1184 perc

Azaz negyedóra híján 20 teljes óra. Ennyi idő telt el, mióta 5 hónapja, 12 meccsel ezelőtt a Brechin hármat berámolt, azóta megúszta a csapat idegenben kapott gól nélkül. Most újból a pirosakon volt a sor és ők meg is törték ezt a sorozatot.
A hevesen felvázolt fiatalítási láz erre a hétvégére elfelejtődött, ennek pedig komoly ára lehet, a lehető legrosszabbkor kezdi elérni a csapatot a sérüléshullám.

A Brechin az elmúlt 5 meccsén 1 pontot szerzett, így beragadt a középmezőnybe. Érdekes, hogy ez a rossz periódus pont akkor kezdődött, amikor február közepén igazoltak egy (ezen a szinten) nagy nevet. A 26 éves Garry Kenneth lejátszott mintegy 170 meccset a Dundee Unitedben, sőt U19-es Eb-döntős, felnőttszinten pedig 2010-ben két alkalommal a nagyválogatottban is szerepelhetett. 2012 nyarán kipróbálta magát az angol harmadosztályban (Bristol), de hiába a hároméves szerződés, másfél év után elbúcsúztak tőle, így visszajött a skót harmadosztályba.

Jelenleg egyike annak az öt játékosnak, aki sérülés miatt nem áll a Brechin rendelkezésére, ebbe beleértendő a házi gólkirály is. Ennek eredményeként a megengedett 7 helyett csak (kapussal együtt) 5 cserét tudtak nevezni…

Nálunk Templeton ágyéksérülése komolyabb, akár 6 hetet is kihagyhat, így a Ramsdens kupadöntője biztos ugrik, a Dundee erősen neccses. Little combsérülésére 4 hetet mondtak, ő talán a DU-ra visszatérhet.
Hutton pihenőt kapott, helyette Shiels kezdett, Gallagher beragadt a csapatba.

Brechin City – Rangers 1-2 (0-1)

League One, 30. forduló, március 23.

Bell – Foster, McCulloch, Mohsni, Wallace – Gallagher, Black (Clark, 65.), Law (Faure, 25.), Aird – Shiels – Daly
Gól: Robert Thomson (49.) ill. Aird (22.), Clark (66.)
Nézőszám: 3 070

A felvázolt ábra szerint a hazaiak 5-2-3-ban kezdtek, talán ez lehet az oka a Glebe Park gólesőjének, a 2014-ben itt rendezett öt meccsen 24 gólt láthattak a szurkolók.
Ennek jele mindenesetre az első 20 percben nem tűnt föl, ekkor Foster hazaadására egyszerre startolt Trouten és Bell, a csatár esett, majd sárgát kapott, pedig teljesen nyugodtan lehetett volna a javára is ítélni.

De nem sok idő volt ezen elmélkedni, a következő támadásban Black egyébként rossz indítása hátba találta Johnny Brown-t, aki ettől elesett, Aird pedig köszönte és megszerezte a vezetést.

Ezen kívül volt 1-2 Brechin lövés, de ennyiben össze is lehet foglalni az első félidőt, újfent inkább a jobb oldalt erőltettük, pedig Aird ezúttal lendületesebb volt a balon, ha odajutott a labda. Volt egy olyan 15 perc, mikor közel 70-30 volt a labdabirtoklás a hazaiaknak… akiknek egyébként tovább folytatódott a pechszériájuk, 40 perc alatt újabb két fő iratkozott fel a sérültek közé – igaz, nálunk Law ugyanígy járt.

A figyelmeztető jeleket nem sikerült a félidőben megoldani, a 49. percben egy lapos beadást Thomson belsőzött be kötényt adva Bellnek.

Ha rossz hírből nem lett volna elég, Black akkorát rúgott bele teljes izomból McLauchlan lábfejébe, hogy az még a sövényen túl is hallatszódott, nem csoda, hogy „jutalma” hordágy lett. Viszont így bejött Clark és ha már ott volt, egy percen belül gólt fejelt (csak zárójelben: a gólpasszt adó Daly mintha picit lesen lett volna). Déjá vu, októberben a becserélt Clark ugyanitt győztes gólt fejelt.

Beálltával egyébként egyértelműen megélénkült a támadójátékunk, sőt, még egy szépségdíjas félollózós gólt is lőhetett volna. A végén Aird előtt is akadt két helyzet, de ő sem tudott ezen a délutánon duplázni.

 

Ilyen egy igazi kispad

Képek itt és itt láthatók.

Gólok
13 perces öf az oldal alján és Black sérülése az oldal közepén
Büntető volt vagy sem?

Gallagher ezúttal nem nyújtott emlékezeteset, Shielst észre sem lehetett venni, Aird pár meccs csönd után javulgat. Azon már ki sem akadunk, hogy a megsérülő Law helyére McCoistnak eszébe sem jut egy támadóbb játékost (Crawford, Telfer) behozni, ő ugyanis felkészülve a Brechin várható hatalmas nyomására Faurét hozza be… (és ez most nem a francia ellen szól, mert jelentősebb hiba nélkül játszott)

Újabb fejezetet írtunk a „Csúnya győzelem” című, egyre bővülő könyvbe, mezőnyben fikarcnyival sem nőttünk a Brechin fölé, azonban a Dunfermline képtelen nyerni, így aztán már 32 pont az előnyünk.

McCoist: „Nem hiszem, hogy tizenegyes lett volna, szerintem Bell szabályosan védett, úgyhogy sárgát sem kellett volna adni. Az első gól után nem játszottunk jól, az egyenlítés pedig elkerülhető volt, senki nem állt a beadás környékén. Kár, hogy vége a szép sorozatunknak, de így is dicséret illeti a srácokat. Clark megint győztes gólt szerzett és ezen kívül az elfutásaival is zavarba hozta az ellenfél védelmét. Szeretnék neki még több lehetőséget adni.”

Ray McKinnon, a Brechin edzője – aki mellesleg 130 meccset lejátszott a Dundee Unitedben: Ha a Rangers így fog játszani a Dundee ellen, biztosan kikap. A DU-nak nagyon erős a támadójátéka, fiatal, energikus csapat, sok gólszerzővel. Nagyon jó középpályásaik vannak Paton és Rankin személyében, ha a Gers nem változtat valamin, nagyon nehéz dolga lesz. De van esélyük, mert nem rosszak ők sem, ha felpörögnek, jó kis meccs lesz az elődöntő. Persze mostanság nehéz a dolguk, hétről-hétre ilyen pályákon nehéz felpörögni. Szerintem most nem érdemeltünk vereséget, de hát ezért ők a bajnokok.”

Alan Trouten, a büntetőt nem kapó középpályás: „Azt hiszem, Cammy Bell arcára volt írva, hogy ezt meg kellett volna adni. A bíró azt mondta utána, hogy vagy szimulálás, vagy szöglet, de szerintem egyik sem. Nyilvánvalóan volt kontakt, de Bell a labdába is belenyúlt. Jelentős pontja volt ez a meccsnek, mert ha berúgjuk, akár meg is őrizhettük volna az előnyt, hiszen ekkor jobban játszottunk.”

A Brechin ellen ezzel letudtuk mind a 4 meccsünket, háromszor igencsak megszorítottak és ezzel ők lettek a League One egyetlen csapata, amely minden meccsen betalált a Rangers ellen.

Templeton, Little és Macleod (ő vírusos betegség miatt van partvonalon kívül már hónapok óta) mellé feliratkozott Black és Law, noha előbbiről még nem lehet tudni, mennyit hagy ki, Law-é nem tűnik súlyosnak.

A skót harmadosztály romantikája: a stadionból kirúgott labda kétszer is a szomszédos telekre esett, ahol a gazda ily módon gyűjtötte be azt

Skócia minden csapata túl van már legalább 30 bajnoki fordulón, úgyhogy itt az ideje, hogy ismét átnézzük, hogy mi a helyzet országszerte!

A negyedik vonalban egyaránt biztosnak tűnik az utolsó és az első hely. A Queen’s Park bár most gyorsan nyert kettőt (és lőtt 8-at), még mindig 7 pont lemaradásban van, a Peterhead pedig már biztosan dobogós és eddig minden mutatóban a többiek fölé nőtt. Az Annan és a Clyde várhatóan rájátszásos lesz, a negyedik hely abszolút nyílt.

A harmadosztályban az Ayrba három meccsen 5 góllal tért vissza a tippmixes eltiltása után Michael Moffat, úgyhogy alaposan elhúzott John Daly elől a góllövőlistán, plusz playoff-közelbe hozta a csapatát. A Dunfermline 2. helye biztosnak tűnik attól függetlenül, hogy a legutóbbi 4 meccsükön 1 pontot szereztek, a Stranraer ugyanilyen sorozata viszont a dobogójukba kerülhet.
A kiesőhely néhány hét alatt teljesen átalakult, az Airdrie rendesen (f)ellépett, a nagyon rossz formába kerülő East Fife lecsúszott, míg az Arbroath két győzelemét két vereség követte és maradtak legalul.

A másodosztály kiesője garantálhatóan a Morton, az osztályozó ellen a tavaly tőlünk elküldött Kane Hemmings 15 góljával próbál menekülni a Cowdenbeath. Az élvonalért a Dundee-Hamilton páros fut fej-fej mellett versenyt (két hét múlva a Hamilton otthonában egymás ellen játszanak), mögöttük a Falkirk szinte biztos playoffos, a harmadik osztályozós pozícióra 2-3 csapat esélyes még, közte az újonc Queen of the South.

A Premier League-ben a Celtic ma bajnok lehet, ha nyer a Partick otthonában. Mögöttük a remek szezont futó Aberdeen és szokás szerint a Motherwell a dobogóvárományosok; az osztályozóra „nagy az igény”, 4 csapat áll 3 ponton belül.
A Hearts kiesése akár már a hétvégén realizálódhat, amennyiben kevesebb pontot szerez a St. Mirrennél. Utóbbiak szombaton az Invernesshez utaznak, míg a Hearts vasárnap otthon játszik, méghozzá a Hibernian ellen. Azért az nem kicsit lenne vicces, ha hazai pályán pont a Hibs ejtené ki őket…

Ehhez kapcsolódik, hogy pénteken tévés meccset játszottak a „Szívek” a Dundee Uniteddel és kaptak ki 2-1-re. Végignézve a második félidőt, a Hearts nagyon gyenge (egy szöglet utáni fejesből szépítettek), ráadásul azt mondta a kommentátor, hogy nyáron a keret felének lejár a szerződése. A Dundee kissé tartalékosan is teljesen uralta a félidőt, gyorsan építették a támadásaikat, elöl a jó formában lévő Nadir Ciftcire jó lesz figyelni – róla csapattársa, Paul Paton azt mondta, hogy jelenleg a Premiership legjobb csatára.
Ja, és külön kiírták, hogy 901 DU szurkoló volt. Valóban jogosnak tűnik, hogy keveslik a 11 ezer jegyet az elődöntőre…

Ami biztos, hogy jóval gyorsabb (még ha sokszor hasonlóan pontatlan is) a játék, mint amihez az utóbbi időben szoktunk, ezért igazán jó felkészülés lesz a Raith Rovers elleni Challenge kupadöntő egy héttel a DU előtt.

Az U20-as bajnokság izgalmasan alakul, a Celtic kikapott a Dunfermline-tól 1-0-ra, így megvolt az esély, hogy a Rangers három ponttal meglépjen, igaz, ehhez a 3. helyen álló és a bajnoki címért még szintén hajtó Hibernianhez kellett utazni. Az ismét 4-5 alapemberét hiányoló Gers az első félidőben jobb volt, a másodikban inkább védekezett, de gól nem született, így csak 1 ponttal kerültünk a Celtic elé.

Nyolc kör van hátra, jövő hétfőn, 31-én jön az idei első „kis Old Firm” a Murray Parkban, aztán május 6-án a visszavágó. Viszont a két klub megállapodása alapján mindkét meccs zártkapus lesz, ugyanis magasak lennének a biztonsági költségek.


Szombaton 4 órától az utolsó helyezett Arbroath vendége lesz a csapat.
Kérdés, hogy a hétfői derbi előtt hány fiatalt rak be Ally, továbbá az is, hogy az utolsó helyen álló Arbroath mennyire fog hajtani az életéért, mert január végén az Ibroxban bizonyították, hogy igencsak tudnak küzdeni.

És amilyen képek nélkül nem lehet teljes egy brechini összefoglaló: