Smith és Crawford bekerült – utóbbi október óta nem volt a kezdőben. McCulloch a múltkori triplája eredményeképp most csatárrá avanzsált.

A Dunfermline-t szeretjük, 16 bajnoki óta nem tudtak legyőzni, viszont idén csak az Old Firm két tagja büszkélkedhet jobb idegenbeli mutatóval náluk.

Rangers – Dunfermline 2-0 (1-0)

League One, 29. forduló, március 15.

Bell – Foster, Mohsni (Cribari, 46.), Faure, Smith (Gallagher, 73.) – Crawford, Black, Peralta, Aird – McCulloch (Hutton, 58.), Clark
Gól: Smith (45+2.), Gallagher (90+1.)
Nézőszám: 44 110

Rosszul kezdődött a Pars számára a találkozó, Ryan Scully egy mentésnél lába ujját törte, úgyhogy 4 perc után kapust kellett cserélni: a 20 éves Ryan Goodfellow a szezonban mindössze másodszor játszhatott.
De ez nem szegte a vendégek kedvét, az első fél órában uralták a meccset. Hatékony védekezés és néhány tetszetős támadás, nagyobb labdabirtoklás és jobban győzni akarás jellemezte őket – noha Bellt nem dolgoztatták meg.

A Rangers abszolút nem tudott kibontakozni, a két csatár érdemben nem kapott használható labdát, így nehéz is. Emellett rendkívül töredezett volt a játék, a bíró egyenlő arányban kiosztott 6 sárgát az első félidőben. Végül azonban épp egy szabálytalanság hozta meg az áttörést, Peralta buktatása után Stevie Smith általános meglepetésre gyönyörűen becsavarta a szabadot.
Smith egyetlen egy gólt lőtt eddigi pályafutása során, 2006-ban a … igen, a Dunfermline ellen 🙂 . A közvetlen szabadból szerzett gólokat pedig pont az előző posztban hiányoltam, Peralta ugyan a Dundee-nak lőtt egyet a pre-seasonban, de azóta emlékeim szerint ez volt az első.

A további pihentetés jegyében a szünetben Mohsni, az újrakezdés után 10 perccel McCulloch jött le. Cribari első 2 labdaérintése rossz volt, utána viszont meglepően jól játszott, jól helyezkedett, rendre megelőzte a támadóját. Huttonnak meg jutott egy kis játéklehetőség.
A második félidőt jól jellemzi, hogy a meccs emberének Ricky Fostert választották. A Dunfermline kicsit visszavett, McCoist pedig újoncot avatott, Callum Gallagher személyében. A ránézésre 19 helyett 25 éves és 10 fölös kilóval rendelkező csatár maximálisan meghálálta a bizalmat: előbb kiharcolta Danny Grainger második sárgáját, majd kétszer ügyesen elhúzott a jobbszélen, végül gólt lőtt egy nagy sprint után. Kezdésnek nem rossz…

 

Képek itt és itt láthatók. Pars szemszögből pedig itt.

Bevonulás
Interjú a játékosokkal
Interjú McCoisttal
17 perces öf az oldal alján
Kéklapos tüntetés
Két gól

McCoist: „Az első gól igazán különleges volt, a meccs előtt pont a szabadrúgásokat gyakoroltuk, de egyik sem sikerült ilyen jól. Remek lövés volt. Callum nagyszerűen szállt be a meccsbe. Figyeljük a fejlődését az U20-as csapatban, egyike azoknak, akik az egész szezonban remekül teljesítenek. Megérdemelte a lehetőséget és élt is vele. Kyle Hutton sérülése miatt szinte az egész szezont kihagyta, pedig nyáron a keret egyik legerősebb játékosa volt. Örülök, hogy újra játszhatott.”

Jim Jefferies: „A kiállítás jogos volt, viszont az első félidőben egy tizenegyest kaphattunk volna, ami befolyásolhatta volna az eredményt is. Nem gondolom, hogy a gólkülönbség tükrözi a játékot, többet birtokoltuk a labdát és jól védekeztünk. De a Rangers megmutatta, hogy kell hatékonynak lenni és nem jó játékkal nyerni.’

A Dunfermline fiatal csapata (23-as átlagéletkor) sokkal jobban játszott, mint a legutóbbi, februári kupameccsen és egy kicsit jobb helyzetkihasználással minimum egy döntetlent összehozhattak volna.
Érdekesség, hogy az eddigi 3 egymás elleni bajnokin a 9 Rangers gólt 9 különböző játékos rúgta. A harmadosztályt májusban ellenük fogjuk zárni, akkor tovább bővülhet a lista.

Nem mondhatni, hogy az Albion Rovers sem pihent rá az újrajátszásra, ugyanis a hétvégén a Queen’s Park ellen a múlt heti hősök közül pontosan 0 került a kezdőbe, teljes mértékben a második csapatukkal álltak ki, így belefutottak egy 4-0-ás pofonba a ligautolsó ellen.

Hétfőn aztán nálunk két (meglepő) csere történt a kezdőben: Hutton és a remekül debütáló Gallagher is bekerült – utóbbi a jobbszélre. Crawfordon kívül ezúttal nem mert fiatalt leültetni a padra McCoist.
Gallagher egyébként idén lőtt már gólt Albionnak, az East Stirling kölcsönjátékosaként.

Albion Rovers – Rangers 0-2 (0-1)

Skót Kupa negyeddöntő, újrajátszás, március 17.

Bell – Foster, Mohsni, McCulloch, Wallace – Hutton (Faure, 80.), Gallagher (Clark, 70.), Black, Law, Aird – Daly
Gól: Aird (18.), Daly (57.)
Nézőszám: 5 354

A Rovers egészen a 17. percig bizakodhatott, ekkor Gallagher tökéletes beadását az 50. meccsén játszó Aird paskolta be. Köszönjük, ennyi lett volna, mennénk is.

A majdnem hazaiak egyetlen igazi gólszerzési lehetősége a 25. percben adódott, ekkor David Crawford 11 méterről lőtt, de Bell jó helyen állva kiütötte. Ezzel el is lőtték az összes puskaporukat, de megszakadni mi sem akartunk, a bal oldal teljesen passzív volt, a másikon Gallagher mellett (mögött) Foster is gyakran feljött.
Szép csendben csordogáltak a percek, Daly teljesen láthatatlan volt, Wallace magához képes jóval kevesebbet vállalt. De Daly ilyenkor szokott egyet villanni, ahogy most is: mielőtt teljesen belealudtunk volna a meccsbe, az ír kitette Fosternek, ő pedig vissza Daly fejére.

A maradék fél órában mi nem akartunk, a Rovers pedig nem tudott támadni, úgyhogy könnyed passzolgatásba fulladt a meccs. Mohsni a saját térfelén ötször adta el a labdát, ez az Albion Rovers ellen belefér, de jobb csapat ellen aligha.
A pozitív oldalra ezúttal is felírhatjuk Gallaghert, aki újfent próbált lendületet vinni a játékba, volt jópár szép csele és adott egy gólpasszt.

McCoist: „A fő feladatot elvégeztük, bejutottunk az elődöntőbe. Fontos volt, hogy megszerezzük az első gólt, szép befejezés volt Airdtől. A második gól után pedig megnyugodhattunk. Az elődöntőben talán a United az esélyesebb, remek fiataljaik vannak, akik hétről-hétre bizonyítanak, ráadásul az elmúlt években jó eredményeket értek el ellenünk a kupában. Persze nem biztos, hogy ez számítani fog. A tavalyi eredmény és a játék egyaránt csalódás volt, gyengén is kezdtük a meccset, most mindenféleképp jobban kell játszanunk. Idén úgy vélem, jobb a csapatunk.”
(Na ja, a tavalyi gól+gólpasszos Daly-val beljebb vagyunk)

James Ward: „A Rangers sokkal jobb volt ma, főleg a második félidőben mi semmit nem nyújtottunk. De ettől függetlenül rendkívül büszkék lehetünk magunkra, az egész kupamenetelésünkre. A srácok mindent beleadtak és megérdemelten kaptak nagy figyelmet. Innentől kezdve viszont a célunk a playoff hely elérése.”

Képek itt és itt láthatók.

Aird gólja
Daly gólja
Játékos interjúk
McCoist interjú
Két gól
9 perces öf

Az Albion Rovers pénzügyi helyzetét alaposan megdobta ez a két meccs, közel 300 ezer fontnyit kaszáltak a dupla tévés közvetítésnek köszönhetően, ami hatalmas összeg ilyen szinten (100 millió Ft egy negyedosztályú klubnak!). Ennek nagy részét a Cliftonhill stadion felújítására szánják, hogy legközelebb már a saját otthonukban fogadhassák a nagycsapatokat is. De emellett 10 ezer fontot jótékony célra, a helybeli hátrányos helyzetű gyerekekre szánnak.

A többi negyeddöntőn az volt a meglepetés, hogy nem volt meglepetés. A Raith Rovers 49, a Dumbarton 53 percig tudta egálon tartani első osztályú ellenfelét, előbbit a St. Johnstone 3-1-re, utóbbit az Aberdeen 1-0-ra verte.

A Dundee Utd pedig kivégezte az Invernesst, a Felföldön tudtak 5-0-ra nyerni. És minket ez utóbbi érdekel igazán, hiszen:

az elődöntők párosítása:
Rangers – Dundee Utd. (ápr. 12, szombat, 13.45)
Aberdeen – St. Johnstone (ápr. 13, vasárnap, 13.45)
Mindkét mérkőzést az Ibroxban rendezik.

Persze a Dundee azonnal elkezdett hangoskodni, hogy milyen dolog ez, hogy az októberben (!) meghozott döntés alapján az Ibroxban lesz az elődöntő, még nincs késő változtatni, stb. Ezután a jegyek elosztásán kezdtek aggódni, a felajánlott 11 ezret keveslik, valószínűleg 13 100 darabot fognak kapni – ez majdnem duplája az átlagnézőszámuknak. Összehasonlításként, tavaly a Celtic elleni elődöntőjükre 10 700 jegyet kaptak és 6 800-at adtak el…

A vicces az, hogy az SFA által kiadott közlemény szerint egy néhány nappal ezelőtti megbeszélésen a DU által küldött tag azt mondta, hogy a 11 ezer helyett elég lesz nekik 8 ezer jegy is…

Jackie McNamara edző szerint: „Kétség nem fér hozzá, hogy hátrányban leszünk, mert otthon játszhatnak. A jegyek fele-fele arányban elosztása megkönnyítené a helyzetünket.”

Vasárnap lezajlott a Ligakupadöntő is, ahol az Aberdeen egy első félidei kapufa és a második félidei nagy nyomás ellenére sem tudott betalálni, sőt, a ráadás 30 perce sem hozott gólt, jöhettek a büntetők: az első két Inverness játékos kihagyta, a Dons viszont nem hibázott. A vörösök a 95/96-os szezon után nyertek bármit, ez a 6. Ligakupa sikerük. Így aztán boldogan ünnepelhetett a Celtic Parkba átruccant közel 40 ezer birkás.

De vissza a Rangershöz, Dave King megérkezett Glasgow-ba, a meccsekre ugyan nem ment ki (szombaton a szurkolók kék lapokkal tüntettek mellette és a jelenlegi vezetés ellen), de tárgyalt a vezetőséggel, amely egy közleményben ezt „nyitott, őszinte, produktív beszélgetés”-ként jellemezte és elismeri, hogy középtávon mindenféleképp szükség lesz tőkeinjekcióra, de az időpont és a mennyiség még nem ismert.
King azt mondta, hogy nem mindenben volt egyetértés, abban viszont igen, hogy egyértelmű cél a Celtic utolérése, illetve az európai helytállás. Hogy ezt a jelenlegi elnökség hogy képzeli el, az a hamarosan lezáruló 120 napos átvilágítási folyamat végén derül ki, ezt King megvárja, utána elgondolkozik a következő lépésén.

Az U20-as csapat ezúttal Invernessbe látogatott, és sok hiányzóval (Gallagher, Murdoch, Crawford, Burrows), de tapasztalt védelemmel állt ki: Hegarty és Gasparotto mellé csatlakozott a júliusi sérülése után a szezonban először focizó Ross Perry.
Dylan Dykes gyors büntetőjét még ki tudta egyenlíteni az ICT, ám Charlie Telfer góljára már nem volt válaszuk, így a 2014-ben lejátszott meccsek mérlege: 7 győzelem, 1 döntetlen.
A Celtic szinte egész meccsen át emberhátrányban játszva egy 90. percben lőtt góllal nyert 3-2-re az utolsóelőtti St. Mirren ellen, úgyhogy nem változott semmi, azonos pontszám, a zöldeknek kettővel jobb a gólkülönbsége.

A nagyoknak most van két hetük rápihenni az április eleji kupadöntő + elődöntő párosra. Persze, azért addig is oda kell figyelni, ugyanis vasárnap 13.45-kor ahhoz a Brechinhez utazik a csapat, amely egyedüliként tudott eddigi mindhárom bajnokin gólt lőni a Rangersnek, idegenben ráadásul hármat.